NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Ahol nem a profit a lényeg: ilyen a svéd szociális gazdaság

Együttműködésben a The European Commission
Ahol nem a profit a lényeg: ilyen a svéd szociális gazdaság
Szerzői jogok euronews
Írta: Bryan CarterEuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button

Amikor a gazdaságról beszélünk, gyakran említjük a növekedést, a profitot, a részvényeseket. Göteborgban vagyunk, Svédország második legnagyobb városában, hogy többet tudjunk meg egy másik gazdaságtípusról: a szociális gazdaságról.

A 31 éves Matilda nagyon szereti a zenét, a művészeteket és a macskákat. Egészségügyi problémái miatt 5 évig nem tudott dolgozni.

"2017-ben egyetemen tanultam, de kiégtem, és kimerültséget, valamint depressziót diagnosztizáltak nálam. Nagyon hirtelen lettem nagyon rosszul. Innen nagyon hosszú út vezetett vissza" - meséli Matilda Holgersson, az Ängås Gård alkalmazottja. "Az első hat hónapból nem sok mindenre emlékszem, mert olyan rossz állapotban voltam, súlyosan szorongtam. Sokat voltam kórházban, és nagyon nehéz kezeléseken estem át. Szeretem a zenét, otthon is zongorázom és gitározom, leginkább azért, mert szórakoztató. De nekem ez terápia is."

Matilda fokozatosan kezdte magát jobban érezni, és visszanyerte társasági életét is. Gyógyulását elősegítette a munkája, amelyet az elmúlt 6 hónapban végzett ebben az élelmiszergyártó- és rendezvényipari szövetkezetben. Itt lehetőséget kínálnak Matildának és a hasonló helyzetben lévőknek a kilábalásra.

"A szövetkezeti munka pozitívuma, hogy segítitek egymást, és megértitek egymás igényeit. Azokon a helyeken, ahol korábban dolgoztam, kissé furcsa volt, ha rossz napot éltem át. Nem szabadott megmutatnod, hogy érzel. De itt megengedik, hogy olyan legyél, amilyen vagy. Annyit dolgozol, amennyit tudsz."

Matilda munkahelye a Social Trade nevű értékesítési szervezet része. Igyekeznek leküzdeni a társadalmi vállalkozásokkal kapcsolatos stigmákat, hogy üzleti kapcsolatokat tudjanak kiépíteni a hagyományosabb típusú társaságokkal is.

"A szövetkezeteket rosszallás övezi Svédországban, mert nem igazán legálisak" - véli Mari Odenbjörk, a Social Trade vezérigazgatója."De eljutunk oda. Olyan emberekkel dolgozom, akik segíteni akarnak másoknak, és valódi változást akarnak elérni."

Európában jelenleg 2,8 millió szociális gazdasági egység működik, amelyek 13,6 millió munkavállalót foglalkoztatnak. Vannak köztük szövetkezetek és szociális vállalkozásokig is, és szinte minden gazdasági ágazatban aktívak.

A szociális gazdaság kulcsfontosságú a szociális jogok európai pillérében foglalt alapelvek, például az esélyegyenlőség, a tisztességes munkahelyek és a befogadás szempontjából.

De számos kihívással is szembesül a szektor: például a finanszírozáshoz való hozzáférés, a jogi akadályok és a láthatóság hiánya.

Ezért az Európai Bizottság cselekvési tervet fogadott el, amely három fő pont köré összpontosul:

-A tagállamok politikáinak és jogszabályainak javítása

-Lehetőségek megnyitása a szociális gazdasági vállalkozások számára az induláshoz és a növekedéshez

-A szociális gazdaság elismerésének fokozása

Ezek az intézkedések segíthetik az EU-t abban, hogy 2030-ra elérje célját a foglalkoztatás növelése szempontjából, valamint kiemeljen 15 millió embert a szegénységből.

Göteborg kikötője felé tartunk, ahol egy társadalmi vállalkozás magánszemélyek és vállalatok számára nyújt szolgáltatásokat, például bútorjavítást és textilnyomtatást. Munka-rehabilitációs szövetkezetként is működnek.

"Svédországban nagyon sokan szenvednek stressz okozta betegségektől. Másképp kell látnunk, hogy mi az egészséges munka" - mondja Hanna-Sara Kristensson, a Kajskjul46 vezetője.

Az összes nyereséget közvetlenül a vállalatba fektetik be. Ami néha megnehezítheti az anyagi támogatáshoz való hozzáférést.

"Nem fordulhatunk bankokhoz és nem kérhetünk kölcsönt. Így Svédországon belül sok különböző projekt, uniós támogatás van, amelyekre pályázhatunk. De úgy gondolom, hogy a bankok még mindig kissé homályosnak látnak bennünket. Amikor nem a profit a fő cél, akkor nem igazán értenek meg minket."

A szociális gazdaságban dolgozók a svédországi fizetett munkaerő 4,2%-át adják. Ez elmarad a 6,3%-os EU-átlagtól, de körülbelül félúton van a legalacsonyabb 0,6%-os litván és a listavezető 9,9 %-os luxemburgi átlag között.

Ezekről a különbségekről Giulia Galerával, az olasz szociális gazdaság szakértőjét kérdeztem.

**Giulia Galera, az EURICSE kutatója 
**

"A közpolitikák rendkívül fontosak, hogy lehetővé tegyenek egy ökoszisztémát, egy olyan kedvező környezetet, ahol a társadalmi vállalkozások létrejöhetnek, fejlődhetnek és terjedhetnek. Alapvető különbségek vannak az EU-országok között. Általánosságban azonban azt láthatjuk, hogy a közpolitikák nem ismerik el, mekkore felelősséget vállalnak magukra a szociális vállalkozások. Nagyon hiányoznak a költségvetési keretek, nagyon széttöredezettek."

**Bryan Carter, Euronews
**

"A szociális gazdasági szervezetek képviselői azt állítják: az egyik probléma a finanszírozáshoz való hozzáférés. Hogyan lehet ezt megreformálni?"

Giulia Galera, az EURICSE kutatója

"Sok társadalmi vállalkozás munkaerő-igényes szervezet, pénzre van szüksége a képzés, a hátrányos helyzetűek integrációjának költségeinek támogatására, vagy a nyilvános piacokra való bejutásra. Úgy gondolom, hogy túl sok figyelmet szenteltek a finanszírozásnak, mint a szociális vállalkozások fejlesztése eszközének, miközben a létrehozásukhoz szükséges feltételek megteremtése szempontjából fontosabbak lennének a megfelelő engedélyezési politikák."

**Bryan Carter, Euronews
**

"Tudna többet mondani a szociális gazdaság előmozdítására kidolgozott uniós cselekvési tervről?"

Giulia Galera, az EURICSE kutatója

"Az EU cselekvési terve nagyon fontos lépés előre. Először is azért, mert a szociális gazdaságot sajátos dinamikaként ismeri el. Ugyanakkor tisztázza a különbségeket a szociális gazdasági entitások és a mainstream vállalkozások között. Ezenkívül elismeri, hogy a szociális gazdaság nemcsak az olyan niche szektorokban aktív, mint a jóléti szektor, hanem minden ipari ökoszisztémában."

A cselekvési terv nem kötelező a tagállamokra nézve. A siker tehát nagymértékben függ attól, hogy az EU-országok hajlandóak-e olyan kezdeményezéseket végrehajtani, amelyek lehetővé teszik az olyan emberek számára, mint Matilda, hogy szebb jövőjük legyen.

"Látom magam előtt, hogy talán a jövőben teljes munkaidőben dolgozom majd. Tervezem, hogy visszamegyek az egyetemre, és hosszú távon szeretnék valamilyen módon gyerekekkel foglalkozni" - mondja Matilda. "Szóval jó, hogy van reményem a jövővel kapcsolatban, és tudom, hogy sikerülni fog."

A cikk megosztása

kapcsolódó cikkek

Svédország csökkenti Európa függését Kínától

Tarvágásokkal ritkítja Svédország Európa legnagyobb szén-dioxid-elnyelő erdőit