Politikai egyezség született a következő uniós költségvetésről, előreléptek a bankunió ügyében, és új alapot hoznak létre a fiatalok munkanélküliségének enyhítésére. Írország mindezt megvalósította az elnöksége alatt. Az még kérdés, ezek a reformok kihúzzák-e Európát a válságból, és visszaállítják-e a bizalmat.
Az uniós csúcs részleteiről Litvánia elnökét, Dalia Grybaskauitét Marghareta Sforza kérdezte.
Euronews: – A legfőbb eredmény a fiatalok munkahelyteremtésére szánt csomag, amelynek összege ugyan nagyobb a korábban vártnál, de mégis csepp a tengerben a hat millió munkanélkülihez képest.
Dalia Grybauskaitė, Litvánia elnöke: – Igen, Önnek részben igaza van, a munkanélküliség jórészt a tagállamok felelőssége és az európai költségvetés általában csak egy lökést adhat ehhez, de nem old meg mindent. Ezért rossz az üzenete annak, ha mindig Brüsszelből várjuk a megoldást. Hiszen az európai kofferekben csak az európai GDP 1 százaléka van.
- A program 2014-ben indul, de mi lesz utána? Mi a hosszútávú megoldás?
- Igen, a projekt először valóban egy két éves időszakkal indul és majd később látjuk csak meg a tapasztalatokat. Például a jól működő ausztriai és németországi programok beindulásához is legalább három év kellett. Természetesen ha pozitív tapasztalatokat szerzünk, folytatni lehet majd a programot.
- Egy éve az európai vezetők megállapodtak egy növekedési paktumról, most mégis recesszió van. Mit rontottak el?
- Ez nem csak a költségvetésről vagy az adósságról, vagy akár arról szól, ki mit rontott el, ez egy valós gazdasági válság.
- Nem arról van szó inkább, hogy túlzásba vitték a megszorítást?
- Nem, épp ellenkezőleg. Litvániában épp a megszorításnak köszönhetően tudtuk beindítani a növekedést, mindezt a GDP 15 százalékos zuhanása után. Másfél évvel később miénk volt Európa leggyorsabban növekvő gazdasága. Természetesen a válságkezelés nagyon bonyolult dolog, nem csak megszorítás, de élénkítés is kell, és egyetértésre van szükség a szociális partnerekkel.
- Úgy tűnik, Litvánia elvégezte a házi feladatát, sok reformot véghezvitt, más országok viszont nem. Tanulhatnak Önöktől a többiek?
- Az biztos, hogy senki másra nem hagyatkozhatunk, csak magunkra. Miért nem fordult Litvánia az IMF-hez? Mert tudtuk, hogy ez a mi felelősségünk és a mi politikánkon múlik a jövőnk.
- Az Egyesült Államokba és Japánba is gyorsan visszatért a növekedés. Az európaiaknak most miért kellene hinni az ígéretekben?
- Nem hiszem, hogy hinnünk kellene az ígéretekben. Mindannyian, beleértve saját magamat is, európai polgárok vagyunk. Az eredményekben kell hinni. A probléma most az, hogy több ország is felelőtlen pénzügyi és gazdasági politikába kezdett.
- Mit üzen az olyan országoknak, mint például Franciaország?
- Őszintén kell beszélni az emberekkel a szükséges lépésekről. Ha megszorításról van szó, el kell mondani, hogy ez csak átmeneti és a válság elmúltával minden helyreáll majd. Ha a fizetéseket vagy a nyugdíjakat csökkenteni kell, akkor pedig kezdjük a politikusok fizetésével.