rendkívüli hír

Akadozik Europa francia-nemet motorja

Éppen ezt olvassa:

Akadozik Europa francia-nemet motorja

Betűméret Aa Aa

Bar Angela Merkel es Francois Hollande csutortokon egyutt unnepelte a Nemet Szocialdemokrata Part 150-ik szuletesnapjat, a ket vezeto es a ket orszag viszonya igencsak rossz.

Francois Hollande francia elnok tavalyi megvalasztasa utan harcot inditott a nemetek megszoritas-parti politikaja ellen. Berlinben pedig a francia reformok halogatasa miatt neheztelnek. Allitolag a ket vezeto szemelyes viszonya sem felhotlen, a der Spiegel magazin szerint Parizs akar az unios ugyekben folytatott egyeztetest is szuneteltetne Berlinnel.

Kozben melyul a gazdasagi szakadek a ket orszag kozott: a nemet ipar szaguld, Franciaorszagban viszont no a munkanelkuliseg es recesszioba sullyedt a gazdasag.

Elemzok szerint Franciaorszagnak – bar ket eves haladekot kapott a Bizottsagtol a hianycel eleresere – valojaban nincs sok ideje. Ha penzpiacok teljes tuzerejukket Parizs fele fordulnak, az a ket orszag baratsagat ujabb proba ele allithatja

A Carnegie Europe intezet igazgatojat, Jan Techau-t Rudolf Herbert kerdezte a francia-nemet viszonyrol.

Euronews: – A francia elnok gazdasagi kormanyzatot javasolt az eurozona es a francia-nemet paros szamara. On szerint ezek csak ures szavak?

Jan Techau, igazgato, Carnegie Europe – Azt gondolom, hogy Francois Hollande ismet szeretne beszallni az Europarol szolo vitaba, ami hosszu ido ota kizarolag a valsagrol szol. Ot sokan vadoljak azzal, hogy semmi fontosat nem tesz hozza az ugyhoz es most valtoztatni szeretne ezen. Tamadasba akar lendulni es azt szeretne elerni, hogy Franciaorszag ismet az integracio motorja legyen.

Euronews: – Nemetorszag azzal vadolja Franciaorszagot, hogy halogatja a reformokat, mikozben Parizs azzal vag vissza,hogy a nemetek a megszoritast eroltetik. A ket orszag kozelebb kerulhet egymashoz ebben a kerdesben?

Jan Techau, igazgato, Carnegie Europe: – Tortentek lepesek ebbe az iranyba, Nemetorszag peldaul elfogadta, hogy kitoljak a megszorito-programok hataridejet, vagyis azt, meddig kell egyensulyba hozni a koltsegvetest. De a nemet es a francia gazdasagpolitikai ellentetek joval regebbi keletuek a valsagnal. Ez ket kultura harca es a kuzdelem mindig a kapcsolatuk resze volt. A valsag miatt a harc sulyosbodott. A nemetek inkabb liberalisok, a szabadkereskedelem hivei es kisebb szerepet szannak az allamnak, ellentetben a franciakkal. Nekik a szabad vallalkozas, a kis- es kozepvallalkozasok helyzete kevesbe fontos.

Euronews: – Ez lenne a francia-nemet konfliktus oka?

Jan Techau, igazgato, Carnegie Europe: – Nehezseget jelent, hogy mig Nemetorszag tiz evvel ezelott elkezdte megcsinalni a hazi feladatot, Franciaorszag az utobbi 20, de inkabb 30 evben nem csinalt lenyegeben semmit. Ez pedig nem mehet igy tovabb. Ezt sem a piacok, sem a globalizacio, sem a francia adossag szintje nem engedi meg. Egy masik fontos szempont, hogy Nemetorszag tobbe-kevesbe megreformalta a sajat politikai rendszeret. Ekozben Franciaorszagban, ugy tunik, a politikai rendszer es a politikai elit is annyira megkergesedett, hogy szinte emberfeletti ero kellene a valtozashoz.

Euronews: – Hosszutavon kara szarmazhat Europanak abbol, ha nem egyeznek meg?

Jan Techau, igazgato, Carnegie Europe: – Ez hosszutavon nem lenne jo Europanak. De nem szabad elfelejteni, hogy az alapveto kerdesekrol folyo vitak az europai integracio torteneteben teljesen normalisnak szamitanak. Jobb megoldas sokat vitatkozni valamin jo eredmennyel, mint gyorsan megallapodni, aztan utana evekkel ismet elovenni a temat, hogy kijavitsuk.

Euronews: – Ugy tunik, iden osszel Merkel harmadjara is kancellar lehet. Ha igy lesz, mi tortenik majd a francia-nemet parossal? Hogyan tovabb?

Jan Techau, igazgato, Carnegie Europe – Azt hiszem, a paros francia oldala sokkal fontosabb, mint a nemet. Tegyuk fel, hogy kormanyvaltas lenne Nemetorszagban es a szocialdekratak kerulnenek hatalomra, ami egyelore valoszinutlennek tunik. De a nemet politikai iranyzat akkor is folytatodna, kulonosebb valtozasok nelkul. Most az a fontos, hogy Franciaorszag elkezdje a reformokat es egy realisabb gazdasagi iranyvonalat talaljon. Ez azonnal es alapjaiban erintene a a francia-nemet kapcsolatokat. Valojaban ez az akadaly.