rendkívüli hír

Kevesebb a pénz, kevesebb a film, lejtmenetben az európai filmipar

Éppen ezt olvassa:

Kevesebb a pénz, kevesebb a film, lejtmenetben az európai filmipar

Betűméret Aa Aa

Lejtmenetben van az európai filmipar. Ez várhatóan folytatódni is fog, elsősorban a visszaeső filmgyártás miatt, bár ez még nem érződött az idei Cannes-i filmfesztiválon, csak évek múlva lesz hatása. Az európai film kilátásairól Claude-Eric Poiroux, az European Cinemas mozihálózat vezetője is nyilatkozott.

A kalózmásolatok terjedése mellett az is visszaveti az európai filmgyártást, hogy a kultúra kárára faragtak le több ország költségvetéséből is. Spanyolországban, Olaszországban
és Franciaországban is kevesebb jut filmkészítésre.

Tavalyelőtt volt a fordulópont. A 2012-es csökkenést elsősorban az okozta, hogy kevesebb dokumentumfilm készült, miközben kicsit több játékfilmet forgattak.

A mozik látogatottsága is visszaesett. Az európai filmek nézettsége ugyan tavaly 12 százalékkal javult, de ez elsősorban a brit Skyfallnak, a James Bond-filmek új részének volt köszönhető.

Európában a mozik látogatottsága szintén tavalyelőtt volt a csúcson, akkor egy év alatt több mint 954 millió jegyet adtak el. 2012-ben azonban már csak alig több, mint 933 milliót, ez azt jelenti, hogy egy év alatt 2,2 százalékkal csökkent a mozilátogatók száma.

Európában egyébként a leglelkesebb mozilátogatók a finnek és a románok voltak, mindkét országban jelentősen, 19 és 15 százalékkal emelkedett a mozilátogatók száma.

Euronews: A mozi nem csak szórakozás, hanem egy teljes iparág. Hogyan reagál az európai filmipar a nehéz gazdasági helyzetre?

Claude-Eric Poiroux: A látogatottsági adatok tavaly csökkentek, egyre kevesebben járnak moziba. Ez pedig egy válságot is előre jelezhet az iparágban, de ezt még nem tudhatjuk pontosan. Eléggé egyenlőtlen ami Európa-szerte történik. Nem minden ország van egyforma helyzetben. Például Spanyolországban két komoly válság is van. Az egyik az ország egészét érinti, a másik a filmipart. A mozi a kormány döntéseitől is szenved, hiszen a mozijegyek áfáját nyolcról huszonegy százalékra emelték. Ráadásul a filmgyártásban is krízis van. A mozitermekben ezt még nem lehet látni, nem tudni, mi történik az alkotás szintjén, a gyártással, a beruházásokkal, azokkal a filmekkel, amelyek Európa értékét képviselik a filmiparban. Ez majd csak hónapok vagy évek múlva fog látszani.

Euronews: Vannak olyan műfajok, amelyeket válságban jobban szeret a közönség?

Claude-Eric Poiroux: Régen azt mondogattuk, hogy a mozi nem esik áldozatul a gazdasági problémáknak, az egy menedék. Azért mennek oda az emberek, hogy elfelejtsék mi történik a való életben. Ez így működött az elmúlt években is. Ezért mindig volt egy kis szerencséje más iparágakhoz képest, amelyeket jobban megviselt a gazdasági visszaesés. Ma azt mondom, hogy moziba menni költségesebb, de szerencsére nem kell sokat fizetni azért, hogy beüljünk egy filmre. Nem ez a legdrágább hobbi, és még mindig kiválóak a filmek. A közönségnek továbbra is vonzó az ár-érték arány. Ha azt akarjuk, hogy az emberek a jövőben is bejöjjenek a mozikba – mert ez még mindig egyfajta menekülés a hétköznapoktól -, akkor másfajta filmek kellenek. Méginkább a szórakoztatásról kell szólniuk, és kevésbé a művésziességről, a való élet visszatükrözéséről.

Euronews: “Hogyan összegezhetjük az európai mozik válságát két-három szóban?

Claude-Eric Poiroux: “Azt hiszem, ma még sok a megválaszolatlan kérdés, mert több országban nem értik: a kultúra alapvető hatással van a gazdasági helyzetre, és választ adhat a problémákra. Néhány országban különösen aggódunk a mozi sorsáért, főként Spanyolországban, de Olaszországban, és néhány közép-európai országban, köztük Magyarországon is. Láthatóan érik fenyegetések az európai mozi létezését. A moziét, amelyet kifejezetten ez a kontinens tud olyan jól csinálni, a szerzői filmét, amely általában nagyon jó minőségű, és meg tudja érinteni a közönséget. A mozinak valóban van ereje, nem szabad korlátozni, hagyni kell, hogy igényesen kifejezze magát.