HIRDETÉSBár drágább finanszírozást jelent és fel kell használni a tartalékok egy részét, Magyarország idő előtt visszafizetné az IMF-től felvett hitel maradékát. A kiadás nem érdemi, ahogy az IMF szerepe sem a magyar gazdaságpolitikában. A kormány azonban ezzel újabb vitákat spórol meg : sem az EU sem a Valutaalap nem rajong az unortodoxiáért, de a túlzottdeficit eljárás lezárásával és az IMF hitel visszafizetésével még a korábbinál is kisebb mozgásterük lesz a nemzetközi szervezeteknek idehaza.
A magyar jegybank elnöke a héten levélben javasolta a Valutaalapnak, hogy zárja be a budapesti irodáját, a korábbi nemzetgazdasági miniszter az érvek között felsorolta egyebek mellett azt is, hogy a magyar kormány megfontolja a fennmaradt hitel idő előtti visszafizetését. Ez 2,2 milliárd euró, kevesebb, mint a magyar kvóta 200 százaléka.
Magyarország 2008-ban vett fel hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól és az Uniótól. A nagyjából 20 milliárd eurós hitelhez az IMF 12,5 milliárddal járult hozzá. A hitel 2014 szeptemberében jár le. Az, hogy a kormány idő előtt lezárná a hitelszerződést, nem újdonság, korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is tett utalást erre. A miniszter azonban akkor is feltételes módban fogalmazott, ahogy most a jegybank elnöke is.
Az idő előtti törlesztésre ugyan van pénz, a jegybanknál elhelyezett kormányzati betét nagyjából 7 milliárd euró, azonban az Euronews által megkérdezett elemző szerint ennek a felhasználása kockázatos lenne és ez vélhetően a befektetők körében is éreztetné a hatását, habár az összes devizatartaléknak (nagyjából 34 milliárd euró) csupán töredéke lenne a kiadás.
Ezzel szemben várhatóan a piaci forrásbevonást választja a kabinet, bár természetesen ez is drágább, mint a Valutaalaptól érkező pénz. Az Equilor elemzője szerint a korai visszafizetés nagyjából 13 milliárd Ft plusz kamatkiadást jelenthet éves szinten, mivel az IMF hitel forrásköltsége (2,5%) nagyjából ennyivel kisebb, mint az ezt pótló egyéb devizaforrásoké (PEMÁK, devizakötvény). Ennek egy része az idei, másik része a jövő évi költségvetést terheli, de önmagában marginális a hatása – mondta Gabler Gergely. A végső döntésben nagy szerepe lehet annak, hogy milyen a nemzetközi befektetői hangulat, amit viszont nagyban meghatároz az amerikai jegybank monetáris politikája.
Ennek az alapjai viszont rogyadoznak, a Fed elnöke egyre gyakrabban tesz utalást a gazdaságösztönző eszközvásárlási program lassítására, ez pedig a feltörekvő – köztük a magyar – piacokról történő pénzkivonással járhat.
Nem kirívó eset, hogy egy ország “idő előtt” törleszti IMF-hitelét. Ilyenkor jellemzően a Valutaalap mondja ki a végső szót a helyi képviselet bezárásáról, mivel már nincs szükség intenzív kapcsolattatásra a program lezárását követően. A Valutaalap legutóbb januárban járt Magyarországon, hogy felülvizsgálja a helyzetet. Az erről szóló márciusban kiadott jelentés szerint a gazdasági kilátások továbbra is gyengék, magas naz államadósság, bizonytalan a befektetői környezet és fenntartható növekedést biztosító intézkedésekre van szükség. A jegybank függetlensége megkérdőjelezhető. A szervezet kritizálta a különadókat is, elsősorban a bankokat érintő terheket. Az azóta megszavazott intézkefdések alapján ezek akkor sem befolyásolták érdemben a magyar gazdaságpolitika irányát. Azóta azonban Magyarország kikerült a túlzottdeficit eljárás alól, az MNB – brit jegybanki mintára létrehozott – gazdaságösztönző programja pedig sok dícséretet kapott a piacon – bár nem a szervezettől – a gazdaság pedig éledezik, az első negyedéves adatok szerint negyedéves összehasonlításban a GDP minimálisan növekedett.
Politikai okokból szeretnék a bezárást?
A szakértők szerint világos, hogy ezzel a lépéssel is készül a magyar kormány a jövő évi választásokra, hiszen az IMF “kizavarása” politikai tőkét jelenthet a kormánypártoknak. A Medián múlt héten megjelent felmérése szerint ugyanis a válaszadók 46%-a körében volt népszerű a kormány Nemzetközi Valutaalappal szembeni « harca ». Ismeretes, Orbán Viktor élesen kritizálta a Valutaalapot kríziskezelési módszerei miatt. 2011–ben ugyan felmerült, hogy az ország ismét a szervezethez fordul segítségért, de közben annyira megjavult a nemzetközi befektetői hangulat, hogy bőven volt idő vitatkozni azon, hogy elővigyázatossági vagy készenléti hitelekretet igényeljen a kormány, és a végén még a lazább ellenőrzésekkel együttjáró elővigyázatossági hitelkeretre sem volt akkora szükség.
Valóban bezárnak
Bár korábban az IMF berkein belül sem volt szó arról, hogy idén bezárják a budapesti képviseletet, de a szervezet közlése szerint “mivel Iryna Ivaschenkónak, az IMF magyarországi képviseletének vezetőjének a megbízatása augusztus végén lejár és az IMF jelenléte az egyes tagországokban az ország hatóságainak meghívására történik, a Valutaalap nem keres utódot”. Ezzel lényegében elismerték, hogy augusztus végén bezár a magyarországi IMF-képviselet.
A rövid közleményt az IMF azzal zárta, hogy “a jövőben az IMF folytatni kívánja a Magyarországgal kapcsolatos együttműködést a rendszeres kétoldalú megbeszélések keretében, mint más országok esetében is”. Ez annyit jelent, hogy a szervezet ezentúl nem tesz ajánlásokat a magyar kormány számára és nem jön időről-időre felülvizsgálni a magyar gazdaság helyzetét, de – mint tagállamra – Magyarországra továbbra is vonatkozik az adatközlési kötelezettség és az IMF ez alapján – bár ritkábban – továbbra is készíthet jelentéseket a magyar gazdaság helyzetéről, ahogy más országokról is, például június közepén az Egyesült Államok növekedési kilátásaival kapcsolatban adott ki pesszimista előrejelzést.
Mi az az SDR?
Magyarország a 188 IMF- tagország egyike, amely a gazdasági súlya alapján 1,038.40 millió SDR hozzájárulást fizet. Az SDR –magyarul különleges lehívási jogok – a washingtoni székhelyű szervezet elszámolásra használt devizakosara, amely tartamaz amerikai dollárt, japán jent, eurót, fontot. Az IMF oldalán található információk szerint egy SDR 336,5 forintot ért kedden.
Az IMF budapesti irodáját 2009 áprilisában nyitotta meg. A Valutaalap honlapja szerint jelenleg 84 országban működtet kirendeltséget, és négy regionális irodát is fenntart. A régióban Magyarországon kívül jelenleg Szerbiában, Romániában és Ukrajnában van IMF országképviselet.