rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hiába próbálta a magyar tudós megakadályozni az atomtámadást


Amerikai Egyesült Államok

Hiába próbálta a magyar tudós megakadályozni az atomtámadást

Valami örökre megváltozott 1945. augusztus 6-án: ez volt az első alkalom az emberiség történetében, amikor atombombát vetettek be háborúban.

Ezen a napon az Enola Gay nevű, B-29-es amerikai bombázó hajnalban felszállt egy csendes-óceáni szigetről és Japán felé repült. Három és fél órával később, helyi idő szerint reggel negyed 9-kor ledobta a “Little Boy”-nak, azaz “Kisfiú”-nak becézett atombombát Hirosimára, ami óriási pusztítást végzett.

A repülőgép személyzete végignézte, ahogyan a 350 ezer ember által lakott város eltűnik a füstben. Robert Lewis, az amerikai repülőgép másodpilótája a látványt így kommentálta a repülési naplóban: Úristen, mit tettünk?

Soha, semmi nem végzett ekkora pusztítást

Az atombomba legalább 70 ezer ember azonnali halálát okozta. Később ez a szám, kiegészülve a radioaktív sugárzás miatt elhunytakkal az év végére mintegy 140 ezerre, még később pedig 200 ezerre nőtt a becslések szerint.

A robbanás 2,5 kilométer sugarú körben minden épületet elpusztított, 16 kilométeres körzetben betörte az ablakokat, és ereje 60 kilométerrel távolabb is érezhető volt.

Az atomrobbanást követő jellegzetes gombafelhő több órán át látszott Hirosima felett.

No Comment- videó: Az atomtámadás 68. évfordulójára emlékeztek Japánban

A japán vezetés eleinte nem tudta azonosítani, mi okozhatja a “baljós felhő”-t Hirosima felett. Végül szép lassan ráeszméltek, hogy a pusztítást valószínűleg egy atombomba okozta, ami sokkolta őket, hiszen nem gondolták, hogy ennyire élen járnak az amerikaiak a nukleáris fegyverkezésben. Gyanújukat 16 órával a támadás után maga Truman elnök erősítette meg, aki nyilvánosan bejelentette, hogy egy amerikai repülőgép atombombát dobott Hirosimára és további támadással fenyegetőzött, ha Japán nem fogadja el a feltételeiket.

Három nappal később, augusztus 9-én egy másik amerikai gép Nagaszakira dobott atombombát, ezzel újabb 40 ezer ember életét oltva ki. Japán augusztus 15-én kapitulált, így véget ért a II. világháború.

Ide kattintva kipróbálhatja, mekkora pusztítást képes egy atombomba okozni. Az alkalmazásban kiválaszthatja, melyik városon szeretné látni az adott bomba hatását.

A támadások eredményét ide kattintva tekintheti meg.

Az Enola Gay kapitánya, az 1945-ben 30 esztendős Paul Tibbets nem bánta meg a hirosimai bombázásban játszott szerepét, hazafiúi kötelességének érezte, hogy teljesítse a rá bízott feladatot.

“Háború volt (…) Háborúban az ember minden rendelkezésére álló eszközt bevet” – nyilatkozta egy alkalommal. “Háttérbe kellett szorítanunk az érzéseinket. Tudtuk, hogy válogatás nélkül fogja pusztítani az embereket. De csak az az egy cél lebegett a szemem előtt, hogy a lehető legjobban hajtsam végre a feladatot, hogy minél előbb véget érhessen a gyilkolás.”
Egy 1975-ös interjúban pedig így nyilatkozott: nyugodtan alszom minden éjjel.

Attól tartva, hogy temetését tiltakozók zavarhatják meg, úgy rendelkezett, ne rendezzenek számára szertartást, és sírját ne jelölje fejfa.

Truman elnököt sokan támadták döntése miatt, hiszen három nappal Hirosima előtt egy találkozón elismerte, hogy Japán “a béke útját keresi”, ráadásul politikai tanácsadói sem találták szükségesnek a bombázást. Az elnököt azonban nem lehetett meggyőzni, amelynek okaként sokan azt jelölik meg, hogy Truman a Szovjetuniónak akarta erejét fitogtatni az atombombával, amelyet a hidegháború elindításának szánt.

Volt, aki meg akarta akadályozni

Az atombomba alapjául szolgáló láncreakció elméletének atyja, Szilárd Leó magyar fizikus 1945 júliusában petícióban kérte Truman elnöktől, hogy ne dobjanak atombombát Hirosimára. A felhívást 68 másik tudós is aláírta.

Szilárd Németország kapitulációja utána levélben Roosevelt elnöknek is azt javasolta, hogy korlátozzák az atombomba használatát. Roosevelt azonban meghalt, mielőtt a levelet megkaphatta volna.

Annak ellenére, hogy a fizikus végig az atombomba háborús bevetése ellen érvelt, korábban éppen ő volt az, aki 1939 augusztusában levelet írt Franklin D. Rooseveltnek, amelyben arról győzködi az amerikai elnököt, hogy Amerikának meg kell előznie Németországot az atombomba kifejlesztésében.

A levélben azt fejtegeti, hogy legfrissebb kutatásai tanúsága szerint a láncreakció, ezáltal az atombomba is létrehozható, és felvázolja annak félelmetes nemzetvédelmi távlatait is. A dokumentmot- egyetértése jeleként- Albert Einstein szignózta. Einstein, aki gyűlölte a nácikat, azután karolta fel az ügyet, hogy Wigner Jenő magyar fizikus és Szilárd Leó kettesben meglátogatták, és Szilárd elmagyarázta neki a láncreakció lényegét.

A hirosimai lakosok száma 1960- ra érte csak el a háború előtti lélekszámot.

Korábbi riportunkban (csak angolul érhető el) olyan kiállításon jártunk, ahol az egykor titkosított hirosimai fotókat mutatták be.

Ebben az érdekes videóban megnézheti a valaha volt összes nukleáris kísérlet helyét a Földön.
Az atombomba-kísérleteket apró, színes villanásokként mutatja be a rövidfilm, évszámmal és a kísérletet végző ország nevével együtt.


A Manhattan-terv

Szilárd Leó kezdeményezésére 1942-ben döntött Roosevelt elnök a Manhattan-terv elindításáról. A program Amerika, Nagy- Britannia és Kanada közös vállalkozása volt, és az atomfegyver kifejlesztésére szolgált.

A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett, a reaktortervezés Enrico Fermi és Szilárd Leó feladata volt, a kémiai problémák megoldása Wigner Jenőé, a matematikai számítások elvégzése pedig Neumann Jánosé. A programban a magyar tudósok mellett számos neves amerikai, olasz és több, egyéb származású fizikus is részt vett. A Manhattan-terv katonai vezetője Leslie R. Groves mérnök-tábornok volt.

A projekt nagyjából 300 000 dollárt emésztett fel, ami a többi háborús kutatás költségeivel összehasonlítva szerény összeg volt.