rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Új technológia a tengerbiológiában


futuris

Új technológia a tengerbiológiában

A tudósok már csaknem 300 éve rendszerezik a Földön élő állat- és növényfajokat. Hogy lehet, hogy a tengeri élőlények nagy része még mindig ismeretlen a tudomány számára? Hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a tudományos kutatást? Erre keressük a válasz itt, a Futurisben.

Kréta északi partjainál a Görög Tengerkutatási Központ biológusai új fajok után kutatnak a víz alatti világban.

A kutatók algát szednek a tengerfenék sziklákról: ezzel a módszerrel apró tengeri állatokat is begyűjtenek.

- A Földközi-tenger az egyik legjobban feltérképezett élőhely a világon: innen indult az európai tengerbiológia. De még itt is lehet találni új fajokat, ez történt például tavaly. A tengerek és az óceánok adják a Föld felszínének kétharmadát, mégis, ezek 80%-a felfedezetlen terület – ismertette Sarah Faulwetter, az egyik kutató.

A különféle makroszkopikus gyűrűsférgek különösen érdeklik a tudósokat. A szúrós sörtékkel borított apró lények rendkívül ellenállóak a környezetszennyezéssel szemben: képesek megélni nehézfémekkel súlyosan szennyezett vizekben is.

Ilyen a földközi-tengeri nyilazóféreg is, amely genetikailag nagyon hasonlít karib-tengeri rokonához – ám sok különbség is mutatkozik köztük. A tudósok máig vitatják, hogy egy, vagy két külön fajról van-e szó.

A rendszertan, vagyis taxonómia a fajok azonosítását és rendszerezését végző tudomány. Alapjait 300 évvel ezelőtt dolgozta ki egy svéd biológus, Carl Linné.

A tudósok a mai napig nyomtatott illusztrációkat használnak referenciaként, amikor fajok beazonosítását végzik. Ez egy lassú és munkaigényes folyamat.

- Elvileg még mindig ugyanúgy dolgozunk, mint akkor: megvizsgáljuk az élőlényeket, felboncoljuk őket, lerajzoljuk és leírjuk őket, majd publikáljuk az eredményt – vázolta a módszertan lényegét Sarah Faulwetter. – Ez teljesen ugyanaz, mint 300 éve.

Egy Uniós finanszírozású fejlesztési projekt révén a kutatók most új technológiát kezdtek használni.

Az egyik, víz alatt begyűjtött nyilazóférget komputertomográfiás szkennerbe helyezik. Az eszköz automatikusan röntgenkép-sorozatot készít és egy részletes 3D-s modellt alkot a mintáról.

- Itt három különböző tudományág kapcsolódik össze: a hagyományos rendszertan, az informatika és a képalkotás – ez utóbbi eredendően orvosi tudomány. Ez a módszer mindhárom tudományt integrálja – ismertette Christos Arvanitidis, a Kutatközpont egyik vezetője.

Egy kis időbe telik, amíg a röntgenfelvételeket a gép 3D-modellé állítja össze. Mihelyt azonban ez elkészül, a modell tetszőleges módon alakítható és vizsgálható. Nincs többé szükség boncolásra sem.

- Ez a technológia egyedülálló lehetőséget biztosít a tudósoknak arra, hogy a fajok 3D-s modelljét tanulmányozzák. A hagyományos taxonómiában szikére is szükségünk volt: a boncolással elpusztítottuk az élőlényt. Most erre nincs szükség – mondta Sarah Faulwetter.

Az új eljárás gyorsasága és hatékonysága révén a tudósok a világ minden részén hatalmas segítséget kapnak a bioszféra még felfedezetlen fajainak rendszerezésében.

Website: www.marbigen.org

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Inteligens öntözőrendszerek a kukoricatermesztésben

futuris

Inteligens öntözőrendszerek a kukoricatermesztésben