rendkívüli hír

Mit tehet az ENSZ Szíriában?

Éppen ezt olvassa:

Mit tehet az ENSZ Szíriában?

Betűméret Aa Aa

Halál, brutalitás és szenvedés – ez a kegyetlen realitás a szíriai konliktusban. Sebesült emberek, feldúlt ország, ahol a lázadók és a kormányerők harcolnak a hatalomért, miközben a külvilág harcol – egyelőre sikertelenül – a megoldásért.

Ha ez még nem lenne elég, a nemzetközi feszültség felerősödött, félve annak az esetleges lehetőségétől, hogy idegen hatalmak háborúzzanak Szíriában.

Hogy megvitassuk, mi is történik Szíriában, és választ kapjunk a kérdésekre, Carla del Ponte-t kérdeztük, aki tagja az ENSZ Független Szíriai Vizsgálóbizottságának.

- Ön tagja a vizsgáló bizottságnak, amely a brutalitás növekedéséről számolt be. Ön, aki járatos a témában, mit emelne ki?

- Az 5. jelentést készítettük el, és azt látjuk, hogy a háborús bűnök és az emberiség elleni bűnök száma növekszik. Egyre nő a brutalitás, ahogy már más jelentésben is jeleztük, mindkét oldalon.

- Milyen bűnökről beszélünk? Mit emelne ki a tapasztalatokból?

- Az erőszak minden formáját tapasztaltuk: gyilkosság, kínzás, szexuális erőszak, kivégzés, deportálás – ha megnézzük a lehetséges háborús bűnök és emberiség elleni bűnök listáját, mindegyik megtörténik most Szíriában. És végül itt vannak még a vegyi fegyverek is.

- Akkor most beszéljünk a vegyi fegyverekről.

- A nevem Anna, Lengyelorszàgban élek. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e bàrmilyen bizonyíték arra, hogy vegyi fegyvert használtak Szíriában és hogyan változtathat ez a helyzeten?

- Eléggé biztosak ebben, de biztosan hiányzik a megdönthetetlen bizonyíték, hogy beavatkozzanak az országban, nem de?

- Pontosan. A jelentésben, amit olvashattak, hogy négy helyszínt azonosítottunk, ahol vegyi fegyvert használtak, de még tart a vizsgálat.

A főtitkár egy speciális vizsgálatot indított és szakértőket várunk, hogy tisztázzák a kérdést. Most az a legjobb, ha megvárjuk a vizsgálat végét, hogy a bzottság megállapítsa, használtak-e a felek vegyi fegyvert,

- Gondolja, hogy az ENSZ szakértőit beengedik az országba, hogy a szükséges vizsgálatokat elvégezzék?

- Szerintem igen. És remélem, hogy a bizottsàg minden tagját beendegik az országba. Ha nem, akkor akadályoznak a munkánkban. Így nem csak az a fontos, hogy a speciálisan a vegyi fegyver használatát vizsgálókat, de minket mind minél hamarabb beengedjenek.

- Van ötlete arra, hogy várhatóan mikor tudnak bejutni?

- Nincs, abszolút nincs sajnos. De még kérjük az ENSZ Oroszország és a többi tagország segítségét, hogy sikerüljön. Remélem, hogy amikor a tárgyalások elkezdődnek Genfben akkor terítékre kerül a téma, hogy a bizottság beléphet-e Szíriába, ez nagyon fontos lenne.

- Májusban nagy port kavart, amikor Ön azt mondta: van rá bizonyíték, hogy a felkelők vegyi fegyvereket használtak. Megbánta ezeket a szavakat?

- Nem, egyáltalán nem, ezt megerősítem. De természetesen nincs perdöntő bizonyíték. Az ügyben folyik a nyomozás, de egyelőre még kezdeti fázisban van. Vagyis, várjuk meg a vizsgálat végét, a végső eredményt. De természetesen vannak kérdéses részek, hiszen különben nem beszélnénk most itt róluk.

- De a bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy inkább a szíriai rezsim használ vegyi fegyvereket, semmint a felkelők.

- Nem tudom. Most várni kell, amíg meg nem lesz a nyomozás végső eredménye. Egyebet nem tehetünk, mint várunk. Amíg alaposan ki nem vizsgálják.

- Akkor nézzük a következő kérdést, amelyet a közösségi médián keresztül kaptunk, egy szíriai férfitól, Mahmudtól. Azt kérdezte, idézem: “Miért van az, hogy a Nyugat rengeteget foglalkozik a szíriai helyzettel, rengeteget beszél róla, tenni azonban csak keveset tesz? Mikor lesz vége a háborúnak?”

- A kérdés jó, úgy hiszem, sokak érzéseit és gondolatait tolmácsolta Mahmud. Mert sokan gondolják úgy, hogy a dolgok nagyon lassan haladnak. A polgárháború idestova több mint két éve tart, több tízezer áldozatot követelt eddig, a Nyugat pedig tétovázik.

- Annyit mondhatok erre, hogy minden áldozat békére és igazságszolgáltatásra vár. És ha most belegondolunk, hogy hány embernek kellett elhagynia Szíriát, a hazáját, hányan szenvednek országhatáron belül és kívül… Elképesztő számot fogok most mondani: 19 millió embert érintenek a közvetelnül vagy közvetve a harcok. Remélem, hogy hamar, nagyon hamar sikerül helyreállítani a békét ebben az országban.

- Még mindig derűlátó a genfi békekonferenciával kapcsolatban? Mert azért legyünk őszinték, nem könnyű megszervezni a részvételét egy olyan ellenzéknek, amelynek nincs közös képviselője.

- Korábban már írtam már ezekről a problémákról, de bízom Oroszországban és az Egyesült Államokban, mivel ez a két ország szervezte a konferenciát. Talán még egy kis időre van szükség, mert a helyzet tragikus, nagyon-nagyon tragkius és az áldozatok és a tűlélők arra számítanak, hogy még élhetnek normális életet egy demokratikus országban, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat.

- Korábban az Aszad-rezsimet a Nemzetközi Bíróság előtt tette volna felelőssé. Még mindig fentartja ezt a nézetét?

- Igen, az igazságszolgáltatás nagyon fontos elem, sajnos a Biztonsàgi Tanács nem ért egyet ebben. A Nemzetközi Büntetőbíróság tehát nem tehet semmit, ha a BT nem ebbe az irányba hat. Más megoldásokat is lehet keresni, lehet bírósághoz is fordulni, de a Nemzetközi Büntetőbíróság lenne a legjobb megoldás, ezt a jelentésünkben is hangsúlyozzuk. Főként azoknak az esetében, akiket nagy felelősség terhel, mert sok olyan gyilkos is van, aki alacsonyabb beosztású volt, velük az ICC nem tud foglalkozni. Nemzeti bíróságok is szóba jöhetnek. Ezt rendkívül fontosnak tartom, mert tapasztalataim szerint nincs béke igazságszolgáltatás nélkül. Ezt az elvet mindig képviselem, és remélem, hogy a nemzetközi közösség nagyon hamar cselekedni fog.