rendkívüli hír

Gyanúsítotti jogok Európában

Éppen ezt olvassa:

Gyanúsítotti jogok Európában

Betűméret Aa Aa

Milyen jogai vannak annak, akit őrizetbe vesz a rendőrség? A helyzet most minden országban más, de három éven belül összefésülik az európai jogszabályokat. A Right On Franciaország példáján mutatja be, hogyan sérülhetnek az emberi jogok a büntetőeljárás kezdeti szakaszában.

Azért van, hogy megtörjenek

- Általában hányás, vizelet és ürülék van a cellákban. Az emberek ugyanazt a takarót használják. Vagyis nagyon durva körülmények közé kerülsz, és ez szándékos. Azért van, hogy megtörjenek egy kicsit, és ez sikerül is, mert ettől az ember borzasztóan kezdi érezni magát – mesélte az Euronews-nak egy francia asszony, akit 2004-ben vettek őrizetbe. Csalással vádolták, fogva tartották, nem engedték, hogy az ügyvédjével vagy a családjával beszéljen. – Nem tudsz érintkezésbe lépni a külvilággal, nagyon erős személyiség kell ahhoz, hogy ezt kibírd. Számomra nagyon fájdalmas volt, nagyon nehéz, de még nehezebb a gyerekeimnek, mert nem tudták, meddig tart. Egyetlen kívánságom volt, hogy kapcsolatba léphessek az ügyvédemmel.

- Az őrizetbe vétel szabályait nem tartották be, megsértették az emberi jogaimat – folytatta az asszony, aki szentül állítja, hogy nem követett el bűncselekményt. – Ez felháborító. Ha ez nincs, az ügyem teljesen máshogy alakul, sosem ítéltek volna el. Egy jó ügyvéd tudta volna, hogy nincs elég bizonyítékuk ahhoz, hogy őrizetbe vegyenek.

Joga van ügyvédet hívni

Ez 2011. óta már nem lenne lehetséges: ekkor Franciaországban újra szabályozták az őrizetbe vétel szabályait, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta a régi szabályokról, hogy sértik az alapvető emberi jogokat. Korábban a gyanúsítottnak nem volt joga hallgatni, nem értesíthetett senkit arról, hogy letartóztatták, és az első kihallgatáson ügyvéd sem lehetett jelen. Összesen fél órát tölthetett a gyanúsítottal, épp csak azt ellenőrizhette, hogy jól van-e. Az ügyvédi kamara francia megfelelője – a változások egyik kezdeményezője – már akkor azon az állásponton volt, hogy az ügyvéd jelenléte a kihallgatáson is alapvető fontosságú lenne.

- A gyanúsított gyakran nem is érti, mit kérdez tőle a rendőrtiszt. Több olyan példát is tudnék mondani, amikor a nyomásgyakorlás miatt a gyanúsított olyasmit vallott be, amit el sem követett – mondta az Euronews-nak Philippe Chaudon, ügyvéd. – Gondot okozhat a kapcsolatteremtés a külvilággal. Korábban a gyanúsított teljesen el volt vágva mindenkitől. Ez a reformmal megváltozott. De előtte nem volt nálad a szemüveged, nem volt telefonod, nem tudtad, hol vannak a gyerekeid vagy a párod. Nem tudtad, mi történik odakint. Mindez akár kilencvenhat óráig is tarthatott, attól függően, hogy milyen ügyről volt szó.

Kinek sok, kinek kevés

A francia rendőrök viszont elégedetlenek a változásokkal. Az új szabályok megnehezítik a a munkájukat, ráadásul azok betartására fizikailag sem mindig van lehetőség, például nincs elég olyan helység, ahol az ügyvéd négyszemközt beszélghetne az ügyfelével. De a legnagyobb bajuk talán az, hogy a reformmal kapcsolatos egyeztetésekből kihagyták őket.

- A rendőr az első szem a láncban, ő alkalmazza majd az új európai szabályokat – mondta el az Euronews-nak Stephanie La Rosa, az Alliance szakszervezeti szövetség szóvivője. – Életbevágó, hogy számításba vegyék a véleményét, az igényeit, hogy neki mi a fontos. Életbe vágó, hogy megvédjék. És a rendőrök támadásként élték meg ezt a reformot. Szenvedtek attól, hogy nem volt előkészítve, ők sem voltak a bevezetésre felkészítve, és nem voltak meg a források sem az új szabályok végrehajtására.

Miközben a rendőrök sokallják a gyanúsítottnak járó jogokat, a jogvédők szerint további reformokra van szükség.

- Nagyon fontos lenne hozzáférni a rendőrségi aktákhoz – hozott egy példát az Euronews-nak Jacques Montacié, a Francia Emberi Jogi Liga szakértője. – Az ügyvéd, aki azért van ott, hogy tanácsot adjon, tájékoztassa a jogairól az ügyfelét, azt sem tudhatja pontosan, mivel is vádolják. Csak annyit tud, hogy körülbelül mi is az eljárás iránya, de nem tudja, ki vádolja az ügyfelét, mivel, miért, és milyen alapon.

Európai minimum

A rendőri őrizetbe vétel szabályai jelenleg nagyon különbözőek az unió országaiban. Most úgy tűnik, hogy az elkövetkező három évben sikerül egységes szabályozást kialakítani. A gyakori visszásságok miatt az unió olyan új szabályt léptet életbe, ami pontosan megszabja az őrizetbe vettek számára minimálisan biztosítandó jogokat. Ez talán véget vethet az olyan helyzeteknek, amikor valakit napokig tartanak bezárva anélkül, hogy kapcsolatba léphetne a külvilággal.

Magyarország – vihar utáni csend

2011-ben a Lázár János kezdeményezésére az országgyülés megpróbálta úgy módosítani a büntetőeljárási törvényt, hogy kiemelt ügyekben hosszabb őrizetbe vételt és az ügyvéddel való kapcsolattartás jelentős korlátozását is lehetővé tegye. A módosítást az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

Azóta Magyarország az őrizetbe vétel szabályai tekintetében megfelel a készülő európai mércének. Főszabály szerint hetvenkét óráig lehetséges a gyanúsítottat őrizetben tartani, ami emberi jogi szempontból határesetnek számít – Európában inkább a negyvennyolc órás főszabály jellemző. Viszont az ügyvéd a kezdetektől jelen lehet a kihallgatásokon, az ügyfelével való kapcsolattartást nem akadályozhatják és nem figyelhetik meg. A hozzátartozóval való kapcsolattartás főszabály szerint lehetséges, de nem ellenőrzés nélkül, ráadásul a büntetőeljárás érdekében meg is tiltható.

A védelemhez való jogot is komolyan veszi Magyarország: a súlyosabb bűncselekmények és bizonyos veszélyeztetett gyanúsítottak – például a kiskorúak – esetében a kötelező védelem elve érvényesül, vagyis akinek nincs ügyvédje, annak kirendelt ügyvédet biztosítanak, még akkor is, ha ezt ő nem kéri.