HIRDETÉSA Learning World Németországba látogatott, hogy bemutassa milyen oktatási rendszerek közül választhat az ember aszerint, hogy hol lakik, milyenek a képességei és szülei meggyőződése.
Németországban az oktatás tartományonként változik, vagyis kissé eltérő az egyes régiókban. Saját vizsgákat is szerveznek. Hogyan működik ez a gyakorlatban? Mi szól mellette és ellene?
Ahány tartomány, annyi szokás
A fiatal tanárnő, Patrícia, középiskolai tanárként dolgozik. Bajorországban azonban nem ismerik el azt a diplomát, amelyet Brandenburg szövetségi tartományban, az ország észak-keleti részén szerzett.
Németországban az oktatáspolitikát ugyanis nem egy minisztérium határozza meg, hanem tizenhat tartományi minisztérium szerte az országban. Ennek az az eredménye, hogy a tartományok versengenek, az oktatás minősége és a sztenderdek pedig eltérőek.
Patrícia két évig küzdött azért, hogy diplomáját legalább részlegesen elismerjék. Fájdalmas hivatali procedúrán ment át, noha osztályzatai a legjobbak közé tartoztak Brandenburgban. Úgy érzi, mintha külföldön tanult volna.
A legnagyobb német oktatási szakszervezet, a GEW szerint Patrícia esete azt példázza, hogy a tartományi rendszer egyenlőtlenséghez és olyan szűk látókörű kiválasztáshoz vezet, amely elitszemléleten alapul.
Tanulás és munka egyszerre
Sok tanuló körében nagyon népszerű a szakmai képzés. Ez azt jelenti, hogy hetente 2-3 napot járnak iskolába, a többi napokon pedig dolgoznak.
Julian újabb tapasztalatokra tehet szert, most még hibázhat is. Hannoverben jár egy szakmai iskolába. Ő egyike annak a több mint két és félmillió német tanulónak, aki az úgynevezett duális rendszert választotta.
- Az iskolában megerősítem, amit itt elsajátítok. Új dolgokat is tanulok, és nem csak elméletet, laboratóriumokban gyakorlati ismereteket is szerzünk. Nagyon jó, hogy a két dolog párhuzamosan működik – mondja Julian.
Ahhoz, hogy bizonytványt kapjon, gyakorlati és elméleti vizsgákat is kell tennie. A szakmai képzés két évtől három és fél évig terjedhet. A vállalatok részmunkaidősként fizetnek a gyakornoknak. Ezt a rendszert a 18. században vezették be, de még mindig aktuális, és segít leküzdeni a munkanélküliséget.
Az állam számára azonban magasak a költségek. Modernizálni kell a gépeket, amelyeket a tanulók az iskolában használnak.
Waldorf-iskolák
Németországban vannak alternatív iskolák is, amelyek saját elméletük szerint tanítanak. Az egyik példa erre a Waldorf-iskola, ahol a hagyományos tárgyak mellett kevésbé akadémikusakat is tanítanak. Ez azonban vitákat kavar, egyesek szerint ez inkáb spirituális, semmint oktatási módszer.
Kaltenkirchenben, Hamburgtól északra felkerestünk egy ilyen iskolát. A gyerekek itt megszokták, hogy énekléssel és mozgással kezdődik számukra a nap: a Waldorf-iskolákban a fizikai kifejezésmód és az éneklés ugyanolyan fontos, mint az írás és az olvasás.
Az első Waldorf-iskolát Rudolf Steiner osztrák filozófus alapította 1919-ben Németországban. Ma már több mint kétszáz működik az országban, általános iskolától a főiskoláig.
Szintén Steiner a megalapítója az antropozófiának. Ez egy olyan tanításrendszer, amely szerint az emberi elme képes spirituális világokkal kapcsolatba kerülni, és a dolgok érzékfeletti módon is megfigyelhetők. De épp ez az egyik kritika, amelyet a Waldorf-pedagógiával szemben egyesek megfogalmaznak.