rendkívüli hír

Vegyi fegyverek a világtörténelemben

Éppen ezt olvassa:

Vegyi fegyverek a világtörténelemben

Betűméret Aa Aa

Tömegpusztító vegyi fegyvereket a franciák és a németek használtak először, az első világháborúban.

1915 áprilisában a belgiumi Ypres-nél a németek klór- és foszgéngázt engedtek a szembenálló francia alakulatokra, amelyeknek nem volt idejük a reagálásra. A 168 tonnányi tömény gáz beborította a francia állásokat, a frontszakaszt védő 15 000 katonából 5000 azonnal meghalt.

A pusztítást látva több ország kezdett vegyi programokon dolgozni.

A német vegyészek cianid alapú rovarirtót fejlesztették ki, ismertebb nevén a Ciklon B-t. A második világháború alatt ezt a szert alkalmazták a náci koncentrációs táborok gázkamráiban, ahol nemcsak zsidók millióit ölték meg, hanem cigányokat és homoszexuálisokat is.

A hatvanas években a vietnami háborúban az amerikaiak az Agent Orange nevű gyomirtót permetezték ki a vietnami növényzetre, hogy a vietkongok éhen haljanak. A szer súlyos égési sérüléseket, és több generáción keresztül fennmaradó születési rendellenességeket, rákos megbetegedéseket okozott.

A nyolcvanas években Szaddam Husszein Irakjában vetettek be ismét vegyi fegyvereket, először az iráni, majd az észak-kurd konfliktusban. 1988 márciusában Szaddam légiereje mustár- és ideggázt tartalmazó bombákat dobott le Halabjára – több ezer kurd civil halt meg.

A kilencvenes évek közepén Japánban, a tokiói metróban a Legfelsőbb igazság nevű szekta szarin-gázzal követett el merényletet. A gáztámadásban tizenketten meghaltak, csaknem ötezren megsebesültek. A szarin-gáz nevű idegmérget még a nácik fejlesztették ki a második világháború alatt.

A szíriai polgárháborúban 2012-ben esett szó először vegyi fegyver esetleges bevetésről. Az ellenzék szerint december végén, Homsz városában alkalmazott a hadsereg ilyen fegyvert. Számos ország nyomotékosította, hogy amennyiben bármelyik oldal kémiai fegyvereket vetne be, az “minden határ átlépését jelentené”, ami katonai beavatkozást vonhat maga után.