Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Németország: Merkel győzött, de egyelőre egyedül van

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Németország: Merkel győzött, de egyelőre egyedül van

<p>Vasárnap Angel Merkel és a <span class="caps">CDU</span>-<span class="caps">CSU</span> pártszövetség óriási győzelmet aratott a németországi szövetségi választáson. Merkel asszony már 2005 óta vezeti Németországot – most pártja megkapta a voksok több, mint 42 százalékát. Ez több, mint amit 1990 óta valaha adtak nekik a választók. Nem sokon múlt az abszolút többség sem. A helyzet azonban paradox: hiába a nagy győzelem, az <span class="caps">FDP</span> kiesésével Merkelék új koalíciós partner után kell, hogy nézzenek. A legvalószínűbb választás a szociáldemokrata <span class="caps">SPD</span> lesz: ez a duó 2005 és 2009 között egyszer már működött – más kérdés, hogy a végére a szocdemek rosszul jártak. </p> <p>- Nagy diadal ez Merkelnek, de a munka neheze csak most jön: a következő héten megkezdik a tárgyalásokat azzal az <span class="caps">SPD</span>-vel, amelynek elég rossz emlékei vannak a közös kormányzásról. Nehéz menet lesz – jelentette vasárnap kollégánk Berlinből.</p> <p>Hiába a győzelem, a Bundestagba bejutó három baloldali pártnak együtt több képviselője lesz, mint Merkeléknek. A helyzettel az <span class="caps">SPD</span> jelöltje, Peer Steinbrück is tisztában van.</p> <p>- A labda most Önnél van, Merkel asszony. Meg kell szereznie a többséget a parlamentben – mondta Steinbrück, majd máris néhány feltételhez kötötte a koalíciós tárgyalásokat. </p> <p>- Nem lesznek játszmák és stratégiák: az <span class="caps">SPD</span> mindig azt fogja nézni, mit akarnak az emberek – ezen keresztül vizsgáljuk majd, hogy mit akarunk Európától és szövetségeseinktől. A társadalmi igazságosság és a gazdasági ésszerűség lesz a mércénk – szögezte le a szocdem kancellárjelölt, aki egyébként korábban kilátásba helyezte visszavonulását választási veresége esetén. </p> <p>Peer Steinbrück egyszer már dolgozott együtt Angela Merkellel: a 2005-2009-es koalícióban ő volt a pénzügyminiszter. A mostani kampányban pártja a korábbiaknál jóval baloldalibb retorikát használt – például, amikor felhozták az egységes németországi minimálbér bevezetését.</p> <p>Egy <span class="caps">CDU</span>-<span class="caps">SPD</span> nagykoalíció esetén a szocdiáldemokraták valószínűleg ragaszkodnának a pénzügyi tárca megszerzéséhez: ez pedig azt jelentené, hogy Merkelnak meg kellene válnia kedvelt és nagyra becsült miniszterétől, Wolfgang Schäuble-tól. </p> <p>Az euronews Jan Techau-val a nemzetközi kapcsolatok kutatásával foglalkozó Carnegie Endowment európai központjának igazgatójával beszélgetett.</p> <p><strong>Euronews: – Természetesen most a kancellárasszony személyes diadala áll a középpontban, de az eredmény a <span class="caps">CDU</span> választási harcát is visszatükrözi, hiszen az egész Merkel asszony személyére épült és nem feltétlenül a politikai tartalomra. A kancellárasszony személye nyerte meg a választást, miért van az, hogy a <span class="caps">CDU</span> “lénye” kimaradt a kampányból?</strong></p> <p>Jan Techau: – A témaelkerülés egy régi taktika a választási kampányban, de a fontosabb tényezők lényegesen mások. Az egyik fontos összetevő először is a klasszikus, valóban jó gazdasági helyzet, ami ellen az ellenzék szemszögéből nézve nagyon nehéz választási harcot kreálni. És az én szemszögemből itt ez volt a túlzó faktor: méghozzá európai összehasonlításban: hogy milyen jól áll Németország a munkanélküliségi mutatókat illetően, és a többi. Az emberek nem érzik a válságot, az emberek alapvetően jól vannak, és ez a nagy átlag közérzete. Ez az első pont. A második pedig az, hogy azokban, akik nem annyira kedvelik Merkelt, a kancellár személye azt hozza elő, hogy “végül is, annyira rosszul nem csinálja, valamennyire még tán’ bízni is lehet benne”. És valóban bejött, mert az emberek alapvetően jól vannak, ő ezt testesíti meg, ezt az érzést. </p> <p><strong>- Nem hagyott nyitott kérdéseket a <span class="caps">CDU</span> a kampány során, konkrétan ami az euró-politikát, az euroválságot illeti, amelyek az Alternatíva Németországért párt létjogosultságát segítették elő?</strong></p> <p>- Ami az Európa-politikát illeti, a kancellárasszony nem áll túl jól. Két okból. Egyrészt: ha egy klasszikus, liberál-gazdasági gondolkodású ember fejével nézzük a dolgokat, ami a válságkezelést illeti – melyet Németországban nagy többséggel fogadtak el – szóval ha így nézzük, akkor ez ördögtől való dolog. Az, amit az ilyen gondolkodású emberek nem szeretnek, amit elutasítanak. Másrészt pedig a válságkezelésssel kapcsolatban Merkel mindig egy erős gazdasági integrációt emlegetett. Most meg azt mondja, hogy a politikai uniót és a politikai integrációt, amelyeket eddig követendőnek nevezett, most elutasítja. És ezzel újabb mély szakadékot ás, amely gazdaságilag ugyan szükséges, politikailag viszont kivitelezhetetlen: amely Európa és Merkel pártja számára egyaránt szakdékot jelent. </p> <p><strong>- Angela Merkel gyakorlatilag egyedül nyerte meg a választásokat, egyedül azonban mégsem fog tudni kormányozni, ehhez koalícióra van szükség. És erre a legvalószínűbb megoldás a <span class="caps">CDU</span> és az <span class="caps">SPD</span> szövetsége – de vajon mi alapján ül le tárgyalni a két tömörülés?</strong></p> <p>- Ez egy rendkívül érdekes pszichológia, ami most játszódik. A <span class="caps">CDU</span> nagy erős pozícióban van, de mégis szüksége van valakire, aki a többséget adja. Az <span class="caps">SPD</span> pedig hoszúra nyújtja a tárgyalásokat, megpróbálja felsrófolni az árat. Ehhez nem kisebb eszköz van a kezükben mint maga a Bundesrat, az Alsóház. Vagyis jócskán megnehezíthetik a kancellár életét, de a végén persze úgyis beadják a derekukat. </p> <p><strong>- Európában, különösen délen, nagyon sokan gondolják úgy, hogy egy kormánykoalíció, amelyben ott az <span class="caps">SPD</span>, elérhetné, hogy az euróválság kezelésében Berlin rugalmasabban lép majd fel, kevesebb megszorítást szorgalmazva. Mit gondol erről, van alapja az ilyen reményeknek, valóra válhatnak?</strong></p> <p>- Kis mértékben talán igen, de alapjában nem fog változni a német álláspont. Egyet nem szabad elfeljteni, hogy a kancellár nincs egyedül a véleményével. Némi kivételtől eltekintve ez az alapvető német álláspont. Az <span class="caps">SPD</span>-nek nincsenek forradalmi alternatívák a tarsolyában, a kancellárasszony pedig nincs egyedül a véleményével Európában. Erős szövetségesei vannak az EU-n belül, a hollandok, az osztrákok, a skandináv országok és a lengyelek. Soha nem volt szó egyszemélyes Merkel-showról, a megszorítások mindig is egy észak-európai konszenzuson alapultak: “mi garanciát nyújtunk, de cserébe reformokat várunk el”. Ez nem fog megváltozni.</p>