rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Itt a metán, hol a metán - hírek a Vörös Bolygóról


Sci-tech

Itt a metán, hol a metán - hírek a Vörös Bolygóról

Igen csekély mennyiségű metánt talált eddig a Mars légkörében a Curiosity, a vártnak csak egyhatodát. A kutatók szerint mindez jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy mikrobiális élet volt vagy lehet a Vörös Bolygón.

Az eredmény meglepte a tudósokat, hiszen korábban űrszondák és teleszkópok megfigyelései alapján abban reménykedtek, hogy a Mars légkörében jelentős mennyiségben van metán. Ez a gáz ugyanis arra utalhat, hogy a felszín alatt mikrobák lehetnek vagy lehettek valaha. A Földön található metán javarészt az élet mellékterméke, vagyis a növények rothadásakor illetve az állatok emésztése során keletkezik. A marsjáró 2012 augusztusában landolt a Vörös Bolygó felszínén, a Gale-kráterben. A rover azóta egy parányi lézer segítségével elemzi a Mars légkörét. A Curiosity szeptemberben érte el első pihenőhelyét. Útja körülbelül egy évig tart a Gale-krátertől a marsi egyenlítő közelében emelkedő Sharp-hegyig.

A Mars a földön kívüli élet legközelebbi, emiatt legkönnyebben kutatható lehetséges helyszíne. A bolygó kutatásának története során számtalanszor felmerült a nagy kérdés, de megnyugtatóan bizonyítani vagy kizárni egyelőre nem sikerült.

Talán több sikerrel jár az indiai űrkutatási szervezet, amely szintén azt tervezi, hogy 2013 októberében elindít egy szondát a Marsra. Ennek a missziónak is az a célja, hogy életre utaló jeleket találjanak, illetve az élet eltűnésének okait vizsgálják a Vörös Bolygón. Reményeik szerint az űreszköz tíz hónap múlva éri el a Mars felszínét.

- Ami a tudományos berendezéseket illeti, speciális színes kameránk különböző szögekből felvételeket készít a Mars felszínéről. Ezenkívül olyan érzékelővel is rendelkezünk, amely képes kimutatni a metán jelenlétét a légkörben. És van egy hőkameránk is, amellyel szeretnénk információkat szerezni a Mars felszínének hőviszonyairól – magyarázta az indiai Mars-misszió programigazgatója, Mylswamy Annadurai.

Az indiaiak földkörüli pályára akarják állítani a nemzeti műholdas navigációs rendszer első szatelitjét is. Azt mondják, most végzik az utolsó teszteket. A projekt ellenzői szerint, a műhold tervezett elliptikus pályája gyakran igen messzire viszi magát az űreszközt a bolygótól, ezért kérdéses, képes lesz-e egyáltalán arra, hogy használható, új adatokat szerezzen. Ráadásul a projekt igen sokba kerül az országnak.

Ez azonban még nem minden. Az Európai Űrügynökség és a NASA által közösen kifejlesztett ExoMars projekt célja is egy Mars-kutató űrszonda, amelynek fellövését 2016-ra tervezték. A NASA azonban finanszírozás problémák miatt jelentősen csökkentette részvételét a projektben. Európa ezek után Oroszországgal kezdett tárgyalni, amelynek eredményeként az orosz szövetségi űrügynökség vette át a fő partner szerepét. Az Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz ExoMars-missziójának elsődleges célja is az, hogy metán után kutasson a Vörös Bolygón.

Ugyanakkor azt mindenki tudja, hogy a gáz jelenléte önmagában még nem bizonyíték arra, hogy van vagy lehetett élet a Marson, hiszen metán nemcsak szerves úton keletkezhet, hanem geológiai folyamatok eredményeként is.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Spanyol őssejtkutatók szenzációs felfedezése

Sci-tech

Spanyol őssejtkutatók szenzációs felfedezése