rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mi lesz turisták nélkül Egyiptommal?


Egyiptom

Mi lesz turisták nélkül Egyiptommal?

Egyiptomban most a gazdaság újraélesztése a legfontosabb feladat – ezt a hatalomba visszatérő hadsereg is nyomatékosította július elején, mikor az iszlamista Mohamed Morszi lemondását követelő tömegek mellé állt.

Csakhogy időközben a katonaság elkezdte oszlatni a megbuktatott elnök mellett hetek óta demonstrálók tömegtüntetéseit, és a véres összecsapások sokszáz, halálos áldozatának híre gyakorlatilag megbénította Egyiptom egyik legfontosabb iparágát, a GDP 10 százalékát adó, az aktív népesség 12 százalékát foglalkoztató turizmust.

Az egyiptomi belpolitikai válság legfőbb vesztese kétségtelenül az ország elsőszámú valutabevételi forrása, a vendéglátás. Miután az Arab Tavaszt követő hónapokban az élet visszatért a rendes kerékvágásba, a turisták újból megjelentek a piramisok alatt, a látogatószám felzárkózott az előző évihez. Az idei, 13 milliós előrejelzés ugyanakkor eltúlzott várakozásnak tűnik.

Ha nincsenek turisták, nincs bevétel sem

Egy kereskedő szerint a politikai krízis elkerülhetetlen velejárója a gazdasági válság. Egyszerűen azért, mert megáll az élet. Azt mondja, a legfontosabb, amit helyre kell állítani, a biztonság. Arra számít, hogy ha ez rendben lesz, visszatérnek a turisták, márpedig ha a turizmus talpra áll, az lendületet ad az egész gazdaságnak.

Egyelőre azonban erről szó sincs: a nyugati országok mindegyike igyekszik távol tartani polgárait Egyiptomtól, az utazási irodák pedig az összes foglalásukat törölték egészen augusztus végéig.

Miközben az infláció rohamosan nő, mostanra meghaladta a 13 százalékot is, egyre nagyobb gondot jelent munkát találni Egyiptomban. Hivatalos adatok szerint az aktív népesség 12 százaléka kiszorult a munkaerőpiacról. Szakértők becslése szerint ez az arány a valóságban 18 százaléknál is nagyobb lehet.

Szaud-Arábia húzná ki a bajból Egyiptomot?

Az elmúlt 10 napban rohamosan súlyosbodó politikai válság láttán visszarettentek a befektetők is. A kisebb vállalkozások mellett több nyugati óriáscég is bejelentette, hogy egy időre leállítja egyiptomi tevékenységét.

Eközben az eredménytelenül közvetítő nyugati nagyhatalmak elégedetlenségüknek adtak hangot, mondván, fontolóra veszik, felfüggesszék-e a Kairónak szánt, illetve eddig folyósított pénzügyi támogatásaikat. Márpedig a pillanatnyi helyzetben ez végzetes lehet. Erre reagálva Szaúd-Arábia bejelentette, hogy szükség esetén kész folyósítani a szükséges pénz Egyiptomnak azért, hogy az államcsődöt elkerülje.

Tehát akár így, akár úgy, Egyiptom most csak kölcsönből élhet túl. Megszorító intézkedésekre az átmeneti hatalomnak nincs jogosítványa. És ami azt illeti, lehetősége sem, hiszen minden ötödik ember a szegénységi küszöb alatt, konkértan legfeljebb napi két dollárból él Egyiptomban.