HIRDETÉSIrán, ahol hamarosan új elnököt választanak, mindig is különbözni akart a világ többi részétől, és nem a nemzetközi folyamatokkal együtt mozdult, hanem az ellenkező irányban. A nyugattal való több évtizedes szembenállás eredményeként gazdasága gyengült, és évről évre újabb szaknciók sújtották. Ezeket az iráni emberek szenvedik el a mai napig. Az EU egyik biztonsági elemzőjét kérdezzük erről hamarosan, de előtte következzék egy rövid áttekintés.
Irán utolsó uralkodója abszolutista eszméket követett, aztán pedig következett az iszlamista köztársaság első vallási vezetőjének abszolutizmusa
Amikor Mohamed Reza Pahlavi sah száműzetésbe menekült, az álmai összeomlottak. Most, 34 évvel Hámenei ajatollah papi uralomra emelkedését követően Irán még mindig küzd, hogy megtalálja az egyensúlyt a modernizáció és a vallási hagyomány között.
A sah szerint Irán jövője a nacionalizmuson, a modernizáción és a nyugattal való integráción egyszerre alapul. Hámenei ajatollah szerint Irán számára a jövőbe vezető legjobb út Irán iszlamizálása lehet. Igazságot, szabadságot, egyenlőséget ígért, valamint Irán nemzetközi helyzetének rendezését. Egyesek szerint a szuperhatalomnak tekintett USA szerint szerint ez az elképzelés nem sikeres, és izolálja az iszlám Iránt.
Irán szembenállása a nyugattal az amerikai nagykövetség elleni túszdrámával kezdődött Teheránban, 1979-ben. Az ellenségeskedés nőtt, amikor az iraki Szaddám Husszein megszállta Iránt, nyugati támogatással. A viszály évről évre erősebb lett. Irán nukleáris törekvéseivel az ellenséges viszony elérte tetőpontját.
Az iszlám köztársaság a gazdasági bajok okaként “nyugati összeesküvést” emlegetett a világ előtt. A nyugat, különösen az Egyesült Államok, Irán hibájaként nevezte meg a nemzetközi közösség előtt, hogy nem érvényesülnek az országban az emberi jogok, a demokrácia hiányát és az iráni vezetők aggasztó régiós szerepét.
Az USA Iránt a terrorizmus támogatójaként tartotta számon. Irán, válaszul, Amerikát nevezte meg a legfőbb fenyegetésnek területi integritását illetően, hivatkozva a szankciókra, amelyek izolálták az iszlám köztársaságot. Barack Obama elnöksége új lehetőséget ajánlott a párbeszédre.
Obama azt mondta az iráni vezetőknek: – Kezet nyújtunk, ha szétnyitjátok az öklötök.
Iráni részről így fogalmaztak: – Ha nem céloztok puskáitokkal az irániakra, tárgyalunk veletek.
A huzavona 34 éve zalik.
Irán jelenlegi magatartása állandó mozgásban van a retorika és a gyakorlatiasság között. A hatalom fenntartása érdekében Irán a kettő között táncol, soha nem tart ki tartósan egyik vezérelv mellett sem.
A nagy hatótávolságú rakétákról és az egyre több nukleáris dúsító centrifugáról Irán azt mondja, hogy a nyugattal szembeni ellenállás miatt szükséges. Kérdés, hogy Irán milyen árat fizet ezért.
Rouzbeh Parsit, az EU egyik biztonsági elemzőjét kérdezte az Euronews munkatársa,
Masoud Imani, hogy 34 évvel az iráni iszlám forradalom után hogyan definiálná Iránt? Radikálisnak? Gyakorlatiasnak? Ezek kombinációjaként vagy másként?
Rouzbeh Parsi: – Azt mondanám, hogy ez egy posztforradalmi ország, amely próbál megbékélni azzal, hogy retorikája már nem illik tényleges politikájához. Ez sok tekintetben egy status quo hatalom.
Euronews: – Miért helyezkedik szembe Irán a nemzetközi közösséggel, ahelyett, hogy élne a tárgyalások lehetőségével?
Rouzbeh Parsi: – Bizonyos fokig ez a forradalomig vezethető vissza. A lényege persze, hogy lezárják az eddigi szakaszt, és megpróbálják újraalakítani a világot, amire úgy tekintenek, hogy több puszta formai kereteknél. Bizonyos fokig ez még mindig zajlik.
Euronews: – Ki fizeti meg a nyugati hatalmak által kiszabott szankciókat? Az iráni emberek vagy az ország nukleáris programja?
Rouzbeh Parsi: – Jelenleg az Irán ellen alkalmazott büntetőintézkedések legtöbbjének fájdalmas hatását a társadalom, azaz az iráni nép szenvedi el. Az államnak még sikerül tartania magát, legalábbis egyelőre.
HIRDETÉSEuronews: – Gondolja, hogy Irán és az Egyesült Államok egy nap közvetlen, személyes tárgyalásokat kezd?
Rouzbeh Parsi:
Azt hiszem, ez elkerülhetetlen. Inkább annak a kérdése, hogy lesz-e, akinek politikai hatalmában áll, és veszi a bátorságot, hogy ne csak hangosan beszéljen, hanem cselekedjen is.
Euronews: – Irán és térségének forgatókönyve összefügg az egész Közel-Kelettel, és hatással van a világra is. Gondolja, hogy egy geopolitikai játszma, vagy valóban az iráni demokráciáról szól?
Rouzbeh Parsi:
Úgy vélem, hogy mind a kettő. Persze Iránt jogosan kritizálják az emberi jogok érvényesítésének hiánya miatt, és valóban egyes iráni lépések nem segítik elő a térség nyugalmát. De emellett léteznek geopolitikai érdekek is. Bizonyos fokig a problémák egy része miatt a teheráni vezetéstől függetlenül folytatódik a küzdelem.
Euronews: – És vajon mi lesz a Zöld Mozgalom (Green Movement) nevű politikai szerveződéssel?
HIRDETÉSRouzbeh Parsi:
Ahhoz, hogy igazi politikai erőnek minősítsünk, tartósabbnak kell lennie. Majd meglátjuk. Gondolok itt a zúgolódásra, az elégedetlenségre. De ha megszilárdul egy tényleges mozgalom formájában, az más kérdés.
Euronews: – Ki a végső döntéshozó Iránban? Rouzbeh?
Rouzbeh Parsi:
A végső döntéshozó – de nem az egyedüli döntéshozó – Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei.
Euronews: – Az iráni belpolitika bonyolultabb. A döntéshozóknak különböző színtje van?
Rouzbeh Parsi: – Teljes mértékben. Különböző körökből és hatalmi hálókból épül fel a rendszer, ami áthatja a hadserek, a politika, az üzleti élet működését. Ezért mondtam, hogy Ali Hámenei a végső döntéshozó, de nem az egyetlen. Neki is egyeztetnie kell a vezetői körök és hatalmi hálók embereivel, mire meghozza végső döntését. Ezt már az ő támogatásukkal teszi, ami szükséges is a végső döntéshez.
HIRDETÉSEuronews: – A szembenállás során ki veszíthet többet, Irán vagy a nyugat?
Rouzbeh Parsi: – Ha tekintetbe vesszük geopolitikai súlyát és erejét, Irán akkor is sokat veszíthet. Ha az Egyesült Államok később Iránt csak mint a térség egy problémáját látja, akkor a Közel-Kelet jelenti a nagyobb halat, amivel foglalkozni kell, míg Irán csak egy ország. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nyugati politika és politikusok számára ne lenne ára Iránnak.
Euronews: – Mit gondol, ki nyeri az elnökválasztást Iránban?
Rouzbeh Parsi: – Az egyetlen szabályszerűség, amihez tarthatjuk magunkat, az az, hogy az elmúlt két évtizedben minden elnökválasztás kínált valamilyen meglepetést. Úgy vélem, most több meglepetést is tartogat.
Euronews: – És hogy látja Iránt az elkövetkezednő 4 évben, a következő elnöki ciklus alatt?
HIRDETÉSRouzbeh Parsi: – A következő évek rendkívül fontosak. Csak egy példa a vezetés kérdése. A másik példa a társadalmi bizalom hiánya. És persze ott van a legnehezebben megoldható kérdés, hogy milyen gazdaságpolitikával kezeljék a gazdasági helyzetet, a jelenlegi, meglehetősen versenyképtelen gazdasági rendszert követően.
Euronews: – Hogy látja a nyugattal való konfliktus lehetséges lezárását? Megegyezéssel vagy háborúval?
Rouzbeh Parsi: – Mindannyian csak a kompromisszumos lehetőségben reménykedhetünk, és úgy vélem, hogy minden oldal effelé hajlik. A kérdés az, hogy sikerül-e hamarabb megegyezésre jutni, mint kirobbanna az a feszültség, ami a hatalmi játszmák közben halmozódott fel.
Euronews: – Rouzbeh Parsinak köszönjük a beszélgetést.
Rouzbeh Parsi: – Én is köszönöm.
HIRDETÉS