rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Snowden-ügy: hidegháborús utóíz?


Insight

Snowden-ügy: hidegháborús utóíz?

Hongkong vagy Kína, Moszkva, Ecquador, esetleg Kuba: mind egy-egy bástyája az amerikai imperializmus elleni harcnak. Valódi vagy lehetséges
úticélok…? Véletlen-e csupán,hogy ezeket az országokat választotta az amerikai adatgyűjtési botrány kiszivárogtatásával vádolt Edward Snowden? Miért kelt az egész olyan érzéseket, mintha még mindig a hidegháború szelei fújnának?

- Minden, Oroszország ellen irányuló vádaskodás alaptalan és érthetetlen. Külföldi állampolgárokat csak olyan országoknak áll lehetőségünkben kiadni, amelyekkel szerződésünk van bűnözők kiadásáról. Remélem, hogy partnereink megértik ezt – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden.

Az Egyesült Államok, egészen pontosan John Kerry külügyminiszter sem maradt sokáig adós a válasszal.

- Reménykedünk abban, hogy mint nemzetnek, mint szuverén államnak, Oroszországnak nem áll érdekében hogy akadályozza egy olyan személy kézre kerítését, aki megszegte a törvényt egy másik országban és éppen az igazságszolgáltatás elől menekül – fogalmazott Kerry.

A hidegháború két régi ellensége, egy Egyesült Államok és Oroszország ügyel a látszatra, arra, hogy jó viszonyt tartsanak fent. Ugyanez a helyzet Kínával, Pekingnek legalább annyira nem szerencsés, mint Moszkvának, ha nem működik együtt Washingtonnal.

- Azért, hogy megmutassuk Amerikának, hogy nem érdekelnek bennünket a kapcsolataink, hogy gy mondjam… gyakorlatilag megint a hidegháborús módszernél tartunk, miszerint az Önök kormányának ellensége a mi barátunk. Az orosz vezetés persze egylőre nem ment ennyire messze, de nem vagyunk látnokok. Egy biztos, nem kis bosszúságot okoztunk Amerikának – fogalmazott a moszkvai Carnegie Központ vezetője, Mása Lipman

Lehet-e hinni a pletykáknak vagy sem, színjátékról vagy manipulációról van szó vagy sem, egy biztos. Edward Snowden ügye alapjában rengette meg a világsajtót és vívta ki az Egyesült Államok haragját. Olyan országokba menekült, ahol súlyos hiányosságok vannak a szólásszabadság terén, de amelyeknek érdeke, hogy megtörjék Amerika hegemóniáját. Ez pedig régi nacionalista törekvéseket élesztett újra.

Az Euronews brüsszeli tudósítója, James Franey biztonsági kérdésekről beszélgetett
egy brüsszeli biztonsági agytröszt igazgatójával, Giles Merritt-tel. A Snowden-ügy kapcsán az a legnagyobb kérdés, hogy a kormányzat változtat-e megfigyelési politikáján.

James Franey, az Euronews tudósítója: – Gilles Merrit, a Biztonsàgi és Védelmi Iroda igazgatója Brüsszelből, köszönjük, hogy csatlakozott hozzànk. Éles szóvàltàst tapasztalhattunk az elmúlt napokban Moszkva és Washington között a Snowden- ügyben. Gondolja, hogy a két korábbi hidegháborús ellenfél között a viszony fagyosabbra vált? Vagy ez csak retorika?

Gilles Merrit, a Biztonsàgi és Védelmi Iroda igazgatója Brüsszelből: – Az egyértelmű, hogy a Snowden- ügy kényes téma, és Oroszország igyekszik nem megégetni magát az üggyel kapcsolatban. A valódi kérdés, úgy vélem, a közvélemény. Hogyan lehet lehűteni a téma körül forrongó érzéseket azzal kapcsolatban, hogy mi történik az e-maileinkkel, az sms-einkkel, hogy ezeket mind megfigyelik a kormány emberei. És szerintem igazából ez itt a kérdés, és azt gondolom, hogy valójában mindegyik kormány bűnös ebben. A kérdés most az, hogy tudjuk biztosítani, hogy legyen egy fajta fair play.

JF: – Azt mondja, fair play-re lenne szükség. Ezt hogy érti? Kell, hogy legyen valamilyen jogi alapja, egy feltételezett oka annak, ha megfigyelést végzünk?

GM: – Igen, azt gondolom. Ezzel kapcsolatban erős érzelmek vannak az emberekben. Van egy régi római mondás, mi szerint: ki őrzi az őrzőket? Szerintem egyre erősebb az a vélekedés, hogy nem kell tudnunk a részleteket, de igenis tudnunk kell, hogy egy független és megbízható szervezet rajta tartja a szemét a megfigyelőkön.

JF: – Visszakanyarodva Oroszországhoz, Putyin elnök a Snowden kiadatásáról szóló amerikai kérésre egyszerűen azt válaszolta, hogy: nonszensz. Mit nyer Putyin azzal, ha ilyen éles kijelentéseket tesz Amerika felé?

GM: – Amit látunk Putyin esetében, az oportunizmus, itt van a szíria konfliktus kérdése és így tovább. Putyin nem annyira népszerű otthon, egy kicsit “játszik a nézőknek”. Ugyanakkor szerintem van egy olyan érzés, hogy senkinek a keze sem tiszta, és ha az amerikaiak üldözik Edward Snowdent, és előtte számos más embert, gondoljunk a Wikileaks ügyre, az az érzésünk támad, hogy az amerikaiak szintén elég ügyetlenül és meglehetősen felsőbbrendűen kezelik a dolgokat.

JF: – A Snowden-ügy miatt sok minden reflektorfénybe került most. Gondolja, hogy változás lesz a megfigyelési programban? Hisz, ahogy már mondta, Snowden tetteit nagy nyilvános támogatás övezi.

GM: – Azt gondolom, a válasz: igen. Szerintem nagy a nyomás, és nemcsak a polgárjogi aktivisták részéről, hanem a média és általában a közvélemény felől is.Nagy lesz a nyomás a látható és átlátható ellenőrzési rendszerek irányában, hogy valahogy mégis tudjuk azt, hogy “ki őrzi az őrzőket”.
Egymás ellen harcolnak az egykori szövetségesek Németországban

Insight

Egymás ellen harcolnak az egykori szövetségesek Németországban