rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

EU-büdzsé: mire elég és mire nem?


Európa

EU-büdzsé: mire elég és mire nem?

A tagállamok egyezségre jutottak költségvetés főösszegét illetően – de mi lesz a fiataloknak szóló munkahelyteremtéssel és a kutatás-fejlesztés támogatásával?
Túl sok vagy túl kevés a támogatás? Erre kerestük a választ a Networkben.

Sokáig folyt a huzavona az Unió következő hét éves költségvetése körül, míg végül az Európai Parlament jóváhagyta. Nemzeti és ágazati érdekek feszültek egymásnak, olyan hevesen, hogy a költségvetési biztos ‘extrém sportnak’ nevezte eljárást. Mindeközben unió-szerte tüntettek az állástalan fiatalok és az elbocsátott dolgozók a tagállamok megszorító intézkedései ellen. Amikor a munkanélküliség 12 százalékon tetőzött az eurózónában – a fiataloknál az arány ennek a duplája -, akkor a Parlament, a Bizottság és a tagállamok vezetői végre megegyeztek. Euró-milliárdokat fordítanak majd a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítására és a kkv-k fejlesztésére, hogy új munkahelyek jöjjenek létre Európában.

A sok milliárd eurós akcióterv szemben áll az általános kiadáscsökkentési elképzelésekkel. Sokan kritizálják, hogy egyre többe kerül az EU-s intézmények fenntartása és az agrártámogatások 40%-át emésztik fel a költségvetésnek. Ebben a helyzetben tud majd valamin javítani az akcióterv?

A Network vendégei: Richard Ashworth, az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának rapporteur-je költségvetési kérdésekben. Ivailo Kalfin, aki a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségénél látja el ugyanazt a feladatot. Helsinkiből pedig Juuso Koskinen, a Startup Sauna, egy kezdő vállalkozásokat segítő civil szervezet vezetője.

Mindhármukhoz szól a kérdés, de először is Richardhoz: Barroso bizottsági elnök szerint a 2014-2020-as büdzsé jó alku Európának. Egyetértenek?

- Én elégedett vagyok a költségvetés nagyságával. Annak is örülünk, hogy egyes tételek csökkentek: ez mutatja, hogy a tagállamok hajlandóak voltak áldozatot hozni a kompromisszumért. A reformokkal viszont nem vagyok elégedett: gyökeresen meg kellett volna változtatni a büdzsé szerkezetét, hogy a munkahelyteremtés és a növekedés prioritást kapjon.

- Ivailo, hogy nevezhette Barroso úr jó alkunak a büdzsét, amikor a költségvetési vitában ő is és a Bizottság is arról beszéltek, hogy több pénzt kell? Tényleg jó alku született?

- A költségvetés jóval kisebb lett, mint amit eredetileg akartunk. Ez nem jó hír az Európai lakosságnak. Ezzel együtt a politikai prioritások átrendeződtek a költségvetésben, ami átláthatóbb lett és új lehetőségek is megjelentek, például a költségvetési időszak közepén is felülvizsgálható a büdzsé. Szóval vannak jó hírek is.

- Juuso, ön hogy látja ezt? Európaiként és kezdő vállalkozók segítőjeként? Jó alku vagy nem?

- Hát ennél nyilvánvalóan lehetett volna sokkal jobb is, de én jó tendenciának látom, hogy az EU több figyelmet fordít a kezdő vállalkozókra.

- Rendben. Az elfogadott hét éves költségvetés az eredeti tervekhez képest kisebb lett, 960 milliárd euró. Az EU történetében most először csökkent a büdzsé. Önök szerint túl kevés volt a csökkentés, vagy ellenkezőleg, túl nagy? Richard?

- Valójában a kiadási oldalon 908 milliárd euró van, ez számít igazán. Gyakorlatilag ennyi áll rendelkezésre a költségvetésből. Én kritikus vagyok a prioritásokkal kapcsolatban: a költségvetésnek az embereket érintő problémákhoz kell igazodniuk. Nagyon nagy szükség volna új munkahelyekre és növekedésre – ehhez ez a büdzsé nem elég jó.

- Akkor nézzük ezt máshonnan. Ivailo a szocialistákat képviseli. Az eredeti elképzelés szerint a költségvetés nőtt volna. Hogy tudott volna emellett érvelni, miközben a tagállamok sorra vezetik be a megszorításokat?

- Először is ez egy hétéves költségvetés. Nincs olyan tagállam, amely hét évre előre csökkentené a költségvetését. Másodszor az EU-s költségvetés pont arra van kitalálva, amire egy nemzeti költségvetés nem alkalmas. Az EU költségvetése egy befektetés: a tőke 94%-a visszakerül a tagállamokhoz, újra elosztva. Tehát ez egy olyan büdzsé, ami nem elvesz, hanem éppen, hogy hozzátesz a helyi költségvetésekhez.

- A EU Parlament költségvetési bizottságának elnöke azt mondja, hogy a képviselők nem fogják hagyni, hogy a Parlament és a Bizottság a következő hét évben beleragadjon a megszorítási politikába. Juuso, egyetért ezzel?

- Vállalkozói szemmel nézve a költségvetésnek nyilvánvalóan mindig rugalmasnak kell lennie. Richarddal értek egyet: a most felmerülő problémákra kell reagálni.

- Most nézzük a vállalkozásoknak szánt támogatásokat. Az EU költségvetése kiemelten kezeli a fiatalkori munkanélküliség problémáját és a kutatás-fejlesztés. Elég az erre szánt pénz, Richard?

- Valószínűleg nem elég, de először meg kell győződnünk arról, hogy a struktúra fel tudja szívni a rendelkezésre álló támogatást, hat milliárd eurót. Ha beválik, miért csak két évre szól? Folytatni kell. Ha pedig a fiatalok vállalkozóvá válást támogatjuk, segíteni kell a piacot is, ahol boldogulni akarnak. Jobban kell támogatnunk a kisvállalkozásokat: erre nagy szükségük volna, mi pedig nem teszünk eleget.

- Ivailo, önök szerettek volna többől és többet tenni a vállakozások problémáinak megoldására, ezt most viszont Richardtól hallja, aki korábban épp a költségvetés csökkentése mellett érvelt. Hogyan hangzik mindez?

- Azt hiszem, jó, hogy sikerült megállapodni a költségvetés főösszegében. A szocialisták legfontosabb politikai prioritásai a fiatalkori munkanélküliség csökkentése és a kutatás-fejlesztés támogatása voltak, ez utóbbi a versenyképesség javítása miatt. Az Erasmus program további 150 millió eurós támogatása és a kkv-knak jutó 50 millió euró volt a lényeg. Egy olyan költségvetésben, ami semmire nem elég, annyit lehet tenni, hogy bizonyos tételeket megelőlegezünk.

- Juuso, mi a véleménye, a vállalkozások támogatásáról? Elegendő ez mindazoknak az EU-s induló vállalkozóknak, akik segítségre várnak?

- Hát.. több nyilván jobb lenne. A kezdős vállalkozásoknak Európa-szerte hatalmas szükségük van a segítségre, a maguk erejéből nem tudnak lépni. A hatékony segítséghez hatalmas pénzek kellenek.

- Richard, mi a helyzet a Közös Agrárpolitikával? Ez még mindig csaknem 40 százalékot visz el a büdzséből. Nem lenne-e kifizetődőbb mindezt kutatás-fejlesztésre, infrastruktúrára, munkahelyteremtésre költeni?

- De, az lenne, abszolút. Ez az EU egyik nagy hibája. Az Egyesült Európa egyik fő funkciója az lenne, hogy segítsen az embereknek a problémák megoldásában, ezek jelenleg a foglalkoztatás és a növekedés.

- Ivailo, lehet, hogy ez túl keményen érintené a mezőgazdaságot és a termelőket?

- A termelőknek kifizetett pénz összege folyamatosan csökken. Az elmúlt 20 év során nagyjából a felére esett a közvetlen támogatások összege. És még az is több címen érkezik: jár pénz környezetvédelem, munkahelyteremtés, innováció után. Katasztrófa lenne a szektornak, ha ezek a támogatások megszűnnének.

- Juuso, ön szerint ez méltányos? Hogy a büdzsé 39%-a a termelőknek megy?

- Azt hiszem, pillanatnyilag az új technológiákra épülő termelővállalatok több munkahelyet teremtenek, úgyhogy ebben az értelemben jó lenne, ha nagyobb szelet juthatna a kkv-knak.

- Az EU költségvetése az európai országok GDP-jének mindössze egy százalékát teszi ki. Sokan úgy vélik, hogy az EU-nak több forrásra volna szüksége a közös célok megvalósításához. Richard, mit gondol?

- Hát valóban egy százalék, de számokban kifejezve ezer milliárd euró. Ez azért nem kevés, akárhol is vagyunk.

- De ez hét évre szól, csak Európában félmilliárd embernek.

- Pont ez a probléma: miért pont hét évre van? Az Európai Parlament költségvetése 5 évre szól. Miért van szükség hét évre? Egy rövidebb szakasz relevánsabb és demokratikusabban ellenőrizhető volna.

- Ivailo, Ön mit gondol? Több pénz kellene az EU-nak?

- Abszolút. Ha hatékonyabbá akarjuk tenni az EU-t, ha azt szeretnénk, hogy a nemzeti szintű kiadásoknál nagyobb értéket termeljen, akkor be kell fektetnünk. A GDP egy százalékából nem tudjuk elérni, amit szeretnénk.

- Juuso, sokan úgy vélik, hogy az EU-nak saját bevételeket kellene biztosítani, például az EU-nak fizetett ÁFÁ-val. Hogy fogadnák ezt a vállalkozások?

- Nem biztos, hogy elsősorban az EU-nak kell támogatnia a kkv-kat. A tagállami szintű támogatás valószínűleg jobb lenne nekik, mert lokális szinten sokkal rugalmasabb tud lenni a támogatás.