HIRDETÉSAz utóbbi napok véres eseményei után, melynek Egyiptom tanúja volt, a hadsereg beavatkozása és Mohamed Morszi elnök elmozdítása után egyiptomi tudósítónkkal, Mohammed Shaikhibrahimmal beszélgettünk.
-Mohamed, milyen a hangulat Egyiptomban Morszi elnök elmozdítását követően?
- A katonai tanács döntése után, mely a hatalmat az alkotmánybíróság elnökének adta át szerda este, az egyiptomi nép ünnepel. Örömteli a hangulat Kairó utcáin és a különböző egyiptomi városokban, az emberek pedig az utóbbi napok eseményeit a “kiigazító forradalomnak” keresztelték el.
- A nemzetközi politika szereplői azt várják, hogy a demokrácia helyreáll Egyiptomban. Megvalósítható ez?
- A katonai tanács biztosította róla az embereket, hogy nem fogja átvenni a hatalmat és hogy nincsenek politikai ambíciói. A tanács azt mondja, egyetlen célja az, hogy elkerülje a vérfürdőket és megnyugtassa a kedélyeket Egyiptomban. Az alkotmánybíróság elnöke ma felesküdött, mint átmeneti elnök, azt remélve, hogy a lehető leghamarabb kormány alakulhat.
- Ha előrehozott választások lesznek Egyiptomban, van rá esély, hogy a Muzulmán Testvériség visszatérjen a hatalomba?
- A Muzulmán Testvériség azt állítja, továbbra is a politika színterén akarnak maradni, legalábbis ezt mondták nekünk, miután tegnap a Rabia Adawia mecsetben találkoztam velük. Azt mondják, a végsőkig kitartanak, és érvénytelennek tartják a katonai tanács döntését.
- Rendben, de egy előrehozott választáson tudnának nyerni?
- Erre a kérdésre válaszoljon inkább meghívott vendégünk, a politikai elemző Száid Hadzsrasz. Előtte azonban nézzünk meg egy összeállítást.
A Testvériség és a hadsereg karöltve harcolt
Amikor az első szabad választások győztese 2012 júniusának végén letette a hivatali esküt, senki nem számított arra, hogy Mohamed Morszit csak úgy eltávolítják hivatalából. Az arab világ legnagyobb országának lett az első polgári államfője – elődei mind katonai vezetők voltak.
Egyben ő volt az egyetlen, szervezett politikai erő képviselője is az országban: a Muzulmán Testvériség iszlamistáié.
A két esemény közötti idő egy hosszú, feszült ellentétekkel teli időszak, amely egészen 1952-ig nyúlik vissza. Kevés az olyan “testvér”, aki ne járta volna meg az egyiptomi börtönöket még a forradalom előtt. A Testvériség eleinte nem vett részt a Mubarak-ellenes tüntetéseken, bár ő végig arra törekedett, hogy a Muzulmán Testvériség minél inkább elszigetelődjön és kiszoruljon a politikai térképről.
A Testvériség ennek ellenére hamarosan a hadsereggel egy táborban találta magát, ami egyébként már a forradalom kezdete óta kifejezte szolidaritását a néppel. A hadsereg volt az, amely lemondatta Mubarakot és kormányát és átvette az irányítást a választások előtti, átmeneti időszakban. Ami később állandósult. Decemberben, miután a választások az iszlamisták győzelmét hozták, az embereknek elegük lett a katonai kormányzásból, és polgári elnök után kiáltottak.
Derült égből villámcsapás volt Morszi eltávolítása
Ezek után, hat hónap elteltével került Morszi hatalomra. És ha mozgástere elsőre nem is tűnt túl nagynak, szinte rögtön megpróbálta alakítani az eseményeket. Lemondatta Husszein Tantavi tábornokot, aki húsz éven át vezette a hadsereget és helyére Asz-Szíszit nevezte ki. Eközben azért gondot fordított arra is, hogy ne nyúljon a hadsereg privilégiumaihoz. Kormányzása így a vasököl és a csendes belenyugvás keverékévé vált.
Miközben az elnök kezdte elveszteni a társadalmi reformok terén vívott csatát és az első tüntetések kitörtek ellene, a hadsereg barikádokkal vette körbe az elnöki palotát, hogy megvédje őt. Ezalatt többször is megerősítette, hogy Morszit tartják a nép egyetlen legális vezetőjének.
Ez az az üzenet, amit ma – úgy tűnik- , visszavontak. Az egyiptomi népakarat keresztülvitte a demokráciát, és úgy tűnik, ennek biztosítója és felvigyázója a hadsereg. Legalábbis addig, amíg – egyesek félelmei szerint – nem talál magának más célt, mint a demokráciát.
HIRDETÉSAz Euronews egyiptomi tudósítója, Mohammed Shaikihibrahim Szád Hadzsrasz politikai elemzővel készített interjút.
Euronews: – Hogyan látja az Egyiptomban kialakult helyzetet?
Száid Hadzsrasz: – Ez egy hatalmas forradalom, mind méretében, mind hatásában. Nem hiszem, hogy az emberiség valaha látott volna ilyen demonstrációt. 33 millió egyiptomi vonult az utcára országszerte, szabadságot követelve.
Másrészt, a forradalom követelései világosabbak voltak, mint 2011-ben, amikor egyetlen dolgot akartak az emberek: Mubarak távozását. Most azonban Morszi leváltásán kívül más követeléseik is vannak. Azok, amelyeket asz-Szíszi tábornok is elmondott a beszédében. Ezért azt hiszem ez egy új időszak az egyiptomi politikában, amely új útra tereli az országot. Ez az út pedig egy modern demokratikus államhoz vezet.
- Mi lehet a Muszlim Testvériség jövője Egyiptomban, politikai értelemben?
HIRDETÉS- A Muszlim Testvériséget senki sem zárta ki az egyiptomi politikából. A párt most történelmi döntés előtt áll. Vagy elindulnak egy jobb irányba az események hatására, vagy továbbra is katonai puccsról beszélnek, ami nem igaz. Elég megnézni a képeket a világ televízióin és látni a milliós tömeget az utcákon. Ennek semmi köze a katonai puccshoz.
- De most a Muszlim Testvériség több vezetője börtönbe került, ez azért hatással lesz a politikai jövőjükre…
- Ez a bebörtönzés nem politikai, hanem jogi alapú, vagyis bűncselekményekről beszélünk. Tudja, nagyon sok ember halt meg a kairói egyetem előtt és Egyiptom más részein is. De asz-Szíszi tábornok világossá tette, hogy egyetlen pártot sem zárnak ki a politikából, a Muszlim Testvériséget sem.