rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Monacó harca a négyzetméterekért


Kultúra

Monacó harca a négyzetméterekért

36 ezer lakos 2 négyzetkilóméteren. Monaco az egyik legsűrűbben lakott hely a földön. A kis városállam virágzik, és évről évre egyre több vagyonos ember próbál letelepedni a jövedelemadó mentes országban.

Az újonnan érkezőket szívesen látják, de hely már nincs. A városnak ezért újabb és újabb ötleteken kell dolgozni, hogy a lehető legjobban tudják hasznosítnai a területi adottságokat.

Marie-pierre Gramaglia a városfejlesztési és környezetvédelmi miniszter. Az ő tárcája irányítja a legtöbb fejlesztést.

Azt mondta, hogy egy nemrég elkészített tanulmány szerint 10 évente 350 ezer négyzetméter plusz területet kell találni. Ez jelenti számukra a legnagyobb kihívást. Ha fejelszteni akarnak, akkor két lehetőség áll előttük. Vagy a tenger irányában tudnak terjeszkedni, vagy egyre magasabb házakat kell építeni.

A Monacói hercegség 1965-ben indította a város történetének legnagyobb tengerfeltöltését. 7 millió köbméter földdel és 8 év munkával 22 hektárt nyertek. Ez körülbelül 15 focipályányi terület. A mérnöki csapatot René Bouchet irányította.

René szerint Monacó nem egyszerű terep. A talajszerkezeti adottságok sok fejtörést okoztak nekik. A tengerfenéken is dolgoztak és a föld alatti munkálatok is sok kihívással jártak. René ugyanakkor büszke arra, amit elértek, szerinte egyetlen egy országban sem tudtak olyan összetett fejlesztést véghez-vinni, mint amit ők Monacóban.

René Bouchet később tanácsadó mérnökként dolgozott és részt vett a hercegség legutóbbi tengerfelöltési munkájában is. Egy hatalmas gátat építettek, amely megvédi kikötőt az erős hullámoktól.

René azt mondta, hogy hagyományos gátakat nem tudtak építeni, mert 45-55 méteres vízmélységgel kellett dolgozniuk. Végül azonban sikerült egy olyan megoldást találni, ami mengkíméli a tengeri környezetet. Az öböl egy pontján egy olyan szerkezetet helyeztek el, amely felfogja a hullámok erejét és megvédi a kikötőt.

A félig a tengerbe süllyesztett betongátat Gibrartárban készítették, 2002-ben pedig elvontatták Monacóig. A felszín feletti rész azonban csak a gát kisebbik része. Négy emeletnyi autóparkoló van a vízszint alatt. Így csatlakozik a gát Monacóhoz.

Ez a fémszerkezet rögzíti a gátat a tengerfenékhez, de közben együtt tud rázkódni a hullánokkal még az erős viharok alatt is. Így meg tudja törni a hullámok erejét.

A munkák azonban ezzel nem értek véget. Már kiírtak egy pályázatot egy újabb tengerfeltöltésre.

A tengerben a mélységgel, a szárazföldön pedig a magassággal kell együtt élni. Ahogyan Hong-Kong-iak, a monacói lakosok is megtanultak mozgólépcsőkkel és a nyilvános liftekkel közlekedni. A hagyományos utcai lépcsők helyett már több mint 40 helyen lehet mozgólépcsőkön haladni

Az építészet annyira fontos része lett az életnek, hogy a monacóiak azt mondják: Franciaország ott kezdődik, ahol az épületek véget érnek. Újabban pedig egyre magasabbra kell nézniük, hogy lássák a házak tetetét.

Itt lesz Európa egyik legmagasabb épülete is, ha elkészül a 170 méter magas Odeon torony. Egy helyi építész tervezte és jövő nyárra elkészülhet.

Az építész Alexandre Giraldi szerint a torony egy építészeti mérföldkő. Azt mondta a hercegség 20 éve ugyan felhagyott a felhőkarcolók építésével, de az Odeon olyan építészeti vonásokat kap, ami miatt érdemes visszakanyarodni a korábbi városképítészeti koncepcióhoz.

49 emeleten hihetetlen panorámát láthatnak a lakók, hihetetlen árakon. A négyzetméter árak 40 és 90 ezer euró között lesznek. A medencés penthouse lesz a legdrágább lakás.

A beruházó szerint azárt ilyen magasak az árak mert sokkal bonyolultabb technológiával kellett a 2009 óta készülő Odeon tornyot felépíteni.

Alexandre Giraldi elmondta, hogy egy egész hegyet kellett kiásni, a tartófalak pedig 70 méter mélyek, ami szerinte rekordnak számít egy magánberuházásnál.

A folyamatos megújulás miatt sokan aggódnak a Monacó kulturális örökségéért. Az új fejlesztések ugyan minden környezetvédelmi előírásnak megfelelnek, de egyre többen gondolnak nosztalgiával azokra az épületekre, amelyek áldozatul estek.

A Nemzeti Múzeum műemlék védelmi vezetője két évet töltött azzal, hogy régi fényképekből rekonstruálja az egykori Monacót. Munkájának a Monacopolis kiállítás lett az eredménye.

Nathalie Rostischer-Giordano
szerint nagyon naivnak kell lenni ahhoz, hogy azt higgyük, hogy megőrizhető Monacó kulturális öröksége, tudván, hogy nagyon kevés a hely.Szerinte azonban érdmes elgondolkodni azon, hogy nem túlzás-e mostani fejlesztés. A túl magas épületek szerinte eltakarják a hegyeket, pedig épp ez adja Monaco különleges szépségét.

Monaco emblematikus épületei természetesen védelem alatt állnak. II Albert herceg pedig kész minden nagyobb fejlesztést felülvizsgálni, hogy a négyzetméterekért folyó harcban ne vesszen el a hercegség kulturális öröksége.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Fedezzük fel Moszkvát tömegközlekedéssel!

Kultúra

Fedezzük fel Moszkvát tömegközlekedéssel!