HIRDETÉSMíg a közelmúltban a Rabaa al-Adavíja mecsetnél és Nahda téren Morszi támogatói tartottak ülősztrájkot, a szekuláris tömeg a Tahrir téren gyűlt össze. Köztük azok is, akik között népszerű Hadím Szabahi egykori elnökjelölt, akit a sajtó Egyiptom lehetséges elnökeként emleget.
A baloldali politikus a harmadik legjobb eredményt érte el az elmozdított elnök, Mohamed Morszi és egy katonai vezető után az előző választásokon, és szerte Egyiptomban általánosan elismert személyiség. Mai interjúnkban az egyiptomi politikai és biztonsági válságról beszélünk vele.
Euronews: – Vannak olyan országok, amelyek a humanitárius szervezetek jelentései alapján aránytalanul sokszor alakalmaznak erőszakot, és olyanok is, ahol már egyenesen emberiség elleni bűncsekelményeket követnek el a polgárok ellen. Ami Egyiptomot illeti, Ön hogyan látja az ottani helyzetet?
Hadím Szabahi: – Véleményünk szerint az egyiptomi emberek döntöttek úgy, hogy elég volt az ülősztrájkból, az egyiptomi állam pedig egy hosszú türelmi időszakot követően cselekedett. A tüntetők táborainak felszámolását és annak mikéntjét az ellenállás mértéke határozta meg. Az európai országok, amelyek most mindenféle nyilatkozatot tesznek, megtehetik, szívük joga… Azonban arra kérnénk őket, hogy csak kellő tájékozódás után nyilvánítsanak véleményt. És még egy nagyon fontos dolog van, amit tudniuk kell. A politikai állásfoglalás és egy döntés végrehajtása közben elkövetett hibák között óriási különbség van. Az összes ilyen országot arra kérjük, hogy ha nem áll rendelkezésükre elegendő információ, inkább ne ítéljenek. Kérdem én, hol voltak ezek az országok, amikor a Sínai-félszigeten fellángolt a terrorizmus? Amikor templomok égtek Egyiptomban? Amikor rendőröket gyilkoltak meg a rendőrörsökön? És amikor ártatlan emberekre támadtak az utcákon?
- Az Egyiptomi Felszabadítási Szervezetet kettős mércével vádolják, ami a hadsereget és a rendőrséget illeti. Nem lát némi hasonlóságot a jelenelgi helyzet és az első forradalom között?
- Amikor január 25-én illetve június 30-án a hadsereg úgy döntött, hogy az emberek oldalára áll, mi megadtuk a neki járó megbecsülést és tiszteletet, tekintettel az egyiptomi emberek életében betöltött szerepére, nimbuszára. Ahogyan az egyiptomi rendőrséget, úgy a hadsereget is arra kértük, hogy az emberek oldalára álljanak. Csakhogy a nép január végén felkelt a kormány ellen, így a rendfenntartók ellenük fordultak. Nem, nincs kettős mérce, ezt határozottan elutasítom.
Egyiptom utcáin most félelem uralkodik, az emberek attól tartanak, hogy a megfélemlítés időszaka visszatér. Mi a véleménye erről?
- A rendőrállam semmiképpen nem térhet vissza. Nincs rá lehetőség, sem a rendőrállam felélesztésére, sem más ilyen formájú beavatkozásra az államigazgatásba. Ez pedig azt jelenti, hogy ha valamilyen módon mégis felmerülne a lehetőség, az embereknek jogukban áll megvétózni azt. Nem hozzuk vissza a Mubarak-rezsimet, ha már a Muzulmán Testvériséget is sikerült a múlt részévé tenni. A június végi forradalom nem azt jelentette, hogy Mubarakot lecseréltük a Muzulmán Testévriségre és fordítva.
- A Nyugati országok közül többen most újraértékelik az Önök országával való kapcsolatukat, sőt,többen az Egyiptomnak nyújtott segély felfüggesztését is meglebegtették. Mi a forgatókönyv erre az esetre?
- Aki meg akarja védeni az érdekeltségeit Egyiptomban, annak bizony el kell fogadnia az egyiptomi emberek akaratát. Pillanatnyilag Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Jordánia azok az országok, akik hajlandók kompenzálni azokat az eddigi támogatásokat, amelyektől a jövőben esetleg elesünk.