rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Learning World - vissza az iskolába


learning world

Learning World - vissza az iskolába

A hosszú nyári szünet után néhány gyerek már nagyon várja az iskolát, mások a hátuk közepére sem kívánják. Sok gyerek és néhány szülő is retteg az első iskolai naptól. Miért? Vajon tényleg olyan rossz ott? Meg lehet-e könnyíteni a visszatérést az iskolai hétköznapokba?

Franciaországban a rövid iskolai hét hosszú iskolai napokból áll. Így állítólag könnyebb a gyerekeknek, de lehet, hogy épp az ellenkezője igaz. Vajon hogyan kezelik a dolgozó szülők a rövidebb iskolai hetet?

Franciaország: rövid hét hosszú napokkal

Egy általános iskolában járunk Avignon központjában. 136 tanuló jár ide – de csak egy héten négyszer. A négynapos iskolahét francia specialitás. A gyerekek – a 8 és 10 év közötti nebulók is – hétfőn, kedden, csütörtökön és péntek délelőtt mennek iskolába.

- 8.30-kor bemegyünk az osztályba. A tanár 10 perc alatt elmondja, hogy milyen könyvek kellenek és mi történik az adott napon, aztán kezdünk is. Nagyon sűrű a program, minden perc számít – mutatott be egy tipikus tanításkezdést Frédéric Rongier tanár.

Egy tanítási nap két részre oszlik: a reggeli óráknak 11:30-kor van vége. A délutáni szakasz 13:30-tól 16:30-ig tart. Van egy két órás ebédszünet.

A hosszú iskolai nap még hosszabbra nyúlhat a tanítás előtti és utáni napközikkel.

- Néhány gyerek reggel 8-ra jön és este 6-ig itt van. Ez nagyon hosszú idő – mondja Frédéric Rongier.

A napi és heti iskolai ritmus olyan, hogy a szülőknek gyakran rögtönözniük kell. Sokan rendszeresen kérik a nagymamák vagy nagypapák segítségét.

- A francia iskolák nem veszik figyelembe, hogy a szülők dolgoznak. Az lenne jó, ha az önkormányzat vagy az egyesületek iskolán kívüli ellátást is szerveznének – mondta egy szülő.

Mivel hetente csak négy napot járnak iskolába, a francia iskolások napja nagyon intenzív. Sok időt töltenek a tanteremben: az OECD-országok közül majdnem a legtöbbet.

A négy napos francia tanítási hétnek hamarosan vége lesz: a kormány megreformálná az oktatás ritmusát. Az általános iskolákban négy és fél napig tart majd egy hét. Az egy év alatt az iskolában töltött órák száma ugyanaz marad, de máshogy oszlik majd el.

- Heti négy és fél nap. Ezek a napok valamivel rövidebbek, öt és fél órásak lesznek. A fél napon pedig három és fél órát tanulnak majd – vázolta az új rendszer lényegét Lionel Ferrier tanfelügyelő.

A francia állami iskolák két év alatt állnak át az új rendszerre. Eddig csak az iskolák 20%-a változtatta meg az órarendet: úgy látszik, Franciaország nem hajlandó egykönnyen elveszíteni korábbi iskolai hagyományait.

Franciaország: félelmek az első napon

Cecilia Cacciotto, a Euronews riportere Cinzia Crosàli pszichológust kérdezte.

Euronews: – A hosszú nyári szünet után a gyerek visszamegy az iskolába, ez elég traumatikus lehet. Hogyan lehet ezt kezelni otthon és az iskolában?

Cinzia Crosàli: – Igaz, ez sok gyereknek traumatikus lehet. De nem szabad általánosítani és eltúlozni a dolgot. Sok gyereknek ez kifejezetten egy szép és izgalmas nap. A stresszt csökkenti, ha a szülők és a gyerekek nyugodt hangulatban beszélnek az iskoláról. Ha a szülők aggódnak a nyaralás végén, akkor a gyereknek is nehéz lesz elkezdeni az új tanévet.

Euronews: – Egyes országokban a tanszerek év eleji megvásárlása egy valóságos szertartás. Még mindig fontos ceruzákat és füzeteket venni, így, a digitális korban is?

Cinzia Crosàli: – A tanszerek vásárlása mindig egy kellemes és izgalmas dolog a gyerekeknek, akkor is, ha meg kell tanulniuk, hogy nem lehet mindent megvenni, amit reklámoznak. Hogy a ceruza és a füzet még fontos-e? Szerintem igen. Ezek segítenek fejleszteni a kézügyességet és a ko-ordinációs készségeket. Ezek nem fejleszthetők ugyanúgy számítógéppel.

Euronews: – Az iskolai órarend tekintetében Japán és Franciaország olyan országok, ahol nagyon kemény és stresszes az oktatás. A nap gyakran olyan, mintegy felnőtt napirendje. Ez jó így Ön szerint? Hogyan lehetne átszervezni az okatást?

Cinzia Crosàli: – Ha az iskolai idő a szülők napirendje szerint alakul, akkor az azt jelenti, hogy a gyerekeknek sokáig bent kell maradniuk az iskolában. Ma a nők is többet dolgoznak, mint régen. Így hirtelen a gyerekek jelentősen több ideig kell, hogy a padban üljenek. Még a nagyon kicsik is reggel 7-kor mennek el otthonról és este 7-kor mennek haza. Franciaoszágban próbálnak ezen változtatni. Próbálják kicsit lerövidíteni a nyári szünetet és a tanévben egyenletesebben elosztani az iskolaszüneti napokat, csakúgy, mint Svájcban.

Japán: fegyelem és kitartás

A tíz éves Hinata iskolába jelenleg negyedikes egy általános iskolában, ahol hetente 30 órát tölt. Hinata táskája és annak tartalma a szülőknek mintegy 400 eurójába került – a legdrágább iskolatáska a világon. A pakkot “Ransel”-nek nevezik: ez egy holland szó, arra emlékeztet, amikor Japánban elkezdték meghonosítani az európai oktatási módszereket. A könyvvel teli táska nehezebb, mint három kilogramm.

- Most már Hinata elég erős és nem aggódom a táska súlya miatt. Régebben félő volt, hogy megemelni sem bírja majd, nemhogy gyalogolni vele – mondta a kislány édesanyja.

Az iskola Tokió egyik messzi negyedében található. A kislány mindent a táskában cipel, ami a naphoz kell, a tanításhoz és az ingázáshoz. Az utazás tizenöt perces buszozással kezdődik a vasútállomásig … onnan újabb tíz perces vonatút az iskola.

Az általános iskola Japánban hat évig tart. Tanulnak japánt, matematikát, állampolgári ismereteket, tudományokat, zenét, művészeteket, kézművességet, testnevelést, angolt és háztartástant. Minden hétköznap hat órában. Így telik a harminc órás hét.

A gyerekek kapnak ebédet az iskolában, de mind segítenek az étel cipelésében. Fel is szolgálják, az edényeket pedig maguk mossák el. Felmossák a tantermet, hogy készen álljon a következő órára. Ez egy nagyon fontos tényező a japán rendszerben: megtanítják a gyerekeket szervezetten és csoportban dolgozni.

Az iskolai idő intenzív és mozgalmas. Most arról folyik a vita, hogy növeljék-e a heti óraszámot, mert a tanárok szerint esett az ország oktatási színvonala. Azt mondják azért, mert a szombati oktatást tíz éve megszűntették, hogy a szülők több időt tölthesenek a gyerekekkel és együtt tanuljanak velük.

- Az ötlet nem vált be: a szülők nem töltöttek több időt a gyerekekkel, inkább magániskolákba küldték őket. A színvonal viszont romlott – ismerte be az iskola igazgatója.

A japán életmód arra ösztönzi az embereket, hogy folyamatosan tökeletesítsék tudásukat és készségeiket. Várható, hogy a következő változtatások is ezt a hozzáállást tükrözik majd és függetlenül attól, hogy a japán gyerekek hány órát töltenek majd a padban, zsúfolt lesz a napjuk, mert mindig valami újat kell tanulniuk.

Az egyes országok oktatási rendszeréről részletesebben a www.oecd.org/edu/eag2012.htm linken, az OECD-tanulmányban olvashat.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
A vezetői készség olyan, mint az influenza

learning world

A vezetői készség olyan, mint az influenza