rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

The Network: a globális bizalmi válság korát éljük. Van megoldás?


Európa

The Network: a globális bizalmi válság korát éljük. Van megoldás?

Tömegméretű tiltakozások rázták meg az utóbbi időben mind a demokratikus, mind az autoriter államrendet, világszerte. Mit jelent ez a hagyomágyos politikában? Milyen hatása van mindennek a jövő évi Európai Parlamenti választásokra? Erre keressük a választ.

Az állampolgári elégedetlenség számtalan különböző nevet kapott: Occupy-mozgalom, Indignados, arab tavasz, brazil nyár. A közös bennük a bizalmi válság: a szavazóknak elegük lett a politikai rendszerekből, amelyek nem tudtak megbírkózni az immár öt éve tartó pénzügyi és gazdasági válsággal. A munkanélküliség Európában meghaladta a 12 százalékot, a fiatalok körében az arány kétszer akkora. Az európai parlamenti választások egy év múlva lesznek: sokan úgy gondolják, hogy végre ki kellene dobni az egész mostani politikus-garnitúrát. A részvételi arány viszont évek folyamatosan csökken: legutóbb mintegy 40 százalék volt. Ha jövőre még kevesebben mennek el szavazni, akkor ez akár a Parlament legitimitását is megkérdőjelezheti. Hogyan lehet kezelni a magukat jogfosztottnak érző állampolgárok elégedetlenségét, amely miatt tömegek csatlakoztak a flash-mob -, és közösségi média-alapú tiltakozó mozgalmakhoz.

A Network vendégei:
Sol Trumbo, a Transnational Institute, egy világméretű tudós-közösség projekt ko-ordinátora, tagja az Indignados és Occupy-mozgalmaknak.

Robert Mansheen, a Gallup európai ügyvezető igazgatója. Az egyik Gallup felmérés szerint a világ felnőtt lakosságának 57%-a szerint a munkaerőpiac rettenetes állapotban van. Európában a lakosság kétharmada gondolja így.

Pierre Winicki, az Institut Confiances, egy think-tank igazgatója, amely a bizalom helyreállításán dolgozik a politika és a média világában.

Chris Burns, Euronews: – A kérdés mindannyiukhoz szól, de először is Solhoz. Miért pont most történik mindez? A jelenlegi kormányok minden eddiginél rosszabbak, vagy ennyire erős a szociális háló mozgósító ereje?

Sol Trumbo: – Azt hiszem, hogy egy rendszerszintű válsággal nézünk szembe. A politikai struktúrák elveszítették hitelességüket, mert nem a polgárok valós szükségleteit képviselik. Láthatjuk, hogy a politikai pártok, különösen Európában, hogyan kezelik a válságot. Nem tettek semmit, vagy ha igen, akkor csak újabb és újabb megszorításokat vezettek be.

Chris Burns, Euronews: – Sol szerint a mostani kormányok rosszabbak, mint valaha. Robert, ön szerint mit mutatnak a felmérések?

Robert Manchin: – Amit látok, az hosszabb távra vonatkozik, nem csak az elmúlt öt évre. Van egy bizalmi erózió: mind általánosan, mind az intézményekkel szemben.

Chris Burns, Euronews: – Pierre, ezután olyan, mintha a mostani kormányok elveszítették volna a csatát. Igaz ez?

Pierre Winicki: – Én is azt látom, hogy a bizalomvesztés évek óta tart és egyre súlyosabb. Ez egy hosszú távú probléma, amellyel e szerint kellene foglalkozni.

Chris Burns, Euronews: – Nézzük meg a másik irányból. A bizalomvesztésben az egyre rosszabb foglalkoztási helyzet is szerepet játszhat, a választási ígéretekkel szemben nem sok új munkahely jött létre. A vállalkozások a rövid távú nyereséget keresik. Lehet, hogy ez is benne van a dologban? Sol.

Sol Trumbo: – Egyértelműen a munkahelyek hiánya az, ami fokozza a lakosság reménytelenségét. Az európai intézmények pedig sokszor csak megszorításokban tudtak gondolkodni – ez tovább sorvasztja a munkaerő-piacot és rombolja a jóléti államot.

Chris Burns, Euronews: – Robert, Ön hogy látja ezt?

Robert Mansheen: – Azt mondanám, hogy mindenféle válságot ki lehet bírni. A fő probléma az, hogy az emberek nem látják a jövőt, nem látják, mitől lenne jobb. Azt látom, legalábbis Európában, hogy az emberek elveszítik a reményt, hogy a következő választás után jobb lesz.

Chris Burns, Euronews: – Rendben, Pierre, mit gondol: ez a kormányok felelőssége vagy az üzleti szféráé? Ki felelős a bizalomvesztésért?

Pierre Winicki: – Senki, és mindenki egyszerre. Amúgy pedig hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat és a reményt Európában, ha az intézményeken belül sincs meg a bizalom?

Chris Burns, Euronews: – Ez a bizalmi kultúra-dolog nem teljesen világos. Sol, az itt a gond, hogy a kormányok nem kommunikálják jól ezt a kérdést?

Sol Trumbo: – Ez nem a kommunikáció hiányáról szól, mert a politikai pártok ellenőrzés alatt tartják a médiát. Én azt hiszem, ez inkább a demokrácia az elszámoltathatóság hiánya – nem csak nemzeti, hanem európai szinten. Gondoljunk arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank, két nagyon fontos intézmény, amely a megszorításokról dönt, egyáltalán nem átlátható és elszámoltatható.

Chris Burns, Euronews: – Robert, Ön szerint ez kommunikációs kérdés vagy valami más? Hogyan lehetne vajon helyreállítani az intézményekbe vetett bizalmat?

Robert Mansheen: – Pusztán kommunikációs úton nem igazán. Az emberek nem buták. Tapasztalnak és a tapasztalatok felhalmozódnak. Először van bizalom, de ha csalódnak akkor az emberek egyre kevésbé bíznak. A bizalmat sokkal nehezebb újjáépíteni, mint elveszíteni.

Chris Burns, Euronews: – Sol, Ön tagja egy mozgalomnak, amely nem igazán akar együttműködni, harcolnak az ellen, ami itt folyik. Hogyan látja a jövő évi európai parlamenti választásokat? Az eredmény egy teszt a nemzeti kormányok számára is?

Sol Trumbo: – Attól függ, a társadalmi mozgalmak nagyon szélesek. Vannak olyan csoportok, amelyek szerint az Európai Parlament több hatalmat kellene, hogy kapjon – a tényleges EU-s hatalom letéteményese az Európai Parlament kellene, hogy legyen.

Chris Burns, Euronews: – Ez az, amit Ön is szeretne látni?

Sol Trumbo: – Ez nem feltétlenül elég. Például, a válság egyik kiváltó oka a teljesen szabályozatlan pénzügyi szektor… majd ugyanez a pénzügyi szektor mentőcsomagot kap a kormánytól és fordítva. Ezzel még senki nem foglalkozott. Az egyetlen megoldás, amit a politikusok eddig bemutattak, az az, hogy privatizálják az állami szektort és rombolják a jóléti állam intézményeit.

Chris Burns, Euronews: – Robert, ez a kérdés arról szól, hogy bizonyos intézménynek, például a Parlament, több hatalmat kapjanak…. csak mert választott intézményről van szó?

Robert Mansheen: – Két különböző dologról van szó. Egyrészt szeretnénk itt létrehozni egy igazi európai társadalmat, ami egységes és ahol a polgárok közvetlen képviseletet kapnak, az Európai Parlament szintjén. Ugyanakkor intézményi szinten az Európai Unió úgy épül fel, hogy a hatalom eleve megosztott az európai intézmények és a nemzeti intézmények között. A nemzeti kormányok pedig mindig több ügyet akarnak saját hatáskörben kezelni. Néhány országban a nemzeti és a regionális hatalom több bizalmat kap, mint az európai. Máshol pont ellenkezőleg. Ez az egyensúly folyamatosan változik.

Chris Burns, Euronews: – A végéhez közeledünk. Pierre, az utolsó kérdés: hogyan fogjuk létrehozni a bizalmat? Például, a jövő évi parlamenti választásokon?

Pierre Winicki: – Azt hiszem, az embereket arról kell meggyőzni, hogy összhang lesz a szavak és a tettek között. Ez nagyon fontos. Az emberek ezt még nem érzik. Például amikor mindenütt azt hallani, hogy javítani kell a vállalkozások versenyképességét, és így tovább, akkor cselekedetekre is szükség van, amelyek ezt célozzák. Ha ez nincs meg, nem fog javulni semmi.

Chris Burns, Euronews: – Szavak és tényszerű tettek. Ez az, amit mindig össze kell hasonlítani. Köszönöm vendégeinknek. hogy csatlakoztak hozzánk.

"Az nem megoldás, hogy tömegesen kémkedünk az állampolgárok után"

Európa

"Az nem megoldás, hogy tömegesen kémkedünk az állampolgárok után"