NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Oroszország lehet Irán fő szövetségese

Oroszország lehet Irán fő szövetségese
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Augusztus 3-án lép hivatalba Irán új elnöke, a június 14-én megválasztott Haszán Rohani. A vallásilag és politikailag mérsékeltnek számító Rohani választási ígéretei között volt a nemzetközi kapcsolatok rendezése. A kérdés csupán az, hogyan?

A fő kérdés a nukleáris program

Az új iráni elnök céljai között szerepel, hogy sikerüljön gyengíteni az országot sújtó nemzetközi szankciókat. Hogy ezt elérhesse, szükséges a megegyezés Irán nukleáris programjáról.

Mint Teherán nukleáris főtárgyalója, 2003-ban Rohani átmeneti egyezséget kötött, amelynek értelmében Irán felfüggesztené az urándúsítást, amiről a nyugat azt gondolja, hogy hadászati célú fejlesztéseket szolgál.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin augusztus közepén látogatást tervez Teheránba, hogy elősegítse a nukleáris tárgyalások felgyorsítását. Oroszország és Irán között az 1990-es évek óta egyre barátibb viszony alakult ki. A bousheri nukleáris erőmű építését is egy orosz vállalat fejezte be 2010-ben. Moszkva akár újabb reaktorok létesítésében is segítheti Teheránt.

Orosz-iráni barátság

A két ország fokozni kívánja egymás közti kereskedelmét is – többek között a hadászati eszközök, a búza és az olaj értékesítését, ami a nemzetközi szankciók miatt fontos Iránnak. Az oroszokkal való kétoldalú kereskedelem kétmilliárd euróval csökkent tavaly, ami 40 százalékkal kevesebb, mint egy éve.

Mindkét oldal támogatja az Aszád-rezsimet Szíriában, és mindkét országot aggasztja, hogy Szíria esetleg a nyugati világ felé tolódhat el.

Oroszországot épp ezért Irán elfogadná közvetítőnek a nukleáris tárgyalások során. A végső iráni döntést azonban nem az új elnöknek, Hasznán Rohaninak, hanem a legfőbb vezetőnek, Ali Hámeneinek kell meghoznia. Az ajatollah úgy tűnik, hogy kész védelmezni országa politikai és hatalmi berendezkedését.

Megkérdeztük Anton Klopkov Irán szakértőt, az energia és biztonsági tanulmányok központjából Moszkvában.
Az új elnök, Haszán Rohani, hamarosan hatalomba lép Iránban. Vajon lesz-e változás Iránban, illetve Irán és más országok kapcsolatában? Mai vendégünk Moszkvából az energia és biztonsági tanulmányok központjából Anton Klopkov, Irán szakértő.

Marina Osztrovszkaja, Euronews: – Üdvözlöm Anton Klopkovot! Úgy tartják, hogy az újonnan megválasztott iráni elnök egy engedékenyebb politikát képvisel összehasonlítva a konzervatívokkal. Valóban más, mint a többiek? És milyen változásokra számíthatunk?

Anton Klopkov: – Ha figyelembe vesszük azokat az ígéreteket, amiket Rohani tett a választási kampány alatt, számíthatunk arra, hogy visszatérünk ahhoz a fajta reform politikához, ami Rafszandzsani és Katami elnöksége alatt volt. Kétségkívül ma Iránban a Teherán ellen bevezetett szankciókból való kilépés nagyon fontos. Természetesen a közeljövőben az iráni nukleáris válságra való megoldás keresése vált elsődlegessé az új elnök számára. Tudjuk, hogy Rohani idején a tárgyalások Irán és az Európai Trojka között nagy előrehaladást mutattak. De realistának kell maradnunk. A választások előtt 10 napot töltöttem Iránban. Sehol nem hallottam arról, hogy Iránnak be kéne fejeznie a nukleáris fejlesztéseket.

EN: – Oroszország speciális helyen áll az iráni külpolitikában – ezt hangsúlyozta Rohani a megválasztása után. Mit jelent ez pontosan?

A.K.: – Irán és Oroszország kapcsolata hosszú időkre vezethető vissza. A földrajzi közelség szempontjából is a két országnak közös érdeke a biztonság kérdése. És természetesen a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok területén is hasonló a helyzet. Mindez együtt határozza meg az orosz-iráni külpolitikát oda-vissza.

EN: – Ahogy mondta ön is, Oroszország szorosan együttműködik Iránnal olyan területeken, amelyeket a Nyugat más szemszögből lát, ilyen pl. a fegyverszállítás és a nukleáris központok. Vajon Moszkva lejáratja magát ezzel a kapcsolattal?

A.K.: – Először is fontos aláhúzni, hogy nem az Iránnal való együttműködés a hadiipar területén vagy nem az atomenergia békés célú felhasználása a témája a Biztonsági Tanács szankcióinak. Ezért mondom én azt, hogy ennek így nincs is értelme, hogy az orosz- iráni haditechnológiai együttműködésről és a nukleáris kérdésekkel kapcsolatban a feltételek megsértéséről beszéljünk, legalábbis a mostani tárgyalások légköre nem alkalmas erre.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Iráni nyersolaj vásárlásával finanszírozza a húszi terroristákat Kína

"Iránban akár 10 év börtönbüntetésre ítélhetik azt a nőt, aki küld nekem egy videót"

Hidzsáb: kínai arcfelismerő rendszerrel buktatja le Teherán a fejkendőt „helytelenül” viselő nőket