rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Amit még a tanároknak is tanulni kell: számítógép az iskolában


learning world

Amit még a tanároknak is tanulni kell: számítógép az iskolában

Az oktatásban is egyre többször használják a technológiai fejlesztéseket. És már nem csak az egyetemi mérnökképzésben, hanem az általános iskolákban is. Úgyhogy a tanároknak is ismerniük kell ezeket az eszközöket.

Az osztálytermekben a táblák, a kréták és a füzetek helyét egyre inkább átveszik a számítógépek – még a fejlődő országokban is. Kenya bizonyos részein az oktatás még ma is meglehetősen elmaradott, és a lemorzsolódási arány is hatalmas. Nemrég kiderült, a táblagépek és a letölthető alkalmazások nagyon lekötik az itteni gyerekeket is, sokan csak ezek miatt kezdtek el újra iskolába járni. A tizenhárom éves Marceline az alapvizsgákra készül. Azt mondja, az iskolákba kifejlesztett E-limu (a szó szuahéliül oktatást jelent) alkalmazással könnyebb megérteni a tananyagot, mint könyvekből. Nivi Mukherjee, a kísérleti program alapítója szerint a program a kenyai társadalom egészére is hatással lehet. Azt szeretné, ha a gyerekek többet tanulnának a környezetről, a társadalmi igazságosságról, az emberi jogokról és a pénzügyekről is. Reméli, hogy a letölthető alkalmazások forradalmasítják a tanulást Afrikában, és közelebb hozhatják a kontinenst a többihez.

Észtország: hétéves programozók

Észtországban komoly számítástechnikai ismeretekre tanítják már az elsősöket is. A tallini kormány külön programmal próbálja a fiatalokat a legújabb technológiák megtanulására ösztönözni. Ezt azzal indokolják, hogy az internet a mindennapi élet részévé vált, és ugyanolyan fontos ismernie ezt egy mai gyereknek, mint, mondjuk, a közlekedési szabályokat. Az országban amúgy is óriási a kereslet az informatikai szakemberek iránt. Az Észt Fejlesztési Alap szerint hatezerötszáz informatikus hiányzik az országból.

- Nincsenek olyan utópisztikus elképzeléseink, hogy most majd az összes üres állást gyorsan fel fogjuk tölteni – nyilatkozta a program vezetője, Ave Lauringson. Azt szeretnék, hogy a diákok ne a játékokon keresztül ismerkedjenek meg a számítógépekkel, vagy ha már igen, ne csak játsszanak, hanem fejlesszenek játékokat ők maguk is. Vagyis váljanak felhasználókból fejlesztőkké. Az első órákon a tanároknak azt a legnehezebb megértetni a gyerekekkel, hogy a számítógép nem játékra való. És megtanítani nekik a billentyűzet és az egér helyes használatát. Az első év végére aztán a gyerekek már tudnak animációkat készíteni, egyszerűbb alkalmazásokat és programokat kifejleszteni.

Észtországban amúgy is nagyon fejlett az online kultúra, lehet elektronikusan szavazni, hozzáférni az orvosi leletekhez, és itt a legkevésbé szigorú az online tartalmak szabályozása.

Japán: fiatal robotépítők

Sok japán fiatal az észteknél is továbbmegy, a robotépítés a hobbija. Az iskolásokat általában lenyűgözik a gépek, és kíváncsiak, hogyan mozgatnak számítógépek tárgyakat. A robottechnológia ráadásul képes a gyerekek figyelmét felkelteni a matematika, a tudományok és a fejlesztések iránt is. Sokan egészen kicsiként kezdenek robotokkal foglalkozni, és többségük arról álmodozik, hogy belőle is híres tudós válik, mint a most 66 éves Hirosze Sigeóból, aki harmincöt éve foglalkozik robotokkal.

- Ahhoz, hogy valaki robotokat készítsen, fontos, hogy mérnökként gondolkodjon, és össze tudja hangolni az agyát a kezével, a gondolkodást a tapintással – mondta.

A robotok veszélyes feladatok során is képesek segíteni az embert. A professzor talán leghíresebb robotja egy kígyó. Mentéseknél használják, mert hajlékony, és nagyon szűk helyekre is bejut.
Hirosze professzor szerint a nem ember formájú robotok hasznosabbak és praktikusabbak. A tudós az ENSZ-nek olyan távirányítású robotokat fejleszt, amelyek képes megtisztítani az aknamezőket.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Segíti-e az iskolai egyenruha a tanulást?

learning world

Segíti-e az iskolai egyenruha a tanulást?