Görögország és Magyarország a leginkább nyugtalanító, a demokratikus értékektől leginkább eltávolodó országok – állítja egy új uniós tanulmány – de oda kell figyelni Bulgáriára, Romániára, Spanyolországra és Olaszországra is.
A jelentés, melyet a Demos think thank irányításával készítettek az EP szocialista frakciójának, megállapítja, hogy a jelenlegi gazdasági válság felerősíti ugyan az antidemokratikus trendeket, ám nem ez az egyetlen faktor, ami a rossz irányt eredményezi.
Az EU-nak erősítenie kellene a demokráciát vigyázó, “őrkutya-szerepét” és nem szabadna önmagát csupán gadasági tömörülésként értelmeznie, írják a szerzők, akik öt fő területét szedik össze a demokratikus hanyatlásnak.
1. A hagyományos politikába vetett hit elvesztése, melyet a szélsőjobb pártok előretörése jellemez – ilyen a görög Arany Hajnal és a magyar Jobbik.
2. A korrupció virágzása, főként Görögországban, melyet a jelentés az EU “legkorruptabb” országának tart.
3. A bíróságok és az igazságszolgáltatás körüli problémák növekedése, főként Közép- és Kelet-Európában.
4. A média szabadságának hiánya, mely főként Magyarországon csökkent különösen.
5. A kisebbségekkel való bánásmód. “Egész Európában a romákat tartják a legkevésbé kívánatos szomszédnak, őket követik a homoszexuálisok és a muzulmánok” – írja a jelentés. Ezen kívül Hollandiában, Ausztriában, Csehországban és Szlovéniában tapasztalták a kisebbségekkel szembeni legnagyobb elutasítást.
A tanulmányban a Demos azt is megállapítja, hogy Bulgária és Románia a legkevésbé aktív a demokrácia gyakorlásában, ami a jelentés szerint nem is csoda “ezen országok történelmére visszatekintve”. Ennek ellenére mégis Magyarországot és Görögországot látják a legnagyobb visszaesőknek.
“Görögország továbbra is a demokráciát torzító tényezőktől szenved: magas munkanélküliség, korrupció, társadalmi elégedetlenség, a szélsőségek növekedése és a társadalom mélyről jövő, rossz közérzete” – magyarázza a jelentés.
Hannes Swoboda, az EP osztrák tagja és egyben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének veetője szerint a jelentés az EU jelentős problémáira világít rá.
- Növekvő tendenciát figyelhetünk meg azok közt az országok közt, akik azt mondják: “nem akarom, hogy a kisebbségek itt éljenek”. Ez a fajta idegengyűlölet, vagy ez a fajta politika, ami nem befogadó az idegenekkel, egy olyan jelenség, ami különösen aggasztó. És lehetetlenné teszi, hogy Európára, mint egyeten nagy, demokratikus társadalomra tekintsünk – mondta Swoboda a jelentés publikálása után.
A jelentést készítő intézet szerint az EU-nak aktívabban kellene elősegítenie tagállamaiban a demokrácia feklődését, ám figyelmeztetnek arra is, hogy ha az intézkedéseket, melyeknek épp a demokrácia erősödését kellene elősegíteniük, nem óvatosan vezetik be, akkor azok gyorsan visszaüthetnek az országok között, melyeknek vezetői úgy vélik, az EU igazságtalanul pécézte ki őket.