rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Új vegyület tartja egyben a bácsi erődöt


futuris

Új vegyület tartja egyben a bácsi erődöt

Együttműködésben a

Egy európai kutatási projekt a vajdasági Bács várán próbálgat egy olyan természetbarát anyagot, amely megvédheti azt az összeomlástól.

Bács vára Szerbiában: a tizennegyedik században épült erőd a Rákóczi-szabadságharc során dőlt össze, azóta romokban áll. A vár ostroma azonban még nem ért véget – ezúttal az enyészet a támadó, a védők pedig kutatók.

- Mindent megteszünk, hogy megerősítsük az épületet, de a szerkezet nagyon sérülékeny – elemezte a vár állapotát az Euronews-nak Slavica Vujovic, műemlékvédelmi építész. – Az agyagtéglák állapota rendkívüli módon megromlott, és felfedeztük, hogy néhány helyen a falnak alapja sincs, ami további kockázatot jelent a stabilitásra

Európai tudósok régészekkel és restaurátorokkal közösen keresik a megoldást. A kutatásoknak köszönhetően létrehoztak egy olyan vegyületet, amellyel be lehet vonni a falakat, és így képes megállítani az öreg téglák erózióját – miközben nem ártalmas a környezetre sem.

- Éppen ezt az új bevonószert teszteljük – mutatta meg a kérdéses anyagot Ognjen Rudic, az újvidéki egyetem anyagmérnöke. – Teljesen természetes keverék, semmiféle mérgező elemet nem használunk az előállítás során. Akár meg is ihatnám, ha ahhoz lenne kedvem.

A kutatás célja, hogy olyan új, természetbarát vegyületeket hozzanak létre, amellyel lehetséges a fagy, a víz, a szerves vagy kémiai anyagok romboló hatásának kitett kulturális örökség védelme.

- Két anyagot fejlesztettünk ki, az egyiket az épületek megszilárdítására, a másikat a megőrzésükre – magyarázta az Euronews-nak Jonjaua Ranogajec, a projekt koordinátora. – Ezek természetbarát anyagok, az összetételük nagyon hasonlít annak a téglának, malternek és betonnak az összetételéhez, amit ezeknek a falaknak az építéséhez használtak.

A terepen végzett kutatásokból a tudósok képet kaptak arról, hogyan készült a tégla és a habarcs a középkorban. A laborban autentikus középkori építőanyagokat állítanak elő – majd nekiállnak ezeket megrongálni.

- Amint elkészítettük a másolatokat, elkezdjük azokat különböző természetes és mesterséges eróziós hatásoknak kitenni, mint amilyen a só vagy a hideg-meleg hőmérséklet váltakozása – monta el riporterünknek Snezana Vucetic. – Kén-dioxiddal, szén-dioxiddal és szennyező mikrobiológiai anyagokkal is rongáljuk a téglákat.

A szintén a laborban kikevert védőanyagokat azután ráfújják a mesterségesen megrongált téglautánzatokra, majd alapos vizsgálatokkal felmérik a hatást. Az első tesztek a tudósok szerint elég meggyőzőek.

- A kutatásaink szerint ez az anyag képes a napfény energiáját felhasználva szennyeződéseket eltávolítani – summázza az eredményeket Ognjen Rudic. – Öntisztító és fertőtlenítő, minden olyan szerves anyagot elpusztít, amely megtámadhatná a téglák felületét. átlátszó, nem változtatja meg a megőrizni kívánt építőanyag esztétikai minőségét.

A próbagyártás a GP HGP műmárványt és gipszet előállító üzemében folyik .

- Ez egy igazi újító termék, ami sokat javíthat a piaci pozícióinkon – mondta az Euronews-nak Rajko Travica, az üzem műszaki igazgatója. – Egyszerű anyagokból készül, könnyen lehet kikeverni és gyártani. Ha a kutatások bebizonyítják a hatékonyságát, nagyjából három éven belül piacon lehet.

Ha a kutatások sikerrel járnak, akkor nem csak Bács várát lehet megmenteni: ezernyi műemlék épület állapotát lehet stabilizálni Európa-szerte.

www.heromat.com

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

futuris

Repülő robotok lehetnek a jövő munkásai