NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Európai alapjogok - élő jog vagy írott malaszt?

Európai alapjogok - élő jog vagy írott malaszt?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Vajon szépen megfogalmazott deklaráció-halmaz marad-e az Európai Unió Alapjogi Chartája vagy tud érvényesülni a gyakorlatban is?

A 2009-ben elfogadott Alapjogi Charta jogi alapelvek széles skáláját tartalmazza – de a jogtudatosság növelése nélkül nem sok haszna van a mindennapokban. Az egyezmény kötelezi az Unió tagállamait, de csak olyan esetekben, amikor nem a tagállami, hanem a közösségi jogot kell alkalmazni.

Tagállami jog először, alapjogok utoljára

Brüsszelben olyan szakemberekkel találkoztunk, akik mindennapi munkájukban alkalmazzák ezt az egyezményt. Az európai tisztviselők szerint a polgárok már most segítségül hívhatják a Chartát, ha megsértik a jogaikat.

Ellátogattunk egy független brüsszeli jogi segítségnyújtó központba. Az EU Jogklinika az Európai Polgári Kezdeményezés nevű civil szervezet és a brüsszeli Kent egyetem közös projektje. Itt joghallgatók úgy szereznek gyakorlatot, hogy ingyenesen nyújtanak jogi segítséget az irodát felkereső ügyfeleknek.

- Ez egy alapvető jelentőségű, sarkalatos jogszabály, de a jogklinikán végzett munkám során nem ezt használom a leginkább – mondta el az Euronews-nak Leticia Biendo-Bicerra , a Jogklinika egyik francia jogásza. – Először mindig a tagállami jogot kell tanulmányozni, utána az európai jogszabályokat – ha vannak. Ha egy problémát speciális nézőpontból kell vizsgálni, ha a konkrét jogszabályok nem, csak a jogi alapelvek igazítanak el, akkor veszem elő az Alapjogi Chartát.

- Az alapjogok egy részét alkalmazni tudjuk a jogklinikán, például a szabad mozgáshoz való jogot – fűzte hozzá Salvatore Sofia, az iroda olasz munkatársa.

Idézettségi mutatók

A tagállami bíróságok az Európai Bizottság jelentése szerint egyre többször hivatkoznak az alapjogi egyezményre. Egy osztrák alkotmánybírósági ítélet például azt mondta ki, hogy a tagállami jogszabályokat eredményesen meg lehet támadni, ha a Charta rendelkezéseibe ütköznek. Az Európai Unió Bírósága tavaly ítéleteiben kétszer annyit hivatkozott az alapjogi egyezményre, mint az azt megelőző évben. A bizottsági jelentés két kötelezettségszegési eljárást is említ – egy máltai ügy mellett a magyar bírák nyugdíjazásának ügyét – mint olyan esetet, amikor jogi úton kényszerítették ki a Charta elveinek érvényesülését.

A jelentés azt is feltárja, milyen alapjogi problémákkal kapcsolatban fordultak az állampolgárok legtöbbször az Európai Bizottsághoz. A sorban első a szabad mozgás joga, ezt követi az igazságszolgáltatáshoz való jog, a foglalkozás szabad megválasztása és a munkához való jog, a csökkent munkaképességűek integrációja és végül a személyes adatok védelme.

Amikor a bíró is kérdez

De még mindig sokat kell tenni azért, hogy többen ismerjék és használják is az alapjogi egyezményt. Emberi jogi szervezetek, bár elismerik a Charta jelentőségét, azt mondják: még mindig nehéz kibogozni, hogy az konkrétan mikor, milyen esetekben alkalmazható.

-Vannak gazdasági jogok, a szabad mozgáshoz való jog, politikai és szociális jogok – mondta el az Euronews-nak Assya Kavrakova, az Európai Polgári Kezdeményezés nevű civil szervezet munkatársa. – De van még lehetőség fejlődésre, hiszen sok európai nem is tud arról, milyen jogai vannak. Igaz, hogy egyre több tagállami bíróság hivatkozik az egyezményre, és egyre többször kérnek előzetes jogértelmezést az Európai Bíróságtól. De ez azt is jelenti, hogy van hova fejlődni, mert még nem világos, milyen esetekre alkalmazható a Charta. Azt tudjuk, hogy alkalmazható az Unió intézményeinek intézkedéseivel szemben, illetve akkor, amikor a tagállamok intézményei a közös jogot alkalmazzák. De hogy ez mit jelent, még a bíróságok sem tudják biztosan. Ezért kérnek annyi előzetes jogértelmezést.

Horvátország – demokratikus optimizmus

Az egyezmény hamarosan Horvátországban is hatályba lép, amikor az júliusban csatlakozik az Unióhoz. Az Európai Polgári Kezdeményezés egyik horvát önkéntese részt vett a csatlakozást megelőző felkészülésben.

- Vannak olyan vélemények odahaza, hogy az egyezmény miatt a horvát bíróságok szerepe csökkenni fog – mondta el tudósítónknak Goran Momcilovic. – Szerintem ez nem így van. Azt gondolom, ez egy nagyszerű dolog, az uniós csatlakozás nagyobb demokráciát és erősebb emberi jogi védelmet jelent Horvátország állampolgárai számára.

Goran jól tudja, milyen fontos tisztában lenni a jogainkkal- megérkezése után pár napig fogva tartották Brüsszelben egy, az önkéntes státuszát érintő félreértés miatt. Az ügyét most is vizsgálják.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Európa most nem jön be nekünk annyira"

Az adatgyűjtési botrány következményei: létezik-e még egyáltalán magánszféra?

Hogyan maradjunk boldog és elégedett vásárlók?