rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Erdogan az iszlámért, a tüntetők a demokráciáért harcolnak?


Insight

Erdogan az iszlámért, a tüntetők a demokráciáért harcolnak?

Az isztambuli Gezi park beépítése ellen kezdetben négy aktivista tiltakozott. A demonstráció azonban rövid idő alatt országos kormányellenes tüntetéssé nőtte ki magát.

Ilyen indulatra Törökországban régen nem volt példa. Ez pedig azt mutatja, hogy mekkora bizalmatlanságot váltott ki a kormány a török emberek körében az eddigi intézkedéseivel. Hiszen ha csupán a park helyére épített bevásárlóközpontról lenne szó, ma biztosan nem tartanának itt.

Recep Tayyip Erdogan 2011-ben lett harmadszor is miniszterelnök. Pártja a szavazatok több mint 50 százalékát kapta. A tekintélyelvű politikusnak biztosan ez az utolsó ciklusa, 2015-től azonban más tervei vannak. Nem titkolt szándéka az államfői poszt betöltése, méghozzá úgy, hogy az alktomány módosításával előtte jelentősen kiterjeszti az elnöki jogköröket.

Az AKP, vagyis az Igazság és Fejlődés Pártja tízéves kormányzása alatt Törökországban politikai stabilitiást és erős gazdasági növekedést ért el. Az elmúlt hónapokban azonban a kormány egy sor népszerűtlen intézkedést vezetett be.

Sokan tiltakoztak például akkor, amikor Ankarában megtiltották a csókolózást a metróban. Az iszlám irányába tett gesztusnak értékelték sokan azt a törvényt is, amely korlátozta az alkoholos italok árusítását és reklámozását. Sok török szerint a kormány ezzel közvetlenül beavatkozott a polgárok magánéletébe.

Május elején Ankara repterén tüntettek néhányan, miután az állami légitársaság, a Turkish Airlines női légiutas-kísérőinek visszafogottabb ruhákat rendeltek, és megtiltották, hogy túl élénk színű rúzst vagy körömlakkot használjanak. Ráadásul a döntést azzal indokolták, hogy a szigorítás bevezetését az utasok kérték.

Szintén nagy felháborodást váltott ki, amikor áprilisban 10 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy török zongoristát, Fazil Say-t, mert a Twitteren egy olyan bejegyzést tett közzé, amellyel állítólag megsértette az Iszlám vallást. Ez a büntetés pedig már a tiltakozás eredménye volt, eleinte ugyanis nem 10 hónapra, hanem 10 évre akarták bebörtönözni a zenészt.

Mindemellett a török társadalom jelentős része elégedetlen a kormány Szíriával kapcsolatos álláspontjával, és a kabintet tették felelőssé a múlt hónapban a szír-török határnál történt merényletek miatt, amelyekben 52 ember vesztette életét.
A miniszterelnököt azonban nem hatják meg a tiltakozások.

A tüntetések politikai háttere

Az Euronews újságírója Devrim Hacısalihoğlu, Riva Kastoryanoval, a Párizsi Politikatudományi Intézet professzorával beszélgetett a tüntetések politikai hátteréről.

-Euronews: Ön szerint miért tüntetnek a törökök ennyire nagy számban a kormány ellen?

- Riva Kastoryano: Ennek több oka is van. Ez egy békés tüntetésnek indult, egy isztambuli park beépitése ellen tiltakoztak környezetvédelmi okokból. A török rendőrség azonban olyan brutálisan támadt a tüntetőkre, ami más irányba terelte a történetet. Mindez nagyon gyorsan történt és ma már a török társadalom különböző okokból elégedetlen csoportjai együtt tiltakoznak.

-Sokan azt mondják, hogy olyanok is tüntetnek, akik még soha nem vettek részt utcai tiltakozásokban.

- Nekem is úgy tűnik, hogy nagyon lelkesek az emberek, hogy részt vehetnek ebben, azok is, akik még soha nem voltak tagjai egyetlen politikai mozgalomnak. Az elmúlt napokban sokféle politikai nézetű ember verődött össze, közösen tiltakoznak, de nem egy közös ideológia, párt vagy mozgalom tartja össze őket. Ezt nem az ellenzék gerjeszti, nagyon sok kormánypárti tiltakozó is van. Ők egyszerűen azt szeretnék elérni, hogy a kormány javitson az általános politika morálon. Tehát nincs közös ideológia, ami összetarja ezeket a csoportokat.

-Láthattuk, hogy a tüntetések nemcsak Isztambulban voltak, hanem más városokban is. Ön szeritnt hova és meddig terjedhetnek még?

- Először szolidaritásból terjedt tovább, majd a miniszterelnök hozzáállása dühítette fel a lakosságot. A szolidaritás természetes része az ilyen mozgalmaknak. A facebook, a twitter és a közösségi média általában hozzájárul ahhoz, hogy elterjednek ezek a mozgalmak. A török média nem tudósított az eseményekről, muszáj volt használni a közösségi médiát, és ebben hatékonyak voltak.

-Vannak olyan elemzők, akik hasonlóságot vélnek felfedezni a tüntetések és az Arab Tavasz között és már Török Tavaszról beszélnek. Ön szerint lehet ilyen párhuzamot vonni?

- Én ezt nem így látom. Recep Tayyip Erdogan-t demokratikus körulmények között választották meg. Az Igazság és Fejlődés Párt egymás után háromszor nyert választást. Erdogan pedig nem tudna megnyert választások nélkül hatalomban maradni.

Törökországban a demokrácia lesz a megoldás. A mozgalom jövője Erdogan válaszain múlik. Minden attól függ, hogy képes lesz-e kompromisszumra a végén. Mindkét oldal tanulmányozni fogja a másik lépéseit Azt szeretnénk, ha Törökország demokratikus állam maradjon? Igen, ezért is vannak az emberek az utcán. Előrehozott választásokkal lehet próbálkozni, vagy megvárni az önkormányzati választásokat. Mindezt majd eldöntik a választási folyamatok.