rendkívüli hír

The Network: a globális bizalmi válság korát éljük. Van megoldás?

Éppen ezt olvassa:

The Network: a globális bizalmi válság korát éljük. Van megoldás?

Betűméret Aa Aa

Tömegméretű tiltakozások rázták meg az utóbbi időben mind a demokratikus, mind az autoriter államrendet, világszerte. Mit jelent ez a hagyomágyos politikában? Milyen hatása van mindennek a jövő évi Európai Parlamenti választásokra? Erre keressük a választ.

Az állampolgári elégedetlenség számtalan különböző nevet kapott: Occupy-mozgalom, Indignados, arab tavasz, brazil nyár. A közös bennük a bizalmi válság: a szavazóknak elegük lett a politikai rendszerekből, amelyek nem tudtak megbírkózni az immár öt éve tartó pénzügyi és gazdasági válsággal. A munkanélküliség Európában meghaladta a 12 százalékot, a fiatalok körében az arány kétszer akkora. Az európai parlamenti választások egy év múlva lesznek: sokan úgy gondolják, hogy végre ki kellene dobni az egész mostani politikus-garnitúrát. A részvételi arány viszont évek folyamatosan csökken: legutóbb mintegy 40 százalék volt. Ha jövőre még kevesebben mennek el szavazni, akkor ez akár a Parlament legitimitását is megkérdőjelezheti. Hogyan lehet kezelni a magukat jogfosztottnak érző állampolgárok elégedetlenségét, amely miatt tömegek csatlakoztak a flash-mob -, és közösségi média-alapú tiltakozó mozgalmakhoz.

A Network vendégei:
Sol Trumbo, a Transnational Institute, egy világméretű tudós-közösség projekt ko-ordinátora, tagja az Indignados és Occupy-mozgalmaknak.

Robert Mansheen, a Gallup európai ügyvezető igazgatója. Az egyik Gallup felmérés szerint a világ felnőtt lakosságának 57%-a szerint a munkaerőpiac rettenetes állapotban van. Európában a lakosság kétharmada gondolja így.

Pierre Winicki, az Institut Confiances, egy think-tank igazgatója, amely a bizalom helyreállításán dolgozik a politika és a média világában.

Chris Burns, Euronews: – A kérdés mindannyiukhoz szól, de először is Solhoz. Miért pont most történik mindez? A jelenlegi kormányok minden eddiginél rosszabbak, vagy ennyire erős a szociális háló mozgósító ereje?

Sol Trumbo: – Azt hiszem, hogy egy rendszerszintű válsággal nézünk szembe. A politikai struktúrák elveszítették hitelességüket, mert nem a polgárok valós szükségleteit képviselik. Láthatjuk, hogy a politikai pártok, különösen Európában, hogyan kezelik a válságot. Nem tettek semmit, vagy ha igen, akkor csak újabb és újabb megszorításokat vezettek be.

Chris Burns, Euronews: – Sol szerint a mostani kormányok rosszabbak, mint valaha. Robert, ön szerint mit mutatnak a felmérések?

Robert Manchin: – Amit látok, az hosszabb távra vonatkozik, nem csak az elmúlt öt évre. Van egy bizalmi erózió: mind általánosan, mind az intézményekkel szemben.

Chris Burns, Euronews: – Pierre, ezután olyan, mintha a mostani kormányok elveszítették volna a csatát. Igaz ez?

Pierre Winicki: – Én is azt látom, hogy a bizalomvesztés évek óta tart és egyre súlyosabb. Ez egy hosszú távú probléma, amellyel e szerint kellene foglalkozni.

Chris Burns, Euronews: – Nézzük meg a másik irányból. A bizalomvesztésben az egyre rosszabb foglalkoztási helyzet is szerepet játszhat, a választási ígéretekkel szemben nem sok új munkahely jött létre. A vállalkozások a rövid távú nyereséget keresik. Lehet, hogy ez is benne van a dologban? Sol.

Sol Trumbo: – Egyértelműen a munkahelyek hiánya az, ami fokozza a lakosság reménytelenségét. Az európai intézmények pedig sokszor csak megszorításokban tudtak gondolkodni – ez tovább sorvasztja a munkaerő-piacot és rombolja a jóléti államot.

Chris Burns, Euronews: – Robert, Ön hogy látja ezt?

Robert Mansheen: – Azt mondanám, hogy mindenféle válságot ki lehet bírni. A fő probléma az, hogy az emberek nem látják a jövőt, nem látják, mitől lenne jobb. Azt látom, legalábbis Európában, hogy az emberek elveszítik a reményt, hogy a következő választás után jobb lesz.

Chris Burns, Euronews: – Rendben, Pierre, mit gondol: ez a kormányok felelőssége vagy az üzleti szféráé? Ki felelős a bizalomvesztésért?

Pierre Winicki: – Senki, és mindenki egyszerre. Amúgy pedig hogyan lehetne helyreállítani a bizalmat és a reményt Európában, ha az intézményeken belül sincs meg a bizalom?

Chris Burns, Euronews: – Ez a bizalmi kultúra-dolog nem teljesen világos. Sol, az itt a gond, hogy a kormányok nem kommunikálják jól ezt a kérdést?

Sol Trumbo: – Ez nem a kommunikáció hiányáról szól, mert a politikai pártok ellenőrzés alatt tartják a médiát. Én azt hiszem, ez inkább a demokrácia az elszámoltathatóság hiánya – nem csak nemzeti, hanem európai szinten. Gondoljunk arra, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank, két nagyon fontos intézmény, amely a megszorításokról dönt, egyáltalán nem átlátható és elszámoltatható.

Chris Burns, Euronews: – Robert, Ön szerint ez kommunikációs kérdés vagy valami más? Hogyan lehetne vajon helyreállítani az intézményekbe vetett bizalmat?

Robert Mansheen: – Pusztán kommunikációs úton nem igazán. Az emberek nem buták. Tapasztalnak és a tapasztalatok felhalmozódnak. Először van bizalom, de ha csalódnak akkor az emberek egyre kevésbé bíznak. A bizalmat sokkal nehezebb újjáépíteni, mint elveszíteni.

Chris Burns, Euronews: – Sol, Ön tagja egy mozgalomnak, amely nem igazán akar együttműködni, harcolnak az ellen, ami itt folyik. Hogyan látja a jövő évi európai parlamenti választásokat? Az eredmény egy teszt a nemzeti kormányok számára is?

Sol Trumbo: – Attól függ, a társadalmi mozgalmak nagyon szélesek. Vannak olyan csoportok, amelyek szerint az Európai Parlament több hatalmat kellene, hogy kapjon – a tényleges EU-s hatalom letéteményese az Európai Parlament kellene, hogy legyen.

Chris Burns, Euronews: – Ez az, amit Ön is szeretne látni?

Sol Trumbo: – Ez nem feltétlenül elég. Például, a válság egyik kiváltó oka a teljesen szabályozatlan pénzügyi szektor… majd ugyanez a pénzügyi szektor mentőcsomagot kap a kormánytól és fordítva. Ezzel még senki nem foglalkozott. Az egyetlen megoldás, amit a politikusok eddig bemutattak, az az, hogy privatizálják az állami szektort és rombolják a jóléti állam intézményeit.

Chris Burns, Euronews: – Robert, ez a kérdés arról szól, hogy bizonyos intézménynek, például a Parlament, több hatalmat kapjanak…. csak mert választott intézményről van szó?

Robert Mansheen: – Két különböző dologról van szó. Egyrészt szeretnénk itt létrehozni egy igazi európai társadalmat, ami egységes és ahol a polgárok közvetlen képviseletet kapnak, az Európai Parlament szintjén. Ugyanakkor intézményi szinten az Európai Unió úgy épül fel, hogy a hatalom eleve megosztott az európai intézmények és a nemzeti intézmények között. A nemzeti kormányok pedig mindig több ügyet akarnak saját hatáskörben kezelni. Néhány országban a nemzeti és a regionális hatalom több bizalmat kap, mint az európai. Máshol pont ellenkezőleg. Ez az egyensúly folyamatosan változik.

Chris Burns, Euronews: – A végéhez közeledünk. Pierre, az utolsó kérdés: hogyan fogjuk létrehozni a bizalmat? Például, a jövő évi parlamenti választásokon?

Pierre Winicki: – Azt hiszem, az embereket arról kell meggyőzni, hogy összhang lesz a szavak és a tettek között. Ez nagyon fontos. Az emberek ezt még nem érzik. Például amikor mindenütt azt hallani, hogy javítani kell a vállalkozások versenyképességét, és így tovább, akkor cselekedetekre is szükség van, amelyek ezt célozzák. Ha ez nincs meg, nem fog javulni semmi.

Chris Burns, Euronews: – Szavak és tényszerű tettek. Ez az, amit mindig össze kell hasonlítani. Köszönöm vendégeinknek. hogy csatlakoztak hozzánk.