HIRDETÉSA STEM a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika szavak angol kezdőbetűiből összeálló mozaikszó. Könnyebb jól fizető munkát találni ilyen ismeretekkel, egy felmérés szerint csak Nagy-Britanniában évi százezer friss STEM-diplomás tudna elhelyezkedni. Sokan ennek ellenére sem fejezik be tanulmányaikat. Vajon miért nem népszerűbbek ezek a szakok? Lehet vonzóbbá tenni őket? Az Euronews oktatási magazinja, a Learning World ezen a héten ennek járt utána.
Szingapúr oktatási rendszere híres az eredményeiről, különösen a matematika és a természettudományok területén. A szingapúri Nan-jang Egyetem a világ egyik legnagyobb műszaki egyeteme, kutatás-fejlesztésben pedig az egyik legjobb. De van képzőművészeti és médiaképzése is. Az egyetem sok szempontból a teljes országot jellemzi, megmutatja, merre tart Szingapúr. A hangsúly a természettudományos és a műszaki képzésen van, de odafigyelnek, a kreatív tanításra – és gondolkodásra is.
“A legfontosabb az, hogy megtanítsuk, hogyan kell tanulni, hogyan kell a megszerzett információkat felhasználni, akár az üzleti életben, és felkészíteni a hallgatókat a vezetői feladatokra” – nyilatkozta Bertil Andersson, az egyetem elnöke. A professzor szerint előnyük, hogy érthetőbbé, könnyebben befogadhatóvá teszik a műszaki tudományokat.
Az egyetem a nagy előadótermekelőadásai helyett az oktatás sokkal aktívabb formáit részesíti előnyben. Kiscsoportos képzés és csapatmunka – immár inkább ez a jellemző.
A legtehetségesebb diákokból külön program keretében képzik a majdani műszaki vállalkozókat. Ők nem csak műszaki és természettudományos, de üzleti és társadalomtudományi képzést is kapnak.
“Egy mérnöknek nem csak azt kell tudnia, hogyan készül egy termék, de azt is, hogyan kell azt eladni, vagy milyen igények vannak rá. Úgyhogy ismerni kell a társadalom működését is, a társadalomtudományokban is jártasnak kell lenni” – vélekedett az egyik hallgató, Germaine Tan.
Ömlik az állami pénz
A szingapúri kormány a következő öt évben 13 milliárd dollárt, vagyis háromezermilliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre. Lesz pénz a Nan-jang energetikai, nanotechnológiai és biotechnológiai kutatásaira is. Az egyetem szeretné, hogy diákjaiból egyszer majd az iparágak vezetői legyenek.
“Úgy kell összeállítanunk a képzést és a tananyagot, hogy a diákok elméje az elvártnál is sokkal jobban kinyíljon a világra, legyenek alkalmazkodók és rugalmasak, így a későbbiekben sokkal könnyebben válhatnak az iparágak vezetőivé vagy újabb iparágak kitalálóivá” – magyarázta Teoh Swee Hin, a majdani műszaki vállalkozók képzéséért felelős program vezetője. A szingapúri kormány azt tervezi, hogy a tudomány, a technológia és az innováció egyfajta globális központjává alakítja a délkelet-ázsiai országot. Ez nem lesz könnyű, de az biztos, hogy a Nan-jang Egyetem segíthet az országnak elérni ezt a célt.
Életszagú tudomány egy pékségben
Nagy kérdés tehát, hogy mivel is lehet rábírni a diákokat, hogy műszaki-természettudományos szakokra menjenek. Lényeges, hogy a tanulás szórakoztató időtöltés legyen, de talán ennél is fontosabb, hogy életszagú tudást kapjanak. A ciprusi főváros, Nicosia görög és török részének az ENSZ békefenntarói által ellenőrzött határától pár lépésre válik a tudomány könnyen megérthetővé. A helyi közösségi házban tartja ugyanis szórakoztató tudományos showműsorait Viken Tavitian. A közönség soraiban ülők közül van, aki komoly rajongója a tudománynak, más inkább a show-ra kíváncsi. Viken mostani kísérletéhez a szemetesből kitúrt – vagy oda való – tárgyakat gyűjtött össze. Viken bonyolult tudományos jelenségeket mutat be nagyon egyszerűen, viccesen, élőben, de érdekesen és tanulságosan. A tudomány így válik mindenki számára könnyen felfoghatóvá, tulajdonképpen szórakozássá. Előadásán azt is bemutatja, hogy hogyan marad egy ferdén tartott csövön rajta néhány teli vizespalack, úgy, hogy a cső saját tengelye körül is megforgatható.
“Úgy akartam tanítani, hogy közben az embereket is bevonjam a kísérletekbe” – mondta Viken Tavitian, hozzátéve, hogy bár sokan hallottak már tudományos elméletekről, de fogalmuk sincs, hogy néznek ki ezek a gyakorlatban. “Én fordított sorrendben haladok, a kísérletektől jutok el az elméletig. Hasznosabb a tudományt a gyakorlat felől megközelíteni, mint száraznak tűnő elméleti tételek irányából” – véli a ciprusi tudós.
Tudósból pékmester
Viken lézerkísérletekkel foglalkozott az amerikai Illinois Egyetemen, fizikusként. Aztán hazatért Ciprusra, hogy családot alapítson. De a dolgok nem a tervek szerint alakultak. A nehéz gazdasági helyzet miatt a tudós munka nélkül maradt, végül egy általános iskolában helyezkedett el tanárként. De kell a pénz, úgyhogy egy örmény pékséget is működtet. És ebben is van egy kis tudományos csavar.
“Ide, a pékségbe is elhozzuk a tudományos showműsoromat, egyrészt, hogy becsalogassuk a gyerekeket, másrészt pedig hogy megtanítsam nekik azt, hogy az ételkészítésnek, a sütésnek is sok köze van a tudományhoz, a termodinamikán, a fizikán, a biokémián és a hőtanon keresztül” – lelkesedett Viken Tavitian, akinek a fizika oktatása iránti szenvedélye egyáltalán nem csökkent. Azt mondja, a természettudományok túl fontosak neki ahhoz, hogy abbahagyja. A nehéz idők és a mellékállás ellenére is elkötelezett tanár maradt.
“Olyan környezetben akarom felnevelni a két gyerekemet, amelyben könnyen és játékosan megismerhetik a körülöttük levő világot. És nemcsak felhasználói szinten, hanem ismerjék meg a technológiákat, tudják meg azt is, hogyan fejlesztették ki őket, szóval, értsék a lényegüket” – mondta Viken Tavitian, aki ebben a szellemben próbálja nevelni fiait. Mert – véli – a szellem a világon a legfontosabb.
Mindent egy helyre
A pékséges példa is felveti azt a kérdést: mennyire lehet hasznosítani a természettudományokat az üzleti életben. Az orosz kormány milliárdokat költ arra, hogy olyan kutatókat és mérnököket képezzen, akiknek tudása tökéletesen passzol a világgazdaság követelményeihez. A Szkolkovó nevű, Moszkva egyik elővárosában lévő kezdeményezést csak úgy nevezik: beruházás a jövő Oroszországába. A moszkvai kormány négy éve 85 ötmilliárd rubelt – vagyis 644 milliárd forintot adott a 2015-ben elkészülő projektre. Lesz itt informatikai, űrtudományi, nukleáris- és biotechnológiai részleg is. Szkolkovó műszaki egyteme, a Szkoltech szeptemberben nyílik. De az informatikai és energiatechnológiai mesterképzések első húsz hallgatója már 2012-től teszteli az új kampuszt. A botrányok ezt a beruházást sem kerülték el, 180 millió forintnyi rubel elsikkasztásért őrizetbe vettek vezetőket.
“Nem hiszem, hogy a technológiai fejlesztések és az oktatás fontossága a többség számára is nyilvánvaló lenne – jelentette ki Oleg Alekszejev, a Szkolkovó Alapítvány alelnöke. Pedig szerinte a gazdaság magas színvonalához és a piacok feletti ellenőrzés megszerzéséhez a technológia feletti kontroll is elengedhetetlen. “A sikeres innovációk alapja pedig a jó műszaki egyetemi képzés” – vélekedett.
Túllépni a szovjet oktatáson
A Szkoltech egyelőre a helyi gazdasági főiskola épületében működik. Ha elkészül a sajátja, ezerkétszáz diák vehet majd részt posztgraduális képzésein. Az iskola a világhírű amerikai Massachusetts Institute of Technology alapkoncepcióját ülteti át orosz viszonyok közé. A Szkoltech innovációs központjának vezetője, Ilja Dubinszkij szerint fő céljuk a tudomány és az üzlet összekapcsolása. Szerinte a szovjet alapú oktatási rendszer erre nem alkalmas. “Majdnem lehetetlen végigvinni egy ötletet, ha az ember egyedül dolgozik rajta. Be kell vonni másokat is, hogy megcsinálják azt, amit te nem tudsz. És találni kell egy befektetőt is, akivel ráadásul az anyanyelvén kell beszélni. Mérnökök is kellenek más területekről. És salesesek is” – sorolta az Oroszországban nem mindenhol működő nyugati módszert. “Nálunk egy ilyen üzleti környezetet az alapoktól kell létrehozni” – vélte.
Bár az egyetem még nem működik, a Szkolkovó Alapítvány máris segít a tudomány és az üzlet összekapcsolásában. Természettudomány szakos egyetemisták egy szabadegyetem keretein belül kapnak segítséget saját üzleti projektjeikhez.
HIRDETÉSAndrej Jegorov, a szkolkovói szabadegyetem vezetője a módszereikről beszélt: “Segítünk a diákoknak a gyakorlatba is átültetni az egyetemen szerzett elméleti tudásukat, és segítünk a fejlesztéseik értékesítésében is”.
Magánbefektetők is csatlakozhatnak a majdani szkolkovói fejlesztésekhez. Az itteni innovációs központ kifejezetten keresi azokat a partnereket, amelyek maguk is tudományos, társadalmi vagy gazdasági problémák megoldásán dolgoznak. Máris 710 vállalkozással működnek együtt.