rendkívüli hír

Holdbéli tájat hagyott hátra a bolíviai árhullám

Éppen ezt olvassa:

Holdbéli tájat hagyott hátra a bolíviai árhullám

Betűméret Aa Aa

Januárban hetekig zuhogott az eső Bolívia déli részén. A hatalmas mennyiségű csapadék és a hegyekben megolvadó hó óriásira duzzasztotta a San Juan de Oro folyó vizét, ami kiöntött a medréből. Az árhullám mindent elpusztított Tupiza tartományban. A termés odaveszett, az emberek földönfutóvá váltak.

Az árhullám pusztítása után a helyieknek dönteniük kellett: menjenek-e el innen, és próbáljanak szerencsét valahol másutt, vagy maradjanak és küzdve próbálják újra termékennyé tenni azt a földet, amiből hosszú generációk óta élnek.

A La Nina éghajlati jelenség miatt több hónapig elhúzódó esős időszak árhullámainak következményeit a bolíviai kormány nemzeti katasztrófának minősítette. A természeti csapás félszáz emberi életet követelt és mintegy 120 ezer embert tett földönfutóvá.

A szélsőséges körülmények között élő bolíviai földműveseknek nem maradt más, csak a hit őseik szellemében. Valóban a szélsőségek országa ez: éghajlatában megtalálható minden, az egyenlítői klímától az Andok csúcsainak hegyvidéki éghajlatáig. A gyakran mostoha körülmények ellenére a mezőgazdaság nagyon fontos Bolíviában: a népesség csaknem fele ebből él.

A folyó azóta békésen csordogál, pedig nemrég még mindent elpusztított. Az egyébként száraz és terméketlen tájon ez az egyetlen vízforrás: a helyiek csak ettől remélhetik, hogy lesz mit enniük. Az itt élőknek a Vöröskereszt munkatársai próbálnak segíteni.

- Ez most itt csak homok. Sivatag. A korábbi termés kevesebb, mint ötvened része maradt csak meg. Nincs kukorica. A föld terméketlen, nem tudjuk, mit termesszünk ezután rajta – mondta egy helyi földműves.

- Mindenhol próbáltunk segítséget kérni. Ígéretet kaptunk is, bőven. Ha viszont nem kapunk érdemi segítséget a kormánytól és a járástól, akkor bizony el kell menünk innen. Munkát kell keresnünk mondjuk Argentínában, mert másként nem tudjuk eltartani a gyermekeinket – mondta egy másik lakos az Euronews riporterének.

A Vöröskereszt szakemberei szerint az áradás kimosta a talajból az ásványi anyagokat. Most a talajt vizsgálják, hogy megtudják: lehet-e itt még valaha gabonát termeszteni. Annak érdekében, hogy a természetes folyamatok felgyorsuljanak és a talaj újra termékenyé válhasson, ki kell számolni, mennyi műtrágyára és talajjavító szerre lesz szükség.

A Vöröskereszt csapata úgy véli, hogy beavatkozás nélkül is megművelhető marad a terület, de sok évbe telik, mire a hiányzó ásványi anyagok természetes úton visszakerülnek a talajba.

A földművelés nagyon nehéz munka ezen a kietlenné és terméketlenné vált tájon. Kokalevél rágása nélkül a munka amúgy is gyakorlatilag lehetetlen itt, sok ezer méterrel a tengerszint fölött. Esőért és jobb életért pedig – őseik rítusait követve- a bolíviaiak az égiekhez imádkoznak.

- Mi itt vallásosak vagyunk. Hiszünk abban, hogy az Isten és a szellemek mindent megadnak majd nekünk, amire szükségünk van. Ezen a földön élünk, a föld pedig hálás és eltart minket – mondta egy helyi férfi.

- Én soha nem megyek el innen. Ez a föld a mienk és bőséggel eltart majd minket újra. Egy évben háromszor aratunk, majd meglátja. – búcsúzott a földműves az Euronews stábjától.