rendkívüli hír

Több mint 250 embert ítéltek Törökországban egy államcsíny kísérlet miatt

Éppen ezt olvassa:

Több mint 250 embert ítéltek Törökországban egy államcsíny kísérlet miatt

Betűméret Aa Aa

Törökoszág történetének egyik legbonyolultabb és legellentmondásosabb perében hozott ítéletet egy Iszambul környéki bíróság hétfőn.

Az Ergenekon kör tagjait azzal vádolták, hogy államcsínyt kísérltek meg Recep Tayyip Erdogan konzervatív-iszlamista kormánya ellen. A vád szerint a világi kötődésű hálózat merényleteket tervezett és gyilkosságokat kísérelt meg. Magas rangú katonai vezetők, politikusok, egyetemi tanárok kerültek a vádlottak padjára, közülük 16-an étfogytiglani börtönbüntetést kaptak.

A korábbi vezérkari főnök Illker Basbug tábornok is élete végéig börtönben maradhat. Az ítélet szerint erőszakkal próbálta megdönteni az alkotmányos rendet.

35 év börtönt kapott Mustafa Balbay, baloldali újságíró, akit az előzetes letartóztatás évei alatt az egyik nagy világi ellenzéki párt tagjai közé választott.

A 275 vádlott többsége súlyos börtönbüntetest kapott, végül csak 21 embert mentettek fel.

A török kormányülés után a miniszterek közül senki sem kommentálta az ítéletet. Bulent Arinc kormányszóvivő azt mondta, hogy tiszteletben tartják a bíróság döntését.

Az ítélethirdetés közben több száz rohamrendőr biztosította a bíróság előtti helyszínt. Tankokkal és vízágyúkkal próbálták elijeszteni a tüntetőket.

Ennek ellenére többször is összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel. A városba vezető autópályán pedig többen kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúkkal válaszoltak.

Több nyugalmazott és aktív tisztet is letartóztattak 2008-ban az Ergenekon ügy kirobbanásakor, miután 2007-ben egy titkos fegyverraktárat találtak Isztambulban. A ügyészek szerint a hadsereg tisztjei ellenezték Abdullah Gül köztársasági elnöki kinevezését.

  • Ergenekon trial protests

    Anadolu agency

A hadsereget évtizedek óta őrzi a török köztársaság világi értékeit. 1960 és 97 között három iszlámpárti kormányt is elmozdítottak a helyéről.

Markar Eseyan a Taraf nevű török napilapnak volt a főszerkesztője. Ez az újság hozta nyilvánosságra a legtöbb anyagot az Ergenekon ügyről. Az újságíróval Isztambulban beszélgetett a Euronews tudósítója.

-*Mit jelent Törökország számára az Ergenekon ügy. Miről szól?*

-Ez nem csak egyszerűen egy per egy katonai puccskísérletről. Az ügy rávilág arra, hogy milyen eszközöket hajlandóak egyesek alkalmazni, hogy olyan helyzetet idézzenek elő, amivel meggyőzhető a közvélemény arról, hogy a hadsereg közbelépésére van szükség. Ami most történik Törökországban az politikai értelemben mérföldkőnek számit. Hatalmas vitát váltott ki ez az ügy. A közvéleményt kezdetben teljesen megosztotta a per, ami normális, mert kiváltságos embereket ért utol a törvény hatalma. Tábornokok, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és politikusok, akik eddig érinthetetlennek tűntek, most a bíróság elé álltak. Tegnap pedig megkapták a büntetésüket. Ez először fordult elő Törökoszág történetében.

-*A politikai háttere miatt sokan azt gondolják, hogy ez egyfajta bosszú. Egyetért azzal, hogy azok a pártok és szervezetek, amelyeket korábban üldöztek, most így állnak bosszút a korábbi sérelmeikért?*

-Ezzel nem értek egyet, egyszerűen nem tudok. A válasz az ön kérdésére az, hogy az Ergenekon és a hozzá kapcsolodó perekkel Törökországban az állam szerepe változik meg.
Amikor erről az ügyről beszélnek az emberek, akkor nem csak egy szűk kör titkos szervezkedését és alvilági szerepét értik ezalatt. Az Ergenekon ugyanaz, mint amit az 50’es években Gladionak vagy gerilla ellenes harcnak hívtunk.Más nevek alatt, de tovább élt és működött ilyen elvek mentén az állam. Ha csak egy időszakba helyezzük bele az Ergenekont, akkor nem lehet megérteni. Teljes vetületében érdemes nézni ezt a történetet. Számomra az Ergenekon 1913-ban kezdődik, amikor a haladáspártiak az szabadelvű ottománokat támadták. A politikai gyilkosságok és a puccskísérletek egy idő uán az államstruktúra részévé váltak.
Az Ergenekon pedig szerintem nem egy szervezet volt, hanem maga az állam. Egy olyan hatalomtechnika, ami a politikai gépezet minennapjainak lett a része. Az államhatalom segítségével tettek tönkre embereket és minderről tudtak a kormánytagok és a minisztererlnök is.
3.57 end