HIRDETÉSEuronews: Az eurócsoport két hónapja döntött a ciprusi mentőcsomagról, a Euronews brüsszeli stúdiójának mai vendége Nicos Anastasiades ciprusi elnök. Elnök úr, ön szerint Ciprus az Európai Unió kísérleti egere?
Nicos Anastasiades: Úgy érezzük, egy olyan feltételrendszert szabtak ránk, amit máshol még nem alkalmaztak. Az Európai Bizottság és több kormány is azt reméli, hogy ez talán megoldás lehet jövőben más országokban is, hacsak nem találunk valami jobbat a bankunió bevezetésével.
- Az IMF országjelentése elég rögös utat rajzolt fel a ciprusi gazdaságnak. Előrejelzésük szerint 2015 és 2018 között évente a GDP 4,7 százalékának megfelelő megszorítást kell elérni, hogy az ország kilábaljon a válságból. Milyen tervei vannak arra, hogy ezekben a nehéz években reményt adjon az embereknek?
- Barátaink az IMF-ben sok mindent nem vesznek figyelembe. Ilyen például a ciprusi természeti kincsek kitermelése, amelyet nem vettek figyelembe akkor, amikor ez még egy lehetséges alternatívája volt a mentőcsomagnak vagy a bankbetétek megadóztatásának. A ciprusi gázvagyon kitermelése és az izraeli cégekkel kötött megállapodások szerintem felülírják az IMF borús jóslatait.
*- Az európai vezetők és az IMF szerint nem lehet nyolcszor akkora bankszektora Ciprusnak mint amekkora az ország GDP-je. A gazdaság egyetlen erős pillére épp a bankszektor volt, amelyet szabályozott a mentőcsomag. Sikerült ezzel teljesen elhárítani a veszélyeket?
- Az alapproblémát a bankárok gazdálkodása okozta, nem a bankszektor GDP-hez viszonyított mérete. Ott van Luxemburg, amelynek sokkal nagyobb a bankszektora és sokkal kisebb a gazdasága. Normál esetben ez nem lehetett probléma. Sajnos néha beképzeltek vagyunk és a rosszul vezetett bankok az egész bankredszert veszélybe sodorták. Csődközeli helyzet állt elő, ami már az egész állam működését veszélyeztette. Természetesen hiba volt az egyik legnagyobb ciprusi bankot állami pénzen megsegíteni. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a Popular Bank, amely csődbe ment és összeolvadt a Bank of Cyprus-szal, 9,5 milliárd eurót kapott az Európai Központi Banktól, pont annyit, amennyi pénzre most a ciprusi államnak szüksége van. Talán ez érzékelteti, hogy a helyzetért másokat is lehet hibáztatni.
- Ha már a bankszektor rossz menedzsmentjére utal, hol tart éppen a vita Ön és a Ciprusi Központi Bank elnöke között?*
- Jelenleg az a fontos, hogy együtt dolgozzunk, és ne legyenek konfliktusok abból, hogy az európai jegybanki rendszer teljesen független. Ezt tiszteletben kell tartani. A jegybank elnökének a munkája ugyanakkor hatással van a kormány munkájára is, és a választott vezetés, illetve egy független tisztviselő hatásköreit, munkáját érdemes kölcsönösen tiszteletben tartani. A jegybank elnökének azonban el kell fogadni a kormány döntéseit.
- Térjünk át egy másik témára, ami Ciprus számára mindig is fontos volt: az újraegyesítés. Az utóbbi napokban minden oldalon volt diplomáciai mozgolódás: Törökország, az Európai Unió és még a NATO is foglalkozott ezzel a témával és egy új megoldásról kezdtek beszélni. Az ENSZ különmegbízottja egy 77 oldalas jelentést készített . Ez mit tartalmaz? Ön olvasta már?
- A kérésemre hozták nyilvánosságra ezt az anyagot. Azt kell mondjam, ez csak leírja, ami 2008 és 2012 között történt, vagyis azt, hogy hogyan közeledtek és távolodtak az álláspontok egymàstól. Mindenesetre ez egy alap ahhoz, hogy újrakezdődjenek a tárgyalások.
- Szóval azt mondja, hogy a tárgyalások újrakezdődnek és nem ott fognak folyatódni, ahhol legutóbb abbamaradtak?*
- Nem, de ez nem jelenti azt, hogy elfelejtjük azt, amiben már egyszer megállapodtunk. Az alap a két közösségű, két zónás föderáció, politikai egyenlőséggel. Ezt azonban nem úgy kell meghatározni, ahogyan a bányakitermelési jövedelmek elosztását.
- Ugyanakkor a NATO főtitkár azt mondta, hogy a gázkitermelés azután kezdődhet csak el, hogy megállapodtak a felek Ciprusról.
- Senki sem határozhatja meg a szuverenításunkat és ezeknek a jogoknak a gyakorlása nem függhet a nemzeti ügyek rendezésétől. Mi szeretnénk megoldást találni, szeretnénk az újraegyesítést és a békés egymás mellett élést és elérni, hogy minden ciprusi jól járjon. Ezt azonban zsarolással és nyomásgyakorlással nem lehet sietettni. Elfogadhatatlan, hogy egy megoldási javaslattól teszik függővé a gázkitermelés elindítását.
- Beszélt Izraelről: mi volt az ottani látogatásának eredménye? Milyen gazdasági és diplomáciai megállapodások körvonalazódnak?*
- Ciprus már döntött arról, hogy egy cseppfolyósító állomást hoz létre, ami nagyon fontos Izraelnek is, mert a saját gázexportját is ezen az állomáson keresztül tudja folytatni. A szuezi csatorna és Európa is egy karnyújtásnyira van innen, a két ország tengerparti gazdasági zónája pedig annyira közel van egymáshoz, hogy természetes, ha stratégiai partnerségben dolgozunk.
- Végül, mit mondana a ciprusi embereknek, akik előtt igazán nehéz évek állnak?
- Bízom a ciprusiakban, akik kiváló oktatásban részesültek. Talán nekünk vannak a legjobb oktatási mutatóink és a ciprusiak vállalkozó szelleme, ereje és kitartása optimistává tesz a jövőt illetően.