rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Nyolc éve tart az iraki vérengzés


Irak

Nyolc éve tart az iraki vérengzés

2005-ben tartották az első szabad választásokat Irakban, melyek Szaddam Huszein uralma után új alkotmányt hoztak az országnak. A szunniták többsége azonban bojkottálta a szavazást, így is tiltakozva az amerikai katonai megszállás ellen.

Nem sokkal a választások után azonban újra felerősödtek az etnikai harcok Irakban. 2006 és 2007 között minden hónapban 3000 iraki halt meg merényletekben. Miután az amerikai alakulatok 2011 végén kivonultak Irakból, a síita kormány boszorkányüldözésbe kezdett, amely több szunnita politikus életét követelte.

Elszigetelődtek, ezért robbantanak

A szunniták politikai és társadalmi elszigeteltsége az évek során egyre erősebb lett, és közösségük egyre radikálisabbá vált. Anbar tartományban, ahol ők vannak többségben, rendszeresen tiltakoznak Nuri al-Maliki miniszterelnök ellen, aki szerintük az Egyesült Államok besúgója és iráni befolyás alatt álló politikus.

A szunniták másodrendű és elnyomott csoportnak érzik magukat, amit nem ritkán véres merényletekkel bosszulnak meg, gyakran az al-Kaida terrorszervezet támogatásával.

Az iraki miniszterelnök szerint terrorista fenyegetettséggel állnak szemben a lakosok, az al-Kaida beszivárgása pedig egyenesen aggasztó. – Ezeknek az embereknek a visszatérése csak növeli a politikai és társadalmi bizonytalanságot, és a vallási megosztottságot Irakban – mondta Nuri Al-Maliki, aki szerint az országba bejutó terroristákat külföldről támogatják.  

A merényletek egyébként mindkét fél számlájára írhatók, sokszor a síiták követnek el a szunniták elleni merényleteket. Csak idén áprilisban és májusban tizenkilenc szunnita mecsetet támadtak meg.

Közben a politikusok már a jövő évi választásokra készülnek, igyekezve mindkét oldalt meggyőzni arról, hogy ők majd megoldják a helyzetet. Muktada Asz-Szadr radikális síita vezető például nemrég egy szunnita mecsetbe látogatott, így jelezve, hogy megbékélésre törekszik.