rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az olimpiáknak ésszerű méretűnek kell lenni


Insight

Az olimpiáknak ésszerű méretűnek kell lenni

Az olimpiai- és tízszeres világbajnok ukrán rúdugró, Szerhij Bubka is indul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szeptember tizedikei, Buenos Aires-i elnökválasztásán. 49 évesen ő a legfiatalabb elnökjelölt.

A rúdugrás világcsúcsát máig tartó, 2001-ben visszavonult sportember az ifjúsági sportért, a dopping és a fogadási csalások ellen lépne fel a leghatározottabban. Szerhij Bubka harmincöt világcsúcsot ugrott pályafutása során, ő volt az első ember, aki hat méter, majd hat méter tíz centiméter fölé tudott kerülni. Csak egyszer vették el tőle a világrekordot, 1984-ben, egy párizsi versenyen, akkor is csupán néhány percre, mert Bubka azonnal visszaszerezte azt a francia Thierry Vignerontól. Az Euronews a kijevi olimpiai edzőközpontban beszélgetett vele.

- Euronews: Miért akar a NOB elnöke lenni? És milyen változtatásokat hozna Szerhij Bubka elnöksége az olimpiai mozgalomban?

Szerhij Bubka: Először is, mindenki tudja rólam, hogy a sport és az olimpiai mozgalom az életem. Az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke vagyok, tagja vagyok a NOB végrehajtó bizottságának, és alelnöke a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek. A sport az én természetes közegem, ebben nőttem fel, ebben élem az életem. Atléta voltam, majd üzletember, bankelnök, politikus, most pedig sportvezető. Azt gondolom, tapasztalataim segíthetnek abban, hogy a NOB elnökévé válasszanak.

Természetesen nem az én személyem, hanem az olimpiai mozgalom maga a legfontosabb. De úgy gondolom, elég energikus és szenvedélyes vagyok, jó vezető, és tapasztalt ember. Ráadásul az olimpiai mozgalomnak egy csomó kihívással kell szembenéznie, például az utánpótlás-képzésben. A bizottságnak többet kellene foglalkozni a fiatalokkal, hogy minél többen sportoljanak, és éljenek egészségesebben. A mai gyerekek többsége a tévé vagy a számítógép előtt tölti a napjait, az internet meg a közösségi oldalak foglalják le őket. Nem hagyhatjuk, hogy a sport elveszítse ezt a generációt. De természetesen más kihívásokkal is szembe kell nézni. Küzdeni kell a dopping és a fogadási csalások ellen is. Erősíteni kell pozícióinkat, aktívan részt kell vennünk abban, hogy összejöjjenek a különböző partnerek, szervezetek, hogy hatékonyabban és sikeresen küzdjünk meg ezekkel a jelenségekkel.

- A válság és a megszorítások idején mit kezdene azzal, hogy az olimpiák egyre több pénzbe kerülnek?

- Az olimpiai költségeket válasszuk ketté. A játékok lebonyolítása nem feltétlenül kerül többe, mint korábban.

A költségek másik fele, a valóban drága infrastrukturális fejlesztések viszont nem csak az olimpián hasznosulnak. Az új utak, repülőterek, stadionok, pályák, csarnokok és rendezvényhelyszínek remek örökségként megmaradnak az adott városban a játékok után is, azokat később is használják. Természetesen nem eshetünk túlzásokba, ésszerű költségekben kell gondolkoznunk, és olyan városokat kell választani a jövőben a játékok helyszínéül, amelyek valóban kevesebb költséggel terveznek. Az olimpiáknak ésszerű méretűnek kell lenni, és a jelenlegi, nagyjából tízezer-ötszázas részvevői létszámot sem szabad tovább bővíteni, mert akkor elszabadulnak a költségek.

- A 2020-as olimpiára kandidáló három város közül kinek a legjobbak az esélyei, és miért?

- Minden pályázó városnak más az erőssége. Madridban a szóba jöhető helyszínek nyolcvan százaléka rendelkezésre áll, alig kellene építeni valamit. Isztambulban rengeteg a fiatal, a város ráadásul összeköti Európát és Ázsiát, és ez nagyon jó. A japánok nagy olimpia- és sportrajongók, ráadásul pontos és kiváló szervezők, ez meg Tokió mellett szólhat. Szóval, sok szempontot kell figyelembe venni, és minden városnak megvannak az erősségei, a sajátosságai. Fontos, hogy a kiválasztott város időre kész legyen mindennel, stabil és tartós munkát végezzenek a szervezők az előkészületek során. De hangsúlyozni szeretném, mindhárom pályázó kiváló, és hamarosan az is eldől, melyikük rendezheti a 2020-as nyári olimpiát.

- Milyen érzés, hogy két évtizede senki nem tudja megdönteni a világcsúcsát?

- Attól tartok, ez már nem sokáig marad így. Az olimpiai címvédő francia Renaud Lavillenie márciusban hat méter hármat ugrott, tizenegy centire volt csak a csúcsomtól. Ő például alkalmas lehet a rekorddöntésre. Ami leginkább technika és tudás kérdése. Szerintem a siker, az új világcsúcsok, de a rúdugrás fejlődésének szempontjából is a technikai képzettség a legfontosabb. A versenyzőknek persze gyorsnak, erősnek és atletikusnak, és pszichikailag is stabilnak kell lenni. A legfontosabb mégis az, hogy a nekifutás energiáját a rúdra átvigyék. Ez pedig technika kérdése. De akkor is ez a siker titka.