HIRDETÉSBarack Obama és Vlagyimir Putyin kézfogása és mosolya a fényképészeknek szólt csupán csütörtökön a szentpétervári G20 csúcstalálkozón. Az Egyesült Államok elnökére egyre erősebb nyomás nehezedik a Szíria ellen tervezett katonai beavatkozás miatt, miközben a gazdasági világtalálkozón ennek szükségességéről igyekszik meggyőzni a jelenlévő országok vezetőit.
A tanácskozáson a gazdasági kérdéseket háttérbe szorítja a szíriai konfliktus kezelésének megvitatása. A csúcstalálkozó fő témái a gazdasági növekedés elősegítése, a kereskedelem bővítése, a banki átláthatóság szélesítése, illetve az adócsalás elleni küzdelem. A G20-ak a világ termelésének 90 százalékát és a Föld népességének kétharmadát tömörítik.
Szíria ügyében is megosztott a nemzetközi közösség, és ez beárnyékolja a G20-csúcsot, amelynek az lenne a célja, hogy előmozdítsa a kapcsolatokat a fejlett és a feltörekvő országok között, és megoldja a globális gazdasági problémákat.
Tudjuk, hogy Amerika és Oroszország ellentétesen ítéli meg a Szíria elleni esetleges katonai fellépést. Washington sok európai uniós szövetségese is ellenzi ezt. Az Euronews helyszíni tudósítója szerint nagyon kevés az esély a megegyezésre. Barack Obama amerikai elnök nagyon egyedül érezheti magát. Ennek pedig az az oka, hogy még az Egyesült Államok hagyományos szövetségesei, például az Európai Unió is ellenzi a beavatkozást.
Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy értésre adta, hogy nem lehet katonai megoldása a szíriai válságnak, és bármilyen katonai akciót ekőbb jóvá kell hagynia a Biztonsági Tanácsnak.
Nem hivatalos források eközben jelezték, hogy egyezség várható az adóelkerülés elleni fellépésről. Ezzel támogatják azt, amiben a G20-as pénzügyminiszterek Moszkvában megállapodtak júliusban. Ennek lényege, hogy automatikusan kicserélik az információkat. Ez egy szakértő szerint tulajdonképpen a banktitok végét jelenti. Emellett arra van még szükség, hogy az OECD felügyelje a multinacionális vállalatokat, nehogy eltüntessék profitjukat.
Angela Merkel német kancellár az árnyékbankrendszerről is megállapodást szeretne. Itt olyan pénzügyi intézményekről van szó, amelyek ugyanúgy hitelt nyújtanak, mint a bankok, de kívül állnak a rendes bankrendszeren. A fő érv az, hogy szigorítani kell ezek szabályozását, hogy elkerülhető legyen a 2007/2008-as hitelválság megismétlődése. Az uniós illetékesek szerint viszont feltehetőleg nem lesz megállapodás ebben a kérdésben. Ez kudarc lenne Angela Merkel számára.