rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Infrahang jelzi a vulkánkitörést


futuris

Infrahang jelzi a vulkánkitörést

Néhány éve egy izlandi vulkán súlyos zavart okozott az európai légiközlekedésben. Az ilyesmit megakadályozni nem lehet: de jó lenne legalább előre jelezni.

Izlandon harmincöt aktív vulkán van. Európai tudósok folyamatosan tanulmányozzák ezeket, hogy megértsék a működésüket, és egyszer majd megbízható középtávú előrejelzést adhassanak a kitörésekről.

- Meg kell értenünk, hogyan lehet jobban élni a vulkánok mellett – mondta az Euronews-nak Freysteinn Sigmundsson, a FutureVolc projekt koordinátora.- Itt Izlandon ez az életünk része. Néha, ahogy kétezertízben is, egy-egy kitörésnek sok ember életére van hatása. Szeretnénk enyhíteni ezeket a hatásokat, különösen ami a vulkáni hamu és gázok okozta károkat illeti.

A tudósok többféle módszerrel is kísérleteztek. Az Euronews stábja elkísérte a firenzei egyetem kutatóit, akik egy infrahang-készüléket helyeztek üzembe egy izlandi erdőben. A helyszínre hosszú autóúttal jutottak, az erdőben rovarhálóval kellett védeni magukat a csípős izlandi legyekkel szemben. Ez volt a második ilyen jelzőberendezés, és még további kettőt állítanak fel az év végéig.

- Ez a központi állomás, amely összegyűjti az összes adatot, és wi-fin továbbítja – mutatta a vödörszerű fehér műanyag tokba rejtett készüléket Maurizio Ripapa geofizikus. – Az információ ebben a pillanatban is látható Firenzében, de megkapja Reykjavikban az Izlandi Meteorológiai Iroda is. Ma az egyik infrahang-érzékelőt kell ellenőriznünk. Ezekkel képesek vagyunk arra, hogy száz, vagy akár ezer kilométerről is érzékeljük a vulkánkitörés okozta légnyomásváltozásokat. Ha nagy az ingadozás, akár több ezer kilométerről is észleljük.

De a FutureVolc projekt nem csak infrahang-készülékekről szól. Többféle eszközt telepítettek: GPS-készüléket, gáz-érzékelőt, hidrológiai mérőberendezéseket, elektromos mezőt érzékelő szenzort, meteorológiai radart és hamuesés-mérőt.

- Itt az ideje, hogy mindannyiunk tudását összesítve mélyebb betekintést nyerjünk abba, hogy éppen milyen állapotban van a vulkán – mondta az Euronews-nak Freysteinn Sigmundsson. – Hogy például hol tart a kitörés folyamata, mennyi vulkáni hamu fog még távozni. Ez nagyon fontos a légitársaságok számára, hogy tudják, mikor lehet biztonságosan repülni.

Az érzékelőrendszerek adatait az IMO-ban, az Izlandi Meteorológiai Irodánál elemzik, ami a neve ellenére egy természeti veszélyforrásokat monitorozó intézet. Az adatokat állandóan figyelik, hogy kitörés esetén azonnal figyelmeztessék a polgári védelmet, vagy a légi irányítást.

- A magma mozgásának megfigyeléséhez a földrengések helyének meghatározására használt szeizmikus jelzőrendszert használjuk – magyarázta az Euronews riporterének Kristin Vogfjord szeizmológus. – A GPS-hálózat a vulkánok deformálódását jelzi – amikor terjeszkednek, összehúzódnak, mozognak a dolgok… Létrehozunk az IMO-nál egy adatbázist. Ez lehetővé teszi majd, hogy a tudósok bárhonnan hozzáférjenek ezeknek a terepen található hálózatoknak az adataihoz, valamint műholdas adatokhoz is.

Ezek a kutatások megkönnyítik az izlandi vulkánok megfigyelését. Az Eyafjallajoküll kétezertízes kitörése, bár nagy zavart keltett a légi közlekedésben, nem volt igazán jelentős. Ha Izland legnagyobb vuilkánja, a Katla kitörne, a káosz sokkal nagyobb lenne. Ezért még egy rövidtávú előrejelző rendszer is jobb, mint a semmi.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Crohn-betegség - jobb diagnosztikai eljárások négy éven belül

futuris

Crohn-betegség - jobb diagnosztikai eljárások négy éven belül