rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Pascal Lamy: válság kell a gyarapodáshoz


Világ

Pascal Lamy: válság kell a gyarapodáshoz

A Euronews brüsszeli stúdiójában a Világkereskedelmi Szervezet szeptemberben távozó vezérigazgatójával, Pascal Lamyval beszélgetett Fariba Mavaddat.

Euronews: A Világkereskedelmi Szervezet közel 20 éves fennállása óta nem tudott tető alá hozni olyan fontos kereskedelmi egyezményeket, mint amiről jelenleg az Európai Unió és az Egyesült Államok tárgyal. Ez felveti a kérdést, hogy van-e létjogosultsága a WTO-nak. Pascal Lamyval, a szervezet vezérigazgatójával beszélgettem, aki nyolc év után távozik a posztjáról. Lamy úr, mennyiben érzi magát és a politikáját felelősnek a Világkereskedelmi Szervezet jelenlegi helyzetéért?

Pascal Lamy: Nos, én nem így vezetném fel a témát. Ön úgy kezdte, hogy a WTO kezd feleslegessé válni. A világkereskedelem mai mérete nagyjából kétszerese a tíz évvel ezelőttinek. Hozzájárult ez a fejlődéshez? Szerintem igen. Az európai országok részesedése pedig kiemelkedő a világkereskedelemben, és jelentősen hozzájárultak a kereskedelmi nyitáshoz és terjeszkedéshez.

- Akkor miért fulladtak ki a dohai tárgyalások?

- Nem értek egyet azzal, hogy a dohai tárgyalások kifulladtak. Nincs éppen előrelépés, de ez nem jelenti azt, hogy véget értek. Egyébként…..

-Miért nincs előrelépés?

- Azért, mert a világ nagyon gyorsan változik.

- És önök is változnak a világgal együtt?

- Természetesen hozzájárultunk ezekhez a változásokhoz…A nagy változások mozgatórugói a technológia és a fejlődés. A kereskedelem a maga sajátos módján vesz ebben részt. A feljődésből származó előnyök az emberek zsebébe vándorolnak, így többet tudnak költeni, ettől pedig nő a gazdaság.

- Ön 2009-ben harcot hirdetett a protekcionizmus ellen. Ennek ellenére az utóbbi időben egyre több regionális kereskedelmi egyezmény születik. A legfrissebb és az egyik legellentmondásosabb a transzatlanti kereskedelmi egyezmény, amelynek tárgyalása jelenleg is folyik az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Mi ez, ha nem egy protekcionista lépés?

- Ezek a virtuális kereskedelmi egyezmények jóformán a világkereskedelem 80 százalékát teszik ki. Az a kérdés, hogy valóban egyesülni tud-e ezeknek az országoknak a kereskedelmi szabályozása és vajon működőképes lesz-e, ha nem tud teljesen egységessé válni.

- Beszéljünk akkor a transzatlanti tárgyalásokról.

- A Transzatlanti tárgyalások csak most kezdődtek, de itt is hangsúlyoznom kell, hogy a tárgyalások kezdete nem jelenti a tárgyalások végét. Rengeteg olyan kereskedelmi egyezményt ismerek, amelyekbe belekezdtek, de soha nem értek a végére.

- A transzatlanti kereskedelmi egyezményről szóló tárgyalások meglehetősen rosszul kezdődtek, miután Franciaország protekcionista lépéseket tett a filmipar védelmében. Ön szerint jogos volt, hogy José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke emiatt maradinak nevezte Franciaországot?

- Azt gondolom, ez egy komoly politikai hiba volt. Az egész egy félreértésen alapul, ami két teljesen különböző ügyet kevert össze. Az egyik a kulturális sokszínűség. Az Európai Unió alapszerződése elismeri, hogy a kulturális sokszínűség akadályozhatja a piaci nyitást, mert a kulturális termékek nem hasonlíthatók más termékekhez: például a zoknikhoz, ingekhez vagy autógumikhoz.

És van egy másik filozófia is, ami szerint a protekcionizmus hasznos. Ezt két különböző tábort nem keverném össze. Teljesen egyetértek Barossó úrral abban, hogy maradi az a hozzáállás, hogy a globalizáció leépítéséhez a protekcionizmuson át vezet azt út. A WTO-ból nézve az országoknak megvan a lehetősége, hogy a kulturális szolgáltatásaikat megnyissák vagy korlátozzák. Semmi sem kötelező.

- Úgy tűnik, hogy a nem tarifális kérdések is problémát okozhatnak a tárgyalások során…

- Ebben a kérdésben Önnel értek egyet. Nem is csak azért, mert problémát jelenthetnek. A kereskedelmi terjeszkedésben a mai világban és a jövőben a szabályozásokban fellelhető eltérések akadályozzák és akadályozhatják a kereskedelmet, ezért is az a legfontosabb, hogy egységes legyen a szabályozás.

- De ez egy kétélű fegyver, mert így a jelenlegi gazdasági környezetben nincs elég eszköze a kormányoknak, hogy fellépjenek a társadalom védelmében.

- Ez már nem a protekcionizmus problémája. A globális gazdasági modellben, amelyben jelenleg élünk, az országok az exportjuk felét importálják. Így egyszerűen nem lehet megcsinálni, hogy az importot korlátozzák, mert azzal rontják az export versenyképességét. Szóval ez a fajta protekcionizmus nem működik. Ma már sztenderdek, szabályok és normák vannak, amelyek nem a termelőt, hanem a fogyasztót védik.

A transzatlanti kereskedelmi tárgyalások során kérdéses, hogy a génmódosított ternékekről vagy a vízklórozásról, illetve az adatvédelemről ugyanazt gondolják-e majd az európaiak és az amerikaiak.

- Ha nincs termelő, vagyis, ha az emberek nem dolgoznak a gyárakban és az irodákban, akkor nem lesznek fogyasztók. Az emberek pedig nem tudnak vásárolni, ha nincsen munkájuk.

- A gazdasági fejlődés története során, a társadalmi fejlődést és a szegénység felszámolását mindig is az mozdította előrébb, amikor egy kevésbé versenyképes tevékenységet egy versenyképesebbel helyettesítettek. Ma pedig az számít, hogy mi teremt több munkahelyet.

- Tehát azt gondolja, hogy a válságban élő európai társadalom fejlődésével újra eljön a gyarapodás?

- Szerintem ez reális, és ennek a motorja pedig a kereskedelmi terjeszkedés. Olyan feltételeket kell teremteni, ami fenntartja a belpolitika, a társadalmi rendszerek, az oktatás minőségét és innovációs lehetőségeket illetve vállalkozásbarát környzetet teremt. Azok az országok a globalizáció haszonélvezői, akik javítani tudtak a társadalmi rendszereiken.

- Ön szeptemberben átadja a helyét Azavedo úrnak. Mit gondol, folytatni fogja az ön politikáját?

- Nincs kétségem afelől, hogy minden szempontból alkalmas erre a feladatra.

- És Önnek hová vezet az útja, esetleg Brüsszelbe?

- Augusztus 31-e után fogok csak ezen gondolkodni, azután, hogy átadtam mindent az utódomnak, de figyelembe véve, hogy 66 éves vagyok, már máshogyan gondolkodom a folytatáson, mintha 36 éves lennék.

Interjú Martin Amis-szel, a brit irodalom fenegyerekével

Világ

Interjú Martin Amis-szel, a brit irodalom fenegyerekével