rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

"Mintha mindent a férfiak csináltak volna"


Európa

"Mintha mindent a férfiak csináltak volna"

Még mindig kevés nő van hatalmi pozícióban Európában. Hogyan lehet növelni az arányukat a politika magasabb régióiban? Lengyelországban egy civil kezdeményezés négy év alatt komoly eredményeket ért el.

A politika a férfiak világa – ez a közhely sok európai országban még ma is érvényes. Hosszú idő után a helyzet javulni látszik, de minél magasabbra jutunk a hatalom szintjein, annál kevesebb nővel találkozunk. Az Európai Unió országgyűléseiben egy női képviselőre három férfi jut. Tíz évvel ezelőtt az összes képviselő 22%-a volt nő, mára ez az arány 27%-ra emelkedett. De a kép nem egységes. Egyes tagállamok – Svédország, Finnország, Spanyolország – 40% fölötti aránnyal büszkélkedhetnek, máshol – Cipruson, Romániában és hazánkban is – az országgyűlési képviselők kevesebb, mint 15%-a nő.

A semmibe vétel gesztusai

- Ha egy nő olyan társaságban beszél, ahol a férfiak vannak túlsúlyban, rendszerint nem figyelnek oda rá – festett le egy tipikus helyzetet az Euronews-nak Wanda Nowiczka, a lengyel parlament alelnöke. – Túlságosan lefoglalja őket, hogy egymással beszélgetnek, vagy az Iphone-jukon matatnak. Sok nő nem száll ezzel szembe, mert úgy érzi, hogy ő nem is méltó a figyelemre, mert amit mond, az nem fontos. Hiszen ha nem így lenne, akkor nyilván odafigyelnének rá.

- Máskor “igazi nő”-ként akarnak kezelni – fűzte hozzá a politikus. – Nagyon kedvesek akarnak lenni, és kinyitják előtted az ajtót. De a feministák egyik jelszava ez volt: ne a ház ajtaját nyissátok ki előttünk, hanem a parlamentét.

Feminista forradalom

Lengyelországban a parlament tagjainak csak a negyede nő – ez rosszabb, mint az európai átlag. De néhány éve úgy tűnik, valóságos feminista forradalom zajlik az országban. Ez nagyrészt egy, a rendszerváltás huszadik évfordulóján indult mozgalomnak köszönhető. A Nők Kongresszusán már első alkalommal több mint ötezren vettek részt.

Henryka Bochniarz az alapítók egyike, befolyásos szereplője az üzleti életnek. Egy, a nők helyzetéről szóló konferencián találkoztunk vele, és elmesélte, hogyan indult ez a polgárjogi mozgalom, a kommunista rendszer bukásának huszadik évfordulóján.

- Volt egy nőkből álló baráti társaságunk, és rájöttünk, hogy úgy néz ki, mintha az egész lengyel rendszerváltást csak férfiak csinálták volna – mesélte az Euronews-nak Henryka Bochniarz, a mozgalom egyik alapítója, a lengyel üzleti élet egyik befolyásos szereplője. – Megbeszéltük, hogy tartunk egy szemináriumot a nők szerepéről az átalakulásban. Azután amikor elkezdtük összeállítani az anyagot, rájöttünk, hogy túl sok. Egy szeminárium nem lesz elég, talán jobb lenne egy konferencia. De akkor már legyen két napos. A végén ott álltunk egy óriási rendezvénnyel, amelyre ötezer nő jött el. Holott minden informálisan zajlott, mi senkit nem ismertünk. Az első kongresszus után nem lehetett abbahagyni, hatalmas volt az igény a folytatásra, mindenki azt kérdezte, mikor lesz a következő?

Női kvóta – egyenlősít vagy diszkriminál?

A Nők Kongresszusának első sikere az a 2011-ben elfogadott törvény, amely előírja, hogy a választásokon a pártok listáin a jelöltek harmincöt százalékának nőnek kell lennie. Az ellenzők szerint a női kvóta diszkriminációt szül. A törvény egyik alkotója viszont állítja, hogy a módszer meghozta a várt eredményeket.

- A kvótának az lett az eredménye, hogy a pártok elkezdtek érdeklődni a nők iránt – mondta az Euronews-nak Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, az esélyegyenlőségért felelős lengyel államtitkár. – A törvény elfogadását követő választásokon a női jelöltek száma megduplázódott.

“A pártok egy része kijátszotta a rendszert”

Ennek ellenére a képviselők között a nők aránya csak négy százalékkal nőtt. A pártok egy része ugyanis úgy játszotta ki az új rendszert, hogy a képviselőnőknek a listák végén találtak helyet. A Nők Kongresszusának harca tehát még nem ért véget – különösen sok a tennivaló vidéken.

- Az a legfontosabb, hogy a vidéki nők is érezzék, hogy felszólalhatnak a nők jogaiért, harcolhatnak azért, hogy a helyzetük javuljon, szervezhetnek kongesszusokat – vélekedett Malgorzata Fuszara, a varsói egyetem szociológusa. – Egyre több önkormányzat támogatja ezeket a kezdeményezéseket, van egyfajta együttműködés, egyfajta összejátszás a nőjogi mozgalom és az önkormányzatok között.

- Lengyelországban most előremutató folyamatok zajlanak – értékelt az Euronews-nak Wanda Nowiczka. – Egyre többen – a társadalmi és a politikai szférában egyaránt – megértették, hogy a nők kizárásával nem lehet tovább politizálni, szükség van rájuk ahhoz, hogy a politika megváltozzon, és elkezdje kezelni a nők számára fontos problémákat.