HIRDETÉSVajon mennyit számít a záróvizsgák eredménye? Egy rossz osztályzat tényleg a világ vége? Nyilvánvalóan nem. Csinálhatnánk osztályzatok nélkül is, vagy ez az értékelés fontos a tanuló haladása szempontjából? Ebben az esetben hogyan lehetünk úrrá a stresszen?
Minden évben kínai diákok milliói ülik végig a maratoni kilenc órás egyetemi felvételi vizsgákat, a világ egyik legnehezebb megmérettetését. Hogy a vizsgák jól sikerüljenek, sok diák mindent megtesz: magántanárok fogadásától a táplálékkiegészítők szedéséig. Most bepillantást nyerhetünk, hogy milyen a magolás időszaka a kínai vizsgagépezetben.
Több mint kilencmillió kínai diáknak kell a középiskola elvégzésével szembenéznie a Gaokaoval, a rettegett egyetemi felvételi vizsgákkal.
Ez az első lépcsőfok, hogy a diákok millióit a megfelelő felsőoktatási intézménybe válogassák, de a legtöbb diák számára egyfajta nemzeti lidércnyomás. Sokan jelentkeznek inkább magániskolákba.
Egy matematika tanár, Zhou Shuai így vélekedik:
- A legtöbb kínai diák számára a Gaokaon keresztül vezet az út egy jobb jövő felé, az ország számára pedig a tesztek teszik lehetővé a diákok kiválasztását. Aki jobb jövőt szeretne, magasabb szintű oktatásra pályázik. A probléma az, hogy a képzési lehetőségek szűkösek, és néhány városra koncentrálódnak.
Egy diák a tesztekre nemcsak tudással készül, hanem tesztmegoldási technikákkal is.
A felsőoktatási felvételi előtt a diákok napi 14-16 órát tanulnak, hogy felkészüljenek, és semmi másra nem marad idejük.
Egy diák, Li Yuhan így éli meg a felvételit:
- Általános iskolás korom óta készülök a felvételire, mert ez a megmérettetés nagyon fontos. Ettől függ, hogy hogy alakul az életem. Az elmúlt egy évemet már teljes egészében a felkészülésnek szenteltem.
Tavaly számos fénykép járta be a világot, amiken hubei diákok intravénás cseppeket használnak, hogy legyen energiájuk a felvételi vizsgákhoz.
Évente csak egyszer lehet próbálkozni a kilenc órán át tartó felvételi vizsgákon, ami az egyetlen virtuális belépési lehetőség az összes kínai felsőoktatási intézménybe.
A vizsgák közben aggódó szülők ezrei várnak izgatottan a folyosókon. Yu Huiqin Li Yuhan édesanyja így nyilatkozik:
- A gyerekeink életében a felvételi nagyon fontos, ezért a szülőknek is. Ma a srácok egy hosszú és kemény út végéhez értek, ami a felkészülés útja volt. Ez a felnőttéválásuk része, hogy később képesek legyenek az önálló életre.
A felvételire jelentkezők száma 2008-ban érte el a 10 és fél milliós csúcsot. Az utóbbi öt évben csökken a kínai intézményekbe pályázók száma, miközben egyre többen szeretnének külföldön tanulni.
A nehézségek ellenére a felvételi megadja a lehetőséget a falusi kamaszok számára is, hogy mérnökök vagy sebészek legyenek. Nem számít, hogy szegények vagy gazdagok. Ha egy diák megfelel a felvételin, azt tanulhat, amit szeretne.
Angliában, Wales-ben és Észak-Írországban a 15-16 éves diákok 10-11 érettségi tárgyat választhatnak. Nyilvánvalóan minél többet választ valaki, annál többet tanul, és annál jobban gyengíti el a stressz is. Vagy vannak diákok, akik uralni tudják a feszültséget? Erről is beszél egy diák, Lauren:
- Épp a táskámat pakolom a reggeli földrajz vizsgámra. Elég ideges vagyok. Egész éjszaka tanultam, igyekeztem átismételni azt, amiben nem vagyok biztos. Talán kész vagyok.
HIRDETÉSAhogy Lauren, minden 16 éves diák Angliában, Wales-ben és Észak-Írországban a saját iskolájukban tesznek általános érettségi vizsgát. Ezt követi az egyetem előtt még két extra év, ami után a záróvizsgák osztályzatai meghatározzák a diákok jövőjét.
Egy felsőoktatási szakember, Stephen Pumphrey így nyilatkozik:
- A legtöbb angol felsőoktatási intézmény szerint az érettségi segítségével előrevetíthető, hogy milyen szintű képzésre kész a diák. Az egyetemek rendszerint kitűnő vagy jó osztályzatot várnak el. Az egyetemek az érettségi osztályzatokat az intézményspecifikus tárgyak szerint súlyozzák, ezért a záróvizsgák jól előrevetíthetik egy diák jövöjét.
A vizsgákra való felkészülés két évében a tanároktól kapott különböző gyakorlatok és útmutatások révén Lauren és Beatrice jobban érezték magukat, mint arra számítottak.
Egy másik tanuló, Beatrice így élte meg a felkészülést:
HIRDETÉS- Elég stresszes időszak, de azért nem annyira, mint ahogy mások mondták. Nem ment rá az életünk.
Amikor a vizsgák befejeződtek, Lauren már kezdett is készülni a következőkre.
Ismét Lauren mondja:
- Megpróbáltam tervet használni a tanuláshoz, az apámmal felépítettük. Nem mindig tudom tartani. Fontossági sorrendbe teszem azokat a feladatokat, amikkel épp kűzdök, ebben lehet segítséget kérni a tanároktól. Időnként hagyom, hogy később értsek meg összefüggéseket. A tanulást elkezdeni a legnehezebb, hogy az ember ne őrült módjára álljon neki, hanem tudjon összpontosítani.
Lauren megoldást talált rá, hogy rendet tegyen a fejében. Hetente négyszer evezni jár a barátnőivel. Ilyenkor egy órára félreteszik a tanulást, és teljesen kikapcsolódnak.
HIRDETÉSA vártnál rosszabb vizsgaeredmény jelenti-e a vágyott karrier lehetőségének elbukását? És egyáltalán, a vizsga a legjobb módszer a tudás lemérésére? Nem lehetne eltörölni, és lazítani?
Az OECD párizsi irodájában vagyunk, ahol a PISA 2012 diákértékelésről jelentést készített Eric Charbonnier és csapata. Nyilvánvaló, hogy sok ország alkalmazza a francia modellt, amit még Napóleon idején alakítottak ki. 808-ban vezették be a záróvizsgákat középfokon. Az érettségi fontossága azóta is ugyanlyan erős Franciaországban.
Eric Charbonnier oktatási szakértő így nyilatkozik:
- Franciaországban és Írországban az érettségi az egyedüli záróvizsga a középiskola elvégzésével. Mivel ez számít az egyetemi felvételkor, a diákok számára nagyon stresszes. Ugyanakkor megnyugvás is, ha jól sikerült. Sok országban, főleg Európában kombinálják a záróvizsgát és a folyamatos megmérettetések rendszerét. Így a német, osztrák, svájci vagy olasz diákok számára a záróvizsga eredménye kevésbé fontos, mint Franciaországban, más országokban pedig egyáltalán nem számít a felvételin az érettségi eredménye. Görögországban vagy Svédországban a valódi válogatást az egyetemek végzik.
A rendszerek közötti egyenlőtlenségek ellenére az érettségi tekinthető-e nemzetközi referenciának? Az oktatási szakember bizakodó:
HIRDETÉSEric Charbonnier hozzáteszi:
- Az érettségi kulcsfontosságú fokmérő az intézetünkben. Követhető például a diákok száma, akik sikeresen leteszik a záróvizsgát, mutatva egy ország oktatási színvonalát. Dél-Koreában például majdnem minden fiatalnak van érettségije manapság, míg négy évtizede ez az arány csak 60 százalék volt. Egyértelműen látszik, hogy eredményt hozott az oktatás fejlesztésére tett erőfeszítés.
Az érettségi megszerzése a minimális védekezés a munkanélküliség ellen.
Eric Charbonnier egy másik példát is említ:
- Kínában például a fiatalok csupán hat százaléka szerez egyetemi diplomát. Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ebben az esetben az érettségi is milyen értékes lehet. Gyakorlatilag szabadbelépő a foglalkoztatás világába.
HIRDETÉSManapság az OECD országokban a fiatalok egy ötöde fejezi be úgy az iskolát, hogy nem szerzi meg a munkaerőpiacon elvárt képességeket és tudást.
És hogy bírkóztak meg önök vagy gyermekeik a tanulási nehézségekkel? Elhatalmasodott a pánik, vagy könnyebben vették az akadályokat? Kattintsanak közöséggi oldalainkra, ha kíváncsiak mások élményeire! A Twitteren a LEARNWORLD kulcsszóval találják meg műsorunkat a legkönnyebben.