rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kiválasztották az iráni elnökjelölteket


Irán

Kiválasztották az iráni elnökjelölteket

Mindössze nyolc jelölt maradt versenyben a 686-ból az iráni elnökválasztási hajrá utolsó szakaszában. A jelöltek listáját csütörtök reggel tették közzé.

A nyolc férfit, akik Mahmúd Ahmadinezsád székéért versengenek majd, a teológusokból és bírákból álló Őrök Tanácsa választotta ki.

A testület kizárta közülük az egykori elnököt, Akbar Hasemi Rafszándzsánit és,Mahmúd Ahmadinezsád jelenlegi elnök főtanácsadóját Eszfandiar Rahim Mashaei-t is.

Az index jelentése szerint hogy erősséket nem keresik tovább.

Ez utóbbi azért nem indulhat, mert a testület szerint túl képzetlen a poszthoz. A 78 éves Rafszándzsáni, aki két cikluson keresztül volt az ország elnöke, az Őrök Tanácsa szerint túl öreg. Így nem valósult meg a reformistáknak az az álma, hogy a konzervatívok is támogassák a korábbi államfőt. A jelenlegi helyzetben, amikor az atomprogram miatti embargó megtépázta Irán gazdaságát, Rafszándzsáni- aki nyitott a nyugat felé, és liberális gazdaságpolitikát képvisel-elnöksége előrelépést jelenthetett volna.

A legutóbbi 2009-es elnökválasztás után hetekig tartottak a tömegtüntetések a feltételezett választási csalások miatt. Ali Hamenei, az ország vallási vezetője nem engedte, hogy kivizsgálják a visszaéléseket. Csalódniuk kellett azoknak, akik abban bíztak, hogy 2013-ban szabadabb lesz a voksolás: a nyolc induló közül hét konzervatív és mindannyian férfiak.

A hivatalos elnökválasztási kampány május 24-én kezdődik, és a választás előtt egy nappal, június 13-án ér véget. A szavazás eredményét június 15-én jelentik majd be, amelyet az Őrök Tanácsa öt nappal később megvétózhat vagy elfogadhat.

Az elnökjelöltek

Ali Akbar Velajati


1980-ban lett parlamenti képviselő, majd egészségügyi miniszter-helyettes volt egy évig. 1981-ben Ali Khamenei megnyerte az elnökválasztást, és kinevezte Velayatit miniszterelnöknek, de az iráni parlament nem szavaztott neki bizalmat, így Mir-Husszein Muszavi lett a miniszterelnök. Muszavi kormányában Velayati két cikluson keresztül volt külügyminiszter, de a posztján maradt Ahkbar Hashemi Ráfszándzsáni elnöksége idején is, 1989 és 1997 között. 2005-ben bejelentette, hogy függetlenként indul az elnökválasztáson, majd visszalépett, vélhetően Ráfszándzsáni javára. Jelenleg Ali Khamanei legfőbb vallási vezető tanácsadója.

Szaíd Dzsalili


Jalili háborús veterán, az Irak-Iráni háborúban elvesztette a jobb lábát. Jalili egyetemi tanár volt, majd az iráni külügyminisztérium munkatársa. Később Ali Khamenei, legfőbb vallási vezető hivatalában dolgozott, ő vezette a stratégiai politikai központot. Az európai és amerikai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes volt, majd Mahmúd Ahmadinezsád miniszterelnök tanácsadója lett 2005-ben.

Mohamed Bagir-Kalibaf


Karrierje az 1999-es diáktüntetések idején kezdődött, ő vezette a köztársasági gárda légierejét. A tüntetések leverése után Ali Khamenei kinevezte az iráni rendőrség főkapitányának. 2003-ban sikeresen leverte a diáktüntetéseket, 2005-ben azonban lemondott a hivataláról, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A kampányát támogatták a konzervatívok, de pár nappal a választás előtt inkább Mahmúd Ahmadinezsád támogatására kérték a híveiket, így Kalibaf a negyedik lett. 2005 szeptemberében Teherán polgármesterének választották, Mahmúd Ahmadinezsád utódjául. 2008-ban Barack Obama megválasztása után támogatta az amerikai elnök javaslatát a két ország közötti párbeszéd megkezdéséről.

Golam-Ali Haddád-Ádel


Több kormányban is szolgált kulturális, vallási és oktatási miniszter-helyettesként, majd a Iráni Irodalmi és Nyelvi Akadéma vezetője volt 2004-ig. A 2004-es parlamenti választások után, amelyet sok iráni bojkottált a reformisták kizárása miatt, a parlament elnökének választották. Ma is tagja az akadémiának és a Kulturális Forradalmi Tanácsnak. Ali Khamanei rokona, lánya a legfőbb vallási vezető fiához ment feleségül.

Mohszen Rezai


27 évesen, 1981-ben lett az Iráni Köztársasági Gárda vezetője, és egészen 1997-ig vezette a katonai szervezetet. Csatlakozott a legfőbb vallási vezető tanácsadó testületéhez, itt a kereskedelmi és gazdasági ügyekért felelt. 1994-ben elfogatóparancsot adtak ki ellene, amiért részt vett a buenos aires-i zsidó központ elleni támadásban. Fia az Egyesült Államokba emigrált, elmondása szerint apja képezte ki a merénylőket, Rezaje azonban tagaja a vádakat. 2005-ben indult az elnökválasztáson, de két nappal a szavazás előtt visszalépett. 2009-ben is indult, de Mahmúd Ahmedinezsád győzött.

Haszan Ruhani


1989-től az Iráni Biztonsági Tanács főtitkára, 1991-től tagja Ali Khamenei tanácsadó testületének, 1999-ben a Vének Tanácsába választották. Az Iráni Biztonsági Tanács főtitkáraként egyben az iráni atomprogram főtárgyalója volt egészen 2005-ig. Haszan Ruhani részt vett az iráni forradalomban és az akkori vallási vezető Khomeini Ayatollah közeli szövetségese volt. A papság körében nagyon népszerű.

Mohamed-Reza Aref


1994-ig az Isfahan Egyetem tanára, 1994 és 1997- között az egyetem kancellárja volt. Mohamed Katami reformista elnöksége idején távközlési miniszter volt 1997 és 2000 között, majd 2001 és 2005 között Mohamed Katami alelnöke volt.

Mohamed Garazi


Független jelölt. Olajügyi miniszter volt 1981 és 1985 között, majd postaügyi miniszter 1985-től 1997-ig.