rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kereskedelmet a segélyért - mondja a WTO elnöke


Világ

Kereskedelmet a segélyért - mondja a WTO elnöke

A francia Pascal Lamy nyolc éven át vezette a 18 éve létrehozott Kereskedelmi Világszervezetet, amelynek története során most először van latin-amerikai igazgatója, az 55 éves brazil diplomata, Roberto Azevédo személyében. Az Euronews riportere a WTO jövőjéről kérdezte.

Euronews: – Ön immár 16 éve dolgozik itt Brazilia érdekeit védve. Az országát azonban sokan a protekcionizmus bajnokának tartják. Hogyan lát munkához? Sokan úgy tartják, csak egyszer lehet jó benyomást tenni a partnerekre.

Roberto Azevédo: Igazgatóként nem tehetek mást, segítenem kell a konszenzust és a kölcsönös megértést a kereskedelem liberalizációja érdekében. Ez a globális gazdasági növekedés szempontjából fontos, nem pedig egyes országok szempontjából. És ez kiemelten érvényes a szegény országokra. Nekik nyitott kereskedelemre, új piacokra van szükségük, hogy eladhassák termékeieiket.

- Fontos különbséget tenni a közepes jövedelmi szintű országok, mint India, Kína és Brazilia és a nehézségekkel küzdő afrikai, karibi, vagy dél-kelet-ázsiai országok között. Ön a “Kereskedelmet a segélyért” program újraindítását tervezi, amellyel ezek az országok a saját intézményrendszerük növelése helyett a kereskedelmüket fejleszthetnék. Elmagyarázná, hogyan valósítja meg ezt a tervet?

- Ezeknek az országoknak több figyelemre van szükségük a többoldalú kerekedelem rendszerében. Több lehetőséget kell adni nekik, hogy fejlesszék a kereskedelmet és a termelési láncot, amely ma már átnyúlik a határokon. A termékek már nem egyetlen országban készülnek. De ezek a lehetőségek nem a semmiből jönnek elő, sokat kell dolgozni azért, hogy megtalálják és aktívan használják őket ezekben az országokban.

- Az első nagy kihívás valószínűleg a decemberi miniszteri tanácskozás lesz Balin, Indonéziában, ahol megpróbálhatja majd újjáéleszteni a 2008 óta megrekedt dohai tárgyalásokat. Mi lenne az az eredmény, amit sikeresnek tartana?

- Az eredmények valószínűleg érintik majd a mezőgazdaság, a kereskedelmi könnyítések, az élelmiszer-biztonság és a fejlesztések ügyét. Hogy pontonsan hogyan, mekkora mértékben és milyen mélyen, nos, erről folynak majd a tárgyalások.

- De Ön optimista?

- Mérnöknek tanultam és egy mérnök nem lehet optimista, hiszen akkor összedől az épület. Éppúgy pesszimista sem lehet, mert akkor elszaladnak a költségek. Alapvetően realista vagyok. Vannak nehézségek és a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megegyezés szülessen, de én lehetségesnek tartom ezt.

- A dohai tárgyalások megrekedése miatt egyre több kétoldalú és regionális megállapodás születik, talán már a háromszázat is meghaladta a számuk. Szakértők szerint ezek az egyezségek aláássák a többoldalú megállapodások esélyét.

- Ezek a kétoldalú egyezmények, amelyek néhány ország között születtek, nos ezek a kereskedelem határait tesztelik. Elmennek a végső határig, amit a kereskedelem-liberalizálás tekintetében lehetséges. A többoldalú egyezményekben viszont több ország vesz részt, ezért ez egy lassabb folyamat és nem megyünk el a legvégső határokig, de nagyon gyorsan összhangba tudjuk hozni a dolgokat.

- Az egyik ilyen regionális egyezmény a két legnagyobb gazdaság, az Egyesült Államok és az Európai Unió között készül. Ez nem lesz végzetes csapás a Kereskedelmi Világszervezetre?

- Semmiképpen sem, inkább segíteni fog, hiszen ez sok területen haladást jelent és további ösztönzést adhat a többoldalú egyezményekhez.

- Ez azt jelenti, hogy változtatni kell a módszereken? Sokan mondják azt, hogy egyetlen kompromisszum helyett eltérő sebességgel, különböző munkacsoportokkal is lehet haladást elérni. Ön szerint ez jó megoldás, vagy inkább az egyetértés a legjobb módja a tárgyalások előmozdításának?

- Egy olyan szervezetnél, mint a Kereskedelmi Világszervezet, nem látok lehetőséget arra, hogy egyetértés nélkül szülessenek döntések. Annyit tehetünk, hogy a különböző tárgyalások eltérő tempóban folyhatnak, ebben rugalmasak vagyunk. A szervezetünk fegyelmező szerepe a világkereskedelemben nem lenne fenntartható, ha a munkamódszereinket nem fejlesztjük.

- Pontosan melyek azok a területek, ahol új lendületre van szükség?

- Például a mezőgazdaság területén. Ennek a szabályozása, az állami támogatások, a növény-egészségügyi korlátok még nem léteztek a 80-as években, amikor az Uruguayi tárgyalásokat lezárták. A szellemi tulajdon területén sok új mechanizmust fejlesztettek ki az elmúlt 30 évben és ez igaz a szolgáltatásokra és a digitális gazdaságra is.

- Sokak szerint a nem vám jellegű kereskedelmi akadályok jelentik a protekcionizmus új formáját. Ön mit gondol?

- A kormányok magatartása miatt zárulnak be vagy nyílnak ki a piacok. Tehát lehetnek olyan munkaterületeink, amelyeket a kormányok a piacnyitás érdekében használhatnak, de lehetnek olyanok is, amelyeket épp a piacvédelemre használnak, ha egy adott kormány ebbe az irányba halad.

- Mindenesetre a világkereskedelem mindössze 2 százalékkal nőtt 2012-ben, ez az elmúlt két évtized egyik legrosszabb adata. Mi az Ön előrejelzése a következő évre, illetve a következő négy évre, amíg a mandátuma szól? Mit mondanak a tanulmányok?

- Általában a kereskedelem szorosan összefügg a gazdasági növekedéssel. Most az a legfontosabb, hogy a tagállamoknak lehetőséget adjunk arra, hogy tervezhető és kiegyensúlyozott módon kereskedhessenek más piacokkal. Hogy ne legyenek olyan szabályok, amelyek előnyben részesítenek bizonyos országcsoportokat másokkal szemben. Hogy kiegyensúlyozott és tervezhető kapcsolat jöjjön létre.