rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az olasz reneszánsz Moszkvában


Az olasz reneszánsz Moszkvában

A reneszánsz örökre megváltoztatta Moszkva arculatát. Az oroszokat egyesítő III. Iván moszkvai nagyfejedelem szimbolikusan is ki akarta fejezni centralizáló törekvéseit, és erre az építészetet találta a legalkalmasabbnak. Megbízottai Itáliába utaztak, és a reneszánsz legjobb építészeit fogadták fel a Kreml megépítésére.

A 15. és 16. század fordulóján, a legtöbb európai országhoz hasonlóan Oroszország építészetére a reneszánsz volt a legnagyobb hatással. A Krelmben is különböző itáliai iskolák jellegzetességeit lehet megtalálni egy helyen: a velenceit, a bolgnait, a milánóit. – Ezek kiegészültek orosz sajátosságokkal, és ezzel egy érdekes, teljesen új stílus született meg, és ez forradalmi változásokat hozott az orosz építészetben – nyilatkozta Dmitrij Svidkovszkij, a Moszkvai Építészeti Intézet igazgatója.

A cárné választotta

A Kremlen belül épült Uszpenszkij-székesegyházat Aristotele Fioravanti építette. Egyes kutatások szerint a bolognai építészt III. Iván második felesége, Zsófia Palaiologosz választotta ki a feladatra. Zsófia az utolsó bizánci császár unokahúga volt, és mielőtt Iván felesége lett, Itáliában élt.
A kutatások szerint Zsófia hercegnő nem egyedül, hanem népes kísérettel érkezett Moszkvába. – Tudjuk, hogy a Kremlen belüli fő székesegyház akkoriban nagyon leromlott állapotban volt, és senki sem tudta, hogy miként lehetne újjáépíteni. Nagy valószínűséggel Zsófia szorgalmazta, hogy Itáliában keressenek építészt a feladatra – mondta Federica Rossi olasz építészettörténész.
Fioravanti nem a düledező székesegyházat akarta újjáépíteni. Téglagyárat nyitott és új anyagokat használt. Az ortodox megrendelő igényeit ügyesen kombinálta a reneszánsz újításaival. Mindössze négy év alatt épült fel az építészeti remekmű.
Több kutató szerint ráadásul Fioravanti nemcsak az Uszpenszkij-székesegyházat alkotta meg, de a Kreml falait is ő kezdte felhúzni.

Közös vezetéknevet kaptak

A Kreml falainak és tornyainak többségét viszont már a milánói Pietro Antonio Solari építette. De az itáliai város egy másik mestere, Marco Ruffo is közreműködött benne.
Solari és Ruffo tervezte az udvar legfontosabb fogadótermének számító Granavitaja palotát is.
A két építésznek közös vezetéknevet is kreáltak. A “Frjazin” addig az Itáliából érkezettek moszkvai gúnyneve volt.
III. Iván már nem érhette meg a velencei reneszánsz iskola remekműve, az Arhangelszkij-székesegyház elkészültét. Aloisio de Montagnano építész az uralkodó halála előtt mindössze egy évvel érkezett Moszkvába. – Az olasz építészek nagy hatással voltak az orosz mesterekre, onnantól vidámabb, világosabb, színesebb épületeket készítettek – mesélte Dmitrij Svidkovszkij.

Hiába menekült

Olasz építészek nemcsak a Kremlben dolgoztak. Oroszország első sátortetős kőtemploma, a Kolomenszkojei Mennybemenetel-templom az uralkodók nyári rezidenciája mellett épült. Csak keveset tudunk az építészről, Pietro Anniblaeról, aki sok más itáliai mesterhez hasonlóan, soha nem térhetett haza Oroszországból. – El akart menekülni, de a határon feltartóztatták és ki is hallgatták. Ezt az egészet csak onnan tudjuk, mert a kihallgatási jegyzőkönyv megmaradt – mondta Federica Rossi.
A sátortető egy új forma volt akkoriban. – Ha az építészetben egy új forma jelenik meg, mindenki azt kezdi másolni – jelentette ki az olasz építészettörténész.
Federica Rossi más kutatókhoz hasonlóan hisz abban, hogy ez az új forma ihlette meg a leghíresebb orosz templom építőjét is. A Vörös téren álló Boldog Vazul-székesegyház központi, kis hagymakupolával ékesített, sátortetős központi tornyát, iletve az az alatti főtemplomot nyolc kisebb templom veszi körül. Az építész neve máig ismeretlen. – A székesegyházban az orosz és az európai kultúrák párbeszédét érzékelhetjük. A kultúrák szólnak egymáshoz és meghallgatják egymást – vélekedett Marija Galkina, a székesegyház egyik idegenvezetője.
A reneszánsz idején több tucat itáliai építész érkezett Moszkvába. Még az is lehet, hogy valamelyikük résztvett a csodálatos Boldog Vazul-székesegyház megalkotásában. De ez továbbra is rejtély, és talán örökre az is marad.

MOSCOW METROPOLITANS FACTFILE

  • öbb mint 60 itáliai építészt hívtak Moszkvába a XV-XVI. században

  • Több mint 600 templom van Moszkvában. Közülük számosat tervezett vagy számos építésére volt nagy hatással itáliai építész

  • A Kremlben lévő öttornyú Uszpenszkij-székesegyházat (1475-1479) is olasz mester, Aristotele Fioreventi építette

  • A szintén öttornyú Arhangelszkij-székesegyházat (1505-1508) egy másik olasz építész, Aloisio da Montagnana tervezte

  • A Granavitaját (1487-1491) az itáliai Pietro Antonio Solari és Marco Ruffo a nagyobb ceremóniák és fogadások helyszínéül építette. A terem egy palota része volt, utóbbiból csak egy kis rész maradt fenn napjainkra

  • Az Arhangelszkij-székesegyház melletti, 82 méter magas Nagy Iván Harangtornyot (1505-1508) is egy itáliai mester, Bon Friazin tervezte. Nagyon sokáig ez volt Oroszország legmagasabb építménye. A Kreml mértani középpontjában áll

  • Az uralkodók korábbi nyári rezidenciája, a Kolomenszkoje néhány kilométerre délkeletre volt Moszkva belvárosától. Az ehhez tartozó Mennybemenetel-templom (1532) Pietro Annibale alkotása lehet. III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem építtette fia, a régóta várt trónörökös – a későbbi Rettegett Iván – születésének emlékére. A templom az egyik legrégebbi épen fennmaradt építészeti alkotás a XVI. századból, és azt tartják róla, hogy ez volt Oroszország első sátortetős kőtemploma. Szerepel az UNESCO Világörökség listáján

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Rotterdam - a fesztiválok városa

Rotterdam - a fesztiválok városa