rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Járhat a világ összes gyereke 2015-ben iskolába?


learning world

Járhat a világ összes gyereke 2015-ben iskolába?

Az ENSZ 2000-ben elfogadott millenniumi fejlesztési céljainak egyike 2015-ig biztosítani azt, hogy minden gyerek járjon általános iskolába. De a határidő lejárta előtt két évvel 61 millió gyerek egyáltalán, soha nem tanul.
Mongóliában az utcagyerekek helyzete a legnehezebb. A hideg, a fertőzések, a szexuális visszaélések és a gyerekkereskedelem miatt a világ legkiszolgáltatottabb gyermekei közé tartoznak. A telek borzasztó hidegek errefelé, a hőmérséklet sokszor mínusz 40 fok alá süllyed. Sok utcagyerek a hideget a föld alatt, a csatornákban, a távfűtőcsövek közelében próbálja átvészelni.
Egykor Davaajav is közéjük tartozott. A húszéves fiatal ma már egyetemista, szociális munkásnak tanul. Ötévesen került a World Vision nevű amerikai civil szervezet menhelyére. Az utcán találtak rá a rendőrök, miután valaki nagyon megverte. Majdnem belehalt.
Saját múltja miatt akar szociális munkás lenni. Azokon a gyerekeken akar segíteni, akik ma is úgy élnek, mint ő egykor. – Magam választottam, mit tanulok, és megvannak a saját céljaim – mondta az Euronewsnak.
A 2,8 milliós Mongóliában a kilencvenes években 166 ezer gyerek esett ki az oktatásból.
2000 óta van tankötelezettség, nemzetközi szervezetek és elkötelezett tanárok segítségével pedig az utcagyerekeket is elkezdték iskolába szoktatni.
Ma már szinte minden mongol gyerek elkezdi az általános iskolát. De a Világbank szerint 2010-ben még midig több ezren maradtak ki teljesen az oktatásból.
A milleniumi fejlesztési célok állásáról Gordon Brown volt brit miniszterelnök, az ENSZ globális oktatásért felelős különleges megbízottja az Euronews-nak azt mondta, ugyan botrány, hogy 61 millió gyerek továbbra sem vesz részt az oktatásban, viszont negyvenmillióval többen járnak ma iskolába, mint néhány éve.
Szerinte az olyan népes országoknak, mint Nigéria, Pakisztán, Etiópia vagy Afganisztán többet és gyorsan kellene tenni azért, hogy minden gyerek járhasson iskolába. Ehhez többek között tanárok kellenének, és iskolákat kell építeni.
A politikus azt mondta, a következő lépcsőt az jelentené, hogy a gyerekek végezzék is el az iskolát. – Az ember harminc napig élhet élelem, nyolc napig víz és nyolc percig levegő nélkül. Remény nélkül egy másodpercig sem. A remény mozgatja a világot, és erről szól az oktatás is. Hogy engedjük az embereket kiteljesedni – fogalmazott Grodon Brown.
A latin-amerikai országok az átlagnál jobban állnak a millenniumi fejlesztési célok teljesítésében. Közülük is Chile a legjobban, azok harmada teljesülhet 2015-re. Itt a gyerekek többsége jár is iskolába. Ennél nagyobb probléma a társadalmi kirekesztés, a szegregáció, különösen az iskolákban. A gazdagok és a szegények külön tanulnak.
Ráadásul ha egy szegény, de tehetséges fiatal jobb középiskolába megy, nagy esély van arra, hogy gazdagabb társai, de még a tanárok is kirekesztik őt a közösségből.
A 13 éves Jean Vouriot éppen ezért nem akar szülői nyomásra neves középiskolában továbbtanulni. Fél, hogy ugyanúgy jár majd, mint unokatestvére.
A Santiago egyik elővárosában, La Granjában lévő általánis iskolájának igazgatója szerint erre valóban nagy lenne az esély.
Ricardo Mayorga ennek ellenére azt mondja, csak a tanulás által juthatnak előrébb a gyerekek, és ahhoz, hogy valaki feljebb lépjen a társadalmi ranglétrán, tanulnia kell.
Az Educación 2020 nevű, az iskolai egyenjogúságért küzdő szervezet igazgatója, Mario Waissbluth szerint Chilében majdhogynem lehetetlen, hogy egy szegény pusztán a tehetsége által érvényesüljön, és kerüljön magasabb társadalmi státuszba. És ugyanígy az is szinte kizárt, hogy a magasabb társadalmi osztályból bárki is lecsússzon, vagy csak – mondjuk hozzá nem értése – miatt kevesebb jövedelme legyen.
A diákok kompetenciáját vizsgáló PISA-felmérések szerint a makaói után a chilei iskolák a leginkább szegregáltak a világon. A diákok huszonegy százaléka jár csak integrált iskolába, szemben az OECD-országok ötven százalékos átlagával.

Hasznos linkek:

A millenniumi fejlesztési célokról bővebben (angolul): http://www.unesco.org/new/en/education/themes/leading-the-international-agenda/education-for-all/education-and-the-mdgs/

A Worldvision mongóliai szervezetének oldala (angolul): http://mongolia.worldvision.org.nz/streetchildren.html#Menu

A Humanium nemzetközi segélyszervezet Mongóliával foglalkozó oldala (angolul): http://www.humanium.org/en/mongolia/

Videófelvételek és blog a mongol utcagyerekekről (angolul): http://streetkidnews.blogsome.com/category/1/asia-streetkid-news/mongolia-streetkid-news/

A chilei szegények helyzetéről (angolul): http://www.socialwatch.org/node/15687

Az Educacion 2020, az iskolai szegregációellenes szervezet honapja (spanyolul): http://www.educacion2020.cl/noticia/la-segregacion-escolar-que-es-y-como-se-agudiza

Unesco-jelentés a latin-amerikai esélyegyenlőtlenség miatti kihívásokról (spanyolul): http://www.unesco.org/new/fileadmin/MULTIMEDIA/FIELD/Santiago/pdf/esphopenhaynmexico-30-01-13.pdf

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Oktatás tanárok nélkül?

learning world

Oktatás tanárok nélkül?