rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

NewsPlus: Siker a keleti bővítés


Insight

NewsPlus: Siker a keleti bővítés

Az Európai Parlament elnöke köszöntötte a horvát EP-képviselőket. Martin Schulz történelmi pillanatnak nevezte az egykori jugoszláv tagköztársaság uniós csatlakozását.

- A horvát nép évek óta egy olyan úton jár, amely az elnyomás után megszervezett szabadságtól az európai államközösség felé vezet – mondta Martin Schulz.

Horvátország az Európai Unió 28-ik tagállama. A négy és félmilliós ország két évtizede még a függetlenségéért harcolt.

A csatlakozásról tartott népszavazáson 68 százalék voksolt igennel, mára azonban a lakosság mindössze 38 százaléka támogatja a tagságot. Elemzők szerint ennek az unió rossz gazdasági helyzete az oka. A válság Horvátországot is megviselte: a gazdaság recesszióban van, a munkanélküliség pedig 20 százalékos.

A párizsi Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezetőjét, Jacques Rupnik professzort Efi Koutsokosta kérdezte a horvát uniós tagságról.

-Professzor úr, a bizottság szerint Zágrábnak továbbra is küzdenie kell a korrupció, az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés ellen. Ön szerint Horvátország komolyan fellép majd az Európa biztonságát is érintő jelenségekkel szemben?

Jacques Rupnik, kutató, SciencesPo
-Azt hiszem, Horvátország egyfajta teszt lesz az uniónak. Románia és Bulgária csatlakozása után is sok gond volt a jogállamisággal, a korrupció elleni harccal és ez jónéhány tagállamban ellenérzéseket szült a további bővítéssel szemben. Például Ivo Sanader miniszterelnök a fő jobboldali párt, a HDZ vezetője volt, majd Ausztriában letartóztatták, elítélték és ma is börtönben van. Ha a korrupció elleni harc eléri a miniszterelnöki hivatalt is, annak az az üzenete, hogy komolyan veszik azt. A politikai osztálynak tudomásul kell vennie, hogy az üzleti kapcsolatainak vége, vagy legalábbis figyelembe kell venni néhány törvényt, ami a múltban nem volt feltétlenül így.

euronews:
A közvéleménykutatások szerint mindössze 39 százalék támogatja a csatlakozást, amelyet nyolc évnyi kemény tárgyalás előzött meg. Miért veszítették el a horvátok a lelkesedésüket?

Jacques Rupnik, kutató, SciencesPo – Az Európai Unió mostanában nem egytúlzottan vonzó klub. Egy horvát ismerősöm nemrég azt mondta, az az érzésük, hogy egy süllyedő hajóra szállnak épp fel. Ez nyilvánvalóan túlzás és reméljük, nem süllyedünk. De ez az alapja a lelkesedés hiányának.

euronews: – Milyen haszna lesz Horvátországnak a tagságból? Hiszen a válság őket is megviselte az elmúlt öt évben.

Jacques Rupnik, kutató, SciencesPo – Nos, a válság a tagsággal, vagy anélkül is érintette volna az országot. Tehát ha nem léptek volna be, az unió és különösen az eurozóna recessziója akkor is fékezte volna a gazdaságot. Ilyen helyzetben azonban jobban megéri bent lenni, hiszen a csatlakozást segítő pénzekből, a strukturális alapokból, a mezőgazdasági támogatásokból mind hasznot húzhat majd Horvátország. Ahogyan Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és mások is profitáltak ebből az elmúlt évtizedben.

euronews: – Az unió bővítésének tesztjéről most nincs szó, hiszen egy alig 4 milliós ország csatlakozott. De mi a bővítés célja, ha az uniónak nincs határozott víziója?

Jacques Rupnik, kutató, SciencesPo – Ha visszanézünk arra, mi volt az elmúlt húsz év legnagyobb sikertörténete, nos bizos, hogy nem az euró volt az. Előbb éljük túl, aztán majd meglátjuk, beszélhetünk-e siketörténetről. A nagy reményekkel indult alkotmányozást sem tekinthetjük sikernek. A hollandiai és franciaországi népszavazások megtorpedózták ezt. Szerintem a legnagyobb siker kimondatlanul is a keleti bővítés, a demokrácia megszilárdítása, a gazdaságok átalakítása, ezek voltak a legnagyobb eredmények. Igaz, az unió ezt nem ünnepelte hangosan, mert a közvélemény annyira nem lekesedik ezért.

euronews: – Ilyen pénzügyileg bizonytalan körülmények között az unió hogyan léphet bátran előre a bonyolult ügyekben?

Jacques Rupnik, kutató, SciencesPo
-Nos, valahol mindíg jön egy választás. Most éppen Németországban, aztán majd máshol is. Ezért a legjobb megoldás nem beszélni a problémákról. A 90-es években háború volt a Balkánon. A Nyugatnak euró-százmilliárdokba került a rendezés, a katonai beavatkozás és az újjáépítés. Jobb befektetés befogadni őket, hiszen ez a mi békénket, mi biztonságunkat is elősegíti. Ez egy nagyon pozitív üzenet.