rendkívüli hír

A német sajtó szerint Orbán Viktor a nácikhoz hasonlította Merkel politikáját

Éppen ezt olvassa:

A német sajtó szerint Orbán Viktor a nácikhoz hasonlította Merkel politikáját

Betűméret Aa Aa

Újra Orbán Viktorról ír a német sajtó: a miniszterelnök ezúttal Magyarország náci megszállására utalt egy rádióinterjúban.

A WDR közszolgálati műsorszolgáltató egyik rendezvényén.a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Peer Steinbrück úgy fogalmazott, hogy a kötelezettségszegési eljárások, az uniós alapszerződéssekkel ellentétes magyar jogszabályok és a demokrácia-deficit miatt hosszabb távon nem szabad elvetni annak lehetőségét, hogy Magyarországot kizárják az Európai Unióból. Erre reagálva Angela Merkel német szövetségi kancellár azt mondta, hogy bár valóban rá kell bírni Magyarországot, hogy változtasson a kifogásolt jogszabályokon nem megoldás, ha az országot kizárással fenyegetik: ez esetben ugyanis az európai közösség semmilyen módon nem tudná befolyásolni a magyarországi folyamatokat. Angela Merkel kiemelte, hogy Orbán Viktor eddig minden alkalommal biztosította őt, hogy a magyar kormány figyeli és megszívleli az EU kritikáját. “Nem kell rögtön a lovasságot küldeni” – jegyezte meg Angela Merkel, idézve Steinbrück korábbi, Svájcra vonatkozó szavait.

Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában erre úgy reagált, hogy “a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be”. A magyar kormányfő megjegyzése felháborodást keltett Németországban: a német sajtó szerint Magyarország miniszterelnöke ezzel a mondattal elfogadhatatlan módon felemlegeti a náci múltat, a német szövetségi kormány módszereit pedig a náci megszálláshoz hasonlítja. A német külügyminiszter, Guido Westerwelle Orbán kijelentését sajnálatok kisiklásnak nevezte, amelyet Németország „egyértelműen visszautasít”.

A magyar Külügyminisztérium szerint a német sajtó félremagyarázta Orbán Viktor szavait. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, hogy a magyar kormányfő a kifogásolt rádióinterjúban „egyáltalán nem Merkel, hanem Steinbrück hasonlatát kommentálta”.

A mostani eset nem az első a német-magyar kommunikációs csörték és félreértések sorában. 2013 márciusában például a német közszolgálati televíziók tulajdonában álló gyermekcsatorna ismeretterjesztő programjában egy animációs rövidfilmet sugárzott, Piros lap Magyarországnak címmel. A műsor készítői egyebek mellett azt állították, hogy a Fidesz visszaél a kétharmados kormányzati többséggel, az újságírók nem mondhatják el szabadon a véleményüket és a törvényeket ellenőrizni hivatott Alkotmánybíróság hatáskörét a kormány alaposan leszűkítette. A rövidfilm a futballt hozza fel példának: ott is rászólnak arra, aki nem követi a szabályokat. Tehát ha a magyar politikusok nem tartják magukat az EU közös szabályaihoz, akkor az ország büntetést is kaphat. Ez jelentheti akár az uniós pénzforrások megvonását is – fogalmaz a gyermekcsatorna rövidfilmje.

Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az említett gyerekműsor egy „gusztustalan” médiatermék, amely teljes mértékben hazugságon alapul. Kumin Ferenc akkor hozzátette: a kormányzat keresi a lehetőségét, hogy a lehető leghatározottabban, akár jogi eszközökkel is fellépjen az ügyben.

Egy májusi rendezvényen ugyanakkor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy Németország Magyarország tradicionálisan legjelentősebb gazdasági-kereskedelmi partnere, ezért a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Németországhoz fűződő kapcsolatoknak. Német vállalkozások eddig csaknem 21 milliárd euró értékben hoztak létre beruházásokat Magyarországon. Németország részesedése Magyarország külkereskedelmi forgalmában eléri a 25 százalékot, a Magyarországon végrehajtott külföldi közvetlen tőkebefektetések állományát tekintve pedig megközelíti a 30 százalékot.

Bár az Európai Parlament május 20-ig még nem fogadta el az EU következő hétéves költségvetését, nagyon valószínű, hogy továbbra is Németország marad az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője. Az EU-tagállamok vezetőinek megállapodása alapján a németek az előző évekhez képest a 2014-2020-as periódusban évente mintegy egymilliárd euróval fizetnek majd többet az EU-nak, elsősorban a gazdasági fejlődésük miatt. Német kormányzati körökben a megállapodás kapcsán úgy nyilatkoztak, hogy “Németország kész többet fizetni, hiszen az európai szolidaritás rájuk is vonatkozik”. A Pew Research Center közelmúltban megjelent felmérése szerint a németek szilárdan hisznek az EU jövőjében: az integráció-pártiak többségben vannak, a német válaszadók 60 százaléka egyértelműen pozitívnak ítéli az Európai Unió eszmeiségét és értékeli kedvezően a Brüsszel tevékenységét.

Az Európai Bizottság korábban többször figyelmeztette Magyarországot az uniós jogba ütköző jogszabályok és piaci protekcionizmus miatt. Az Unió vezetősége többször kritizálta többek között a magyar médiatörvényt, a jegybanktörvényt, az adatvédelmi törvényt, az alkotmánymódosításokat, és a Brüsszel szerint diszkriminatív piaci intézkedéseket. Néhány ügy kapcsán kötelességszegési eljárás is indult Magyarország ellen.