HIRDETÉSFordulóponthoz ért sa szíriai válság. A nagyvállalatok agresszív adóelkerülési törekvései kezdenek járványszerű méreteket ölteni. Emberek százmilliói éheznek nap mint nap. Nagy-Britanniában eközben jövő hét elején összeülnek a legfejlettebb ipari országok vezetői. Mit gondol David Cameron ezekről a kérdésekről? Az euronews munkatársa, Ali May kérdezte a brit miniszterelnököt.
euronews:
Naivitás azt hinni, hogy ha a nyugat a mérsékelt lázadókat elismeri Szíria képviselőjének, és katonai támogatást ad nekik, az ország könnyen a szélsőségesek kezébe csúszhat?*
David Cameron:
Alap, hogy együttműködünk a mérsékelt ellenzékkel Szíriában. A nemzeti koalíció az ország demokratikus átalakulását támogatja, egy olyan Szíriát akar, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat, nyitott a kisebbségek, a vallási kisebbségek, beleértve a helyi keresztények irányában is. Mi ezt az ellenzéket segítjük, képezzük, adunk neki tanácsokat. Ha nem tennénk, csak szélsőségesek alkotnák az ellenzéket, márpedig őket jó lenne egytől egyig távol tartani az országtól. Szóval nagyon fontos együttműködni az igazi, hivatalos ellenzékkel, különben jönnek a szélsőségesek.
euronews:
Oroszország ellenzi a lázadók felfegyverzését. Mit mond majd Vlagyimir Putyinnak, amikor találkozik vele a jövő heti G8-csúcson?
David Cameron:
Nemrégiben Szocsiban, Oroszországban találkoztam Putyin elnökkel, és jót beszélgettünk, annak ellenére, hogy Szíria kérdésében nem értettünk egyet. De mindketten ugyanazt akarjuk. Hogy Szíria békében éljen szomszédaival, és egy valóban a szíriai népet képviselő kormánya legyen az országnak. Ezért kell összehívni egy békekonferenciát. Mindenkinek meg kell érteni, hogy Bassar el-Aszad szíriai elnök nem nyerheti meg a polgárháborút csak azért, mert ő irányítja a hadsereget. Egy átmenetnek kell következnie a régi rendszerből az újba.
euronews:
A június 17-18-ai észak-írországi G8 csúcs egyik legfontosabb témája az adóelkerülés lesz, de…
David Cameron:
Én inkább az adóelkerülés visszaszorításáért fogok küzdeni.
euronews:
Ez azért is nagyon fontos kérdés, mert az adóparadicsomok nagy része brit fennhatóság alatt áll.
David Cameron:
Ez nem igaz. Ráadásul a brit korona fennhatósága alá tartozó államok és kormányzóságok épp most írtak alá egy megállapodást az adózási információk cseréjéről, és arról, hogy előnyös felfedni a kedvező adózású helyeken bejegyzett társaságok tulajdonosi hátterét. Nem helytálló tehát azt mondani, hogy akadályoznánk az átláthatóságot. Itt, az Euronewson is kijelenthetjük, Európában eddig azért nem volt megfelelő az információáramlás adóügyekben, mert néhány ország, például Ausztria és Luxemburg, évekig blokkolták azt. És már csak azért nem teszik, mert sikerült elérnem, hogy az adók és az átláthatóság kiemelt téma legyen a G8-on. Ezért került napirendre az ügy az Európai Tanács ülésein is. Az érintett országok ennek hatására végül meghátráltak, így igazi együttműködés alakulhat ki adóügyekben is. Először meg kellene győződni a tényekről, mielőtt megbélyegezne valakit.
euronews:
Érdekes, amit mond, mert Nagy-Britannia költségvetéséből évről évre milliárdok hiányoznak az adóelkerülés miatt. Miért épp most helyez ekkora hangsúlyt a témára?
David Cameron:
Ez a téma nemcsak a gazdag, de a fejlődő országoknak is fontos. Sok más európai országgal szemben mi mindig betartottuk ígéreteinket, segélyeztük a legszegényebbeket, és ez felhatalmaz bennünket arra, hogy új témákat is napirendre vegyünk. Amelyek mondjuk arról szólnak, hogy a vállalatok befizessék az összes adójukat, legyenek átláthatóak, és a kormányoknak legyen lehetőségük legalább minimálisan rálátni arra, hogy milyen kötelezettségeikkel lehetnek még adósak. A fejlődő országok is szenvednek az adóelkerüléstől, sőt ennek nagyon is agresszív módszereitől. Szóval a téma napirendre kerülése a fejlődő országoknak és a nyugatnak is érdeke.
euronews:
De hogyan akarja azt elérni, hogy az ön által nyíltan bírált multinacionális vállalatok biztosan megfelelő arányban vegyék ki a részüket az adózásból?
David Cameron:
Két dolgot tehetünk. A legfontosabb, hogy valóban hatékony információáramlást biztosítunk az országok adónyilvántartásai között. A másik, és ez is nagyon fontos, intézkedni kell, hogy használható nyilvántartás legyen a vállalatok hátteréről, és kiderüljön, kik a cégek valódi tulajdonosai. Szóval, ha megfelelő az információáramlás adóügyekben, és az is kiderül, kik is a vállalatok tényleges tulajdonosai, sokkal inkább valószínű lesz, hogy rá tudjuk venni őket a korrekt és arányos adófizetésre. Ezért a két lépésért fogok küzdeni a G8 csúcson hétfőn és kedden. Ha ez sikerül, az nagy előrelépést jelent.
euronews:
Szívélyes a viszonya a nagy európai országok vezetőivel, Francois Hollande francia elnökkel vagy Angela Merkel német kancellárral. De ön is tudja, hogy Európa növekvő aggodalommal figyeli az egyre gyakoribb unióellenes megnyilvánulásokat Nagy-Britanniában. Mit mond európai kollégáinak ezekről zárt ajtók mögött?
David Cameron:
Ugyanazt, mint a brit embereknek. Jó együttműködést akarunk Európában, de ehhez meg kell reformálni az Európai Uniót. Nemcsak Nagy-Britanniában léteznek Európa-ellenes szólamok, ha Madridban, Párizsban – Athénról nem is beszélve – meghallgatjuk az embereket, mindenhol azt mondják, hogy elégedetlenek, mert az Európai Unió nem működik jól: meg kell reformálni, nyitottabbá és rugalmassabbá kell tenni, versenyképesebbé kell válnia. Midenhol azt mondják, kevesebb brüsszeli előírásra és vezetőre van szükség, és nagyobb együttműködésre a nemzetállamok között. Szóval ez nemcsak a britek álláspontja. Az európaiak egyáltalán nem elégedettek azzal, ahogyan az Európai Unió működik. Én azt tervezem, hogy megreformáljuk az Európai Uniót, és aztán népszavazáson kérdezzük meg a briteket arról, akarnak-e maradni a megreformált Európai Unióban vagy azt akarják, hogy lépjünk ki belőle. Szerintem Nagy-Britanniának érdeke egy megreformált Európai Unió tagja maradni. Ezt az álláspontomat ismerik, és a mostani G8-csúcson – legyenek nyitva vagy zárva azok az említett ajtók – el fogom mondani Angela Merkelnek és Francois Hollande-nak is. Ez a magánvéleményem, amit nyilvánosan is osztok. Az az érdekes, hogy nagyon sok európai ismerte fel, itt az idő a vitára, itt az idő a változásra. Biztosnak kell lennünk, hogy Európa jól tud működni.
euronews:
Segélyekről már beszéltünk. A legfeljelttebb államokat tömörítő G8-országokban nagyjából kilencszázmillióan élnek, körülbelül annyian, ahányan nap mint nap éheznek a Földön. Van akarat ennek a megszüntetésére?
David Cameron:
Meggyőződésem, hogy van. Ha visszagondol a 2005-ös Gleneagle-i G8-csúcsra, a részvevők egy csomó segélyígéretet tettek, de csak néhány ország, köztük Nagy-Britannia tartotta be ezt. Mi azt vállaltuk, hogy bruttó nemzeti össztermékünk 0,7 százalékát fordítjuk nemzetközi segélyekre. Ezt 2013-ra el is értük. Ennek eredményeként gyerekek milliói járhatnak iskolába, kaphatják meg a szükséges oltásokat, széles körben váltak hozzáférhetővé az antivirális gyógyszerek. Ezek nem történtek volna meg, ha Nagy-Britannia nem tartja be azt, amit vállalt. Nálunk az emberek bőkezűen támogatják a segélyszervezeteket. Van igény arra, hogy foglalkozzunk a kérdéssel. De egyenesen, cinizmus nélkül fel kell tenni a kérdést: biztos, hogy eljutnak a rászorulókhoz a segélyek? Elég ez? Jól működik ez? És nem elég csak ezekre a kérdésekre választ kapni. Ezért is tűztük napirendre az adóelkerülés megszüntetésének kérdését. Ezért is kell átláthatóvá tenni az egyes vállalatok és kormányok közötti szerződéseket , hogy nyomon követhető legyen a pénzek útja. Ezért is kell visszaszorítani a korrupciót. Az ENSZ előtt is arról beszéltem, biztosnak kell lennünk abban, hogy a megfelelő országoknak segítünk, ahol törekednek a jogállamra, a korrupció megszüntetésére, a konfliktusok visszaszorítására, vagy a tulajdonjogok tiszteletben tartására.