rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Afrika, a jövő kontinense


Világ

Afrika, a jövő kontinense

Marrakesh-ben a héten több gazdasági szakember fordult meg, mint turista. Bankárok, közgazdászok, miniszterek és befektetők gyűltek össze az afrikai fejlesztési bankok éves értekezletére. Egy olyan kontinens gazdaságáról tanácskoztak, amely az elmúlt évben nem kevesebb, mint 6,6 százalékos növekedést mutatott. Csakhogy a szervezet alelnöke arra figyelmeztet, hogy a statisztikai adatok szerinti robbanás meglehetősen távol esik a mindennapoktól.

A robbanásszerű fejlődés ugyanis Afrikában korántsem átfogó. Nagyon sokan semmit sem érzékelnek belőle. És ez nem mehet így tovább – mondta Mthuli Ncube vezető közgazdász, az értekezlet egyik résztvevője. – Úgyhogy a mostani találkozónk legfontosabb kérdése az, hogyan tudunk változtatni a gazdasági berendezkedésünk szerkezetén. Hogyan tudjuk a növekedést gyarapodássá változtatni és elérni, hogy az itt élők életére is hatással legyenek a gazdaság eredményei?

Nyersanyag bőven van, szakképzett munkaerő alig

Az afrikai gazdaság növekedése akkor is töretlen marad, ha annak alapját továbbra is a nyersanyagok és a mezőgazdasági termékek adják majd. A gond csak az, ami az egyik legnagyobb húzóágazat, az aranybányászat példáján látszik talán a legjobban: csak keveseknek ad munkalehetőséget, a tömérdek pénz pedig, ami származik belőle, keveseket szolgál.

Afrika számára tehát a kihívás elsősorban az, sikerül-e a hatalmas lendületet jól felhasználnia, a saját szolgálatába állítania. Vagyis iparosítania kell a kontinenst, aminek csak az egyik haszna volna az, hogy visszaesne az import. Ami a Nigériai Központi Bank elnöke szerint még ennél is fontosabb, hogy az ipar munkahelyeket teremtene, azok pedig magasabb életszínvonalat.

Teljesen fölösleges, hogy Nigéria műanyagot hozzon be Kínából, hiszen van olajunk és van feldolgozóiparunk is hozzá – mondta el Lamido Sanusi, nigériai bankvezér. – Ugyanez a helyzet a thaiföldi rizzsel, a kínai vagy európai parandicsomszósszal…hosszú távú gazdasági építkezésre van szükségünk, amely önellátóvá tesz minket, hogy csak azt kelljen külföldről vennük, amihez másképp tényleg nem tudnánk hozzájutni.

Togó pénzügyminisztere szerint országának elsősorban befektetőkre volna szüksége. – Abban gondokozunk, hogy a Togóban kitermelt foszfátból helyben gyártsunk műtrágyát. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy elkezdtük felépíteni a feldolgozó üzemeket. Ugyanezt indítottuk el a mezőgazgadásban is. Gyárakat építünk, hogy a terményeinkből és a nyersanyagainkból mielőbb helyi termékek legyenek – nyilatkozta.

Negyven éven belül kétmilliárdnál is többen lesznek

Az Afric Search kutatóintézet elnöke munkahelyeket, mégpedig fenntartható munkahelyeket vár egy effajta szerkezeti váltástól. És ha ez meglesz, már csak szakemberek kellenek majd, nagyon sok szakember.

Úgyhogy a legutóbbi nagy kutatásuk témája éppen ez volt: felmérték, melyek a hiányszakmák és hogyan tudnák a hiányzó szakembereket a lehető legrövidebb időn belül biztosítani itt, Afrikában. Technikai szakemberekről, mérnököről, villanyszerelőkről van szó, de ugyanilyen fontos volna a sok mezőgazdasági munkás is. A szakképzéssel egyébként az egész kontinensen nagy a gond.

Az afrikai gazdaság átszervezése azért is sürgető, mert a demográfiai adatok azt mutatják, hogy 2050-ben a világ munkavállalóinak 21 százaléka Afrikában dolgozik majd.

- Afrika több mint egymilliárdos lakossága a következő negyven évben várhatóan megduplázódik. Úgyhogy épp itt az ideje annak, hogy a világ ráeszméljen, Afrika fontos partner, és ennek megfelelően kell bánnia vele – tette hozzá a témában érintett közgazdász.