rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Irán a Nyugattal szemben: kompromisszum vagy háború?


Insight

Irán a Nyugattal szemben: kompromisszum vagy háború?

Irán mindig is hangoztatta, hogy nukleáris tevékenysége békés célokat szolgál, és hogy az iszlám vallás tiltaná egy atombomba megépítését. A Nyugat viszont mindig gyanakodott: nemzetközi szervezetek azt követelték, hogy a szakértők alaposan megvizsgálhassák Irán nukleáris létesítményeit. A Nyugat azt akarja elérni, hogy Irán állítsa le az urándúsítási programot és az ország tegye átláthatóvá nukleáris programját.

Elkerülheti a két fél a háborút? Hogy áll most és merre tart ez az ellentét? Kompromisszum és béke vagy még több konfrontáció és háború? – kérdezte az Euronews riportere.

A világ nagyhatalmai sem nukleáris háborút nem akarnak, sem Iránnal nem akarnak háborúzni. A konfliktus megoldása az Európai Únió szerint a párbeszéd, Izrael a Fehér Ház jóváhagyására vár, hogy megtámadhassa Irán nukleáris létesítményeit, az Egyesült Államok pedig ragaszkodik a diplomáciai megoldáshoz, ami a gyakorlatban a folyamatos nyomásgyakorlást jelenti Iránra.

- Minden eszközünk megvan arra, hogy elérjük a célunkat. Az Egyesült Államok mindent megtesz azért, hogy Irán ne válhasson nukleáris nagyhatalommá – mondta Barack Obama amerikai elnök.

A Nyugat, és elsősorban az Egyesült Államok, a két legfontosabb területen szankcionálja Iránt. Egyfelől korlátozza az iráni kőolaj-exportot, amelyből az ország bevételeinek 80 százaléka származik, másfelől akadályozza Irán pénzügyi tranzakcióit a nemzetközi piacon.

Irán a szankciók miatt korábban bejelentette, hogy kész lezárni a Hormuzi-szorost, amely a világ hét legfontosabb stratégiai csomópontjainak egyike. A legkeskenyebb részén 39 kilométer széles szoroson keresztül szállítják a hajók a világ kőolaj-szükségletének 20 százalékát és az Öböl-menti államok kőolaj-szállítmányainak 90 százalékát, nap mint nap.

Irán, ha úgy dönt, a szoros lezárását rakétarendszerek telepítésével, tankhajók elsüllyesztésével, valamint hadihajók és tengeralattjárók hadrendbe állításával tudja megoldani.

A Hormuzi-szorost eddig még soha nem zárta le senki. Ha Irán ezt mégis megtenné, akkor azonnal kiprovokálná az Egyesült Államok katonai megtorlását.

Az Egyesült Államok és szövetségesei nemrég vonultak ki Irakból és hamarosan Afganisztánból is hazaviszik a csapataikat. Nem valószínű tehát, hogy vállalnának egy újabb, költséges háborús konfliktust. Csak az Egyesült Államok 4 milliárd dollárt költött a terrorizmus elleni háborúra, az utóbbi évtizedben.

Ebből logikusan az következik, hogy a térségben egyedül Izrael lehet a háború kezdeményezője. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly szeptemberben, kormánya eltökéltségét demonstrálandó, az ENSZ közgyűlése előtt meghúzta azt a bizonyos piros vonalat: figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy Iránnak 2013 nyarára atombombája lesz.

Izraelnek vannak nukleáris fegyverei és Netanjahu szavai alapján az összes lehetséges katonai erejét bevetné Irán nukleáris létesítményei ellen.

Irán legőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah korábban azzal fenyegette Izraelt, hogy a legkisebb hiba esetén az Iráni Iszlám Köztársaság a földig fogja rombolni Tel Avivot és Haifát.

- Egy esetleges háború esetén mit tudná felmutatni Irán és mit az Egyesült Államok és szövetségesei? A legelső a befolyás és a lobbierő bevetése volna – foglalta össze a helyzetet az Euronews riportere, Masoud Imani.

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek jelentős lobbierejük van a nagy nemzetközi szervezetekben, az ENSZ-ben, a Világbanknál vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségben. Iránt viszont a két szuperhatalom, Oroszország és Kína mellett helyi síita csoportok is támogatják.

Egy ilyen például a Bagdad melletti Mahdi Hadserege nevű militáns csoport.

Azzal, hogy az Egyesült Államok felszámolta vagy meggyengítette Irán két legfőbb ellenségét, Szaddám Husszein Irakját és a tálibokat, jelentősen hozzájárult Irán térségbeli befolyásának erősödéséhez.

Az Arab tavasz – a szíriai helyzetet leszámítva – kapóra jött az iráni rezsimnek: iráni hadihajók az iszlám forradalom óta először keltek át a Szuezi-csatornán, elérve a Földközi-tengert. Ez a jelképes manőver elképzelhetetlen lett volna, amikor még Hoszni Mubarak vezette Egyiptomot.

A síita Irán természetes akadályt képzett Pakisztán és Afganisztán vahabita iszlám szélsőségeseinek nyugati irányú terjeszkedése előtt. A fontos geopolitikai pozícióban lévő Irán megtámadása szabad utat nyitna az al-Kaida és a tálibok terjeszkedésének – ez sem Iránnak, sem a Nyugatnak nem érdeke.

Ha Izrael megtámadja Irán nukleáris létesítményeit, akkor azt valószínűleg légitámadásokkal teszi. Iránban azonban nem csak egy-egy célpontot kellene megsemmisítenie, mint 1981-ban Irakban, vagy 2007-ben Szíriában. Iránban több célpont van, ezekkel nehezebb dolga lenne az izraeli légierőnek. Az iráni hadsergnek olyan rakétarendszerei vannak, amelyekkel még Tel-Avivot is el tudja érni. Emellett Izraelnek egy támadás esetén számolnia kell mind Szíria, mind a Hezbollah válaszlépéseivel.

A Stuxnet féregvírus elterjesztése nem okozott nagy károkat az iráni urándúsító létesítményekben. Négy iráni atomtudós ellen követtek el halálos merényletet: ezeket Teherán az izraeli titkosszolgálat, a Moszad számlájára írja. Az ehhez hasonló akciók folytatása esetén Irán – minden területi befolyását latba vetve – a korábbiakhoz képest sokkal inkább képes volna akadályozni a közel-keleti békefolyamatokat.

Egy esetleges Irán elleni támadás esetén azzal lehet számolni, hogy az iráni lakosság egységessé válik, és radikalizálódik. Ez növelné a jelenlegi rezsim erejét a reformistákkal szemben – ez pedig ténylegesen egy iráni atombomba megépítését eredményezné.

Az Egyesült Államok szankcióinak nyomán az Európai Unió nem vásárol Irántól kőolajat, Kína, India és Dél-Korea pedig a felére csökkentette az iráni kőolaj-importot. Emiatt Irán havonta 5 milliárd dollár bevételtől esik el. Ezen felül a világ bankjai iráni dollármilliárdokat zároltak. Iránnak nagyon kevés eszköze maradt, hogy ezeket a gazdaságbénító szankciókat ellensúlyozza.

- Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei minden tekintetben fölényben vannak Iránnal szemben, egy esetleges háborús konfliktus mindkét fél számára túl költséges volna. A háborúnál sokkal nagyobb annak a lehetősége, hogy Irán új elnöke az egyetlen józan lehetőséget választja: a kompromisszumot. A kérdés az, hogy ki hozza majd meg a döntést ezzel kapcsolatban? A legfelsőbb vallási vezető vagy az emberek? – tette fel a kérdést Maszud Imani.

Veszélyben az európai gondolat - interjú az EBU elnökével

Insight

Veszélyben az európai gondolat - interjú az EBU elnökével