rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Európa mélyen a zsebébe nyúlt


Világ

Európa mélyen a zsebébe nyúlt

A most zárult brüszeli adományozó konferenciának hála Mali több mint három milliárd eurónyi felajánlással számolhat, és ennek egy része már úton is van. Éppen négy hónap telt el azóta, hogy a francia csapatok bevonultak, hogy visszafoglalják az ország északi részét az iszlamistáktól. Mali hivatalban lévő elnöke Dionkunda Traoré.

Euronews:
Maliban mindenki nagy várakozással tekintett a mostani adományozó konferencia elé. Ahogy mondani szokás, úgy kell ez most Önöknek, mint egy falat kenyér. A több mint három milliárd eurós ígéret jócskán fölülmúlta a várakozásukat. Hogyan tudja majd garantálni, hogy ez a pénz megfelelő helyre kerül?

Dionkunda Traoré, Mali elnöke:
Igen, ez a helyzet, Ön nagyon pontosan fogalmaz. Maliban mindenki árgus szemmel figyelte ezt a mostani konferenciát, mégpedig abban a reményben, hogy a nemzetközi közösség, különösképpen az európai országok mellénk állnak, és így új lendületet vehetünk, megkezdődhet a kilábalás ebből a nehéz helyzetből.

Euronews:
Mint azt Ön is hallotta, a francia elnök azt kérte, hogy az adomány minden egyes euróját a lehető leghatékonyabban és a legszálesebb nyilvánossággal használják fel…

Dionkunda Traoré:
Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a segítség, amit kapunk, erőfeszítésébe kerül a nemzetközi közösségnek, támogatóink áldozatot hoznak, éppen ezért a legkevesebb, amit ebben a helyzetben megtehetünk, hogy tiszteletben tartjuk az adományozó országok és saját hazánk adófizető polgárainak áldozatkészségét és érdekeit.

Euronews:
A francia csapatok már kivonulóban vannak. Helyüket az ENSZ afrikai békefenntartói veszik át, ők biztosítják majd az átalakulás nyugalmát. Vagyis feladatuk a stabilizáció felügyelete, nem harcoló alakulatok, fegyveres konfliktusba nem bocsátkoznak. Mit gondol, létrejöhet-e Maliban tartós békesség úgy, hogy a szélsőségesek szüntelenül fenyegetik a lakosságot?

Dionkunda Traoré:
Nos a helyzet az, hogy szükség esetén az ENSZ-katonák igenis indíthatnak támadást a dzsihadisták kézrekerítésére.

Euronews:
Számít-e arra, hogy a most végetért nyílt összecsapás egyfajta gerillaháborúvá változik, mint erre számos példa van a világban?

Dionkunda Traoré:
Persze, hogy számítok, hisz ez folyik már most is. Állandóan öngyilkos merényletektől, autóba rejtett pokolgépektől kell tartanunk. Hozzá kell tennem, hogy elég kézenfekvő a szélsőségesek taktikája, hiszen a nyílt harcban legyőztük őket, nem maradt más választásuk, mint ilyen támadásokkal, rajtaütésekkel próbálkozni. Ez nem könnyíti meg a helyzetet, de úgy gondolom, hogy föl vagyunk készülve az örökös fenyegetettség kezelésére.

Euronews
És akkor itt van még Kidal kérdése, az északi városé, amely a tuareg autonómiatörekvés fellegvára. Gondolja, hogy együtt tud majd működni velük annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban ők lepaktáltak a dzsihadistákkal?

Dionkunda Traoré:
Igen, kénytelenek leszünk tárgyalni velük, mert akárhogy is, ők is mali állampolgárok, márpedig a legfontosabb feladatunk most éppen az, hogy megteremtsük az ország egységét, és ez nem jelenthet csak területi integritást, arra van szükség, hogy mindenki, aki itt él, és ennek az országnak az állampolgára, az összefogjon, érezze és tudja az együvé tartozást. Nézze, a tuareg nacionalisták mozgalma ma már egyáltalán nem az, aminek valaha indult. Sokan átszivárogtak ide más szerveztekből, így aztán eltolódtak a hangsúlyok. De azokkal természetesen szóba állunk, sőt tárgyalunk is, akik hajlandóak lemondani függetlenségi törekvéseikről, vagyis elfogadják, hogy tartományuk az egységes Mali része marad, tiszteleletben tartják az államhatalmat, és hajlandóak eleget tenni választási kötelezettségüknek. Az északi tartomány függetlenségén kívül számtalan kérdés vár megoldásra, ezekben akár közös nevezőre is juthatunk.

Euronews
Ez mit jelent pontosan? Azt mondja, hogy Ön akár egyfajta autónómiáról is hajlandó volna tárgyalni velük?

Dionkunda Traoré:
Nem, azt nem hiszem, hogy olyan messzire mennénk. Ugyanakkor meg vagyok győződve arról, hogy az a forgatókönyv, amelyet az ország decentralizálására kidolgoztunk, az északi országrész problémáira is választ ad.

Euronews:
És mondja, hol vannak a határai ennek a decentralizációnak?

Dionkunda Traoré:
Erre nem könnyű válaszolni. Mint minden elméletnek, ennek is a gyakorlat a próbája, és bár szerintünk ez egy jó elképzelés, arra számítunk, hogy a lépéseink ellenállást szülnek majd. Nekem személy szerint meggyőződésem, hogy ha tervünket sikerül jól átültetnünk a mindennapi életbe, akkor ezek között a keretek között mindenki megtalálja majd a számítását.

Euronews:
Elnök úr, Önnek kell felügyelnie ezt az átalakulás. Így az a hatalmas feladat is önre vár, hogy megszervezze az elnökválasztást. Az első fordulót július 28-ára tűzték ki. Ezt az adományozók szabták feltételül, ami elég nehéz helyzetet teremt, hiszen a határidő nagyon közeli. Nem próbálta meggyőzni a nemzetközi platformot, elsősorban ugye Franciaországot, hogy adjanak erre több időt?

Dionkunda Traoré:
Nézze, tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem lesz könnyű, hogy ez egy hatalmas kihívás számunkra, de meg kellett mutatnunk ezen a konferencián az elszántságunkat. Hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez az átalakulás a lehető legrövidebb idő alatt megtörténjen. Az ország ugyanis számos olyan súlyos problémától szenved, amelyek megoldása csak ez által az átalakulás által lehetséges. tehát a legsürgetőbb feladat most az, hogy ezeket az alapvető gondokat orvosoljuk. Csakhogy ehhez nem csak időre, hanem legitim kormányra is szükségünk van, tehát a választásoknak ebből a szempontból van jelentőségük, hogy tudniillik megfelelő alapot teremtenek a legnagyobb gondok megoldásához. Úgyhogy azt kell mondanom, hogy ezt a sietséget nem az adományozók kényszerítik ránk, hanem mi magunk döntöttünk így, és az ő kérésük vagy elvárásuk, ahogy tetszik, csak támogat bennünket abban, hogy tartsuk is magunkat ehhez.

Euronews:
És hogyan fogja szavazásra bírni az északi tuareg tartományt? És hogyan tud majd szavazni az a háromszázezer ember, aki elvándorolt, vagy az a százhetveötezer, aki a határ túloldalán keresett menedéket? Ilyen helyzetben hogyan lehet majd tiszta és kifogástalan ez a választás?

Dionkunda Traoré:
Nézze, a voksolás tisztaságára garanciát vállalok, de ami a kifogástalanságot illeti, nem hiszem,hogy a világnak akár a békésebb, bitonságosabb felén tarthatnának olyan választást, amelybe ne lehetne belekötni. Abban mindenesetre biztos vagyok, hogy az elnökválasztás lebonyolításának nem előfeltétele, hogy az elvándorlók és menekültek visszatérjenek otthonaikba.

Euronews
Vagyis meg kell találniuk őket…

Dionkunda Traoré:
igen, és minden bizonnyal lesznek, akik hazatérnek, és lesznek, akik maradnak más országban menekültként, de a lényeg az, hogy a szavazópolgárok nyilvántartásában szerepelnek majd, tehát szavazhatnak majd ott, ahol éppen vannak. Ennek érdekében természetesen fölvesszük majd a kapcsolatot azokkal az országookal, ahová állampolgáraink elmenekültek az elmúlt hónapok harcai elől. És akkor ott is lebonyolítjuk majd a szavazás helyben.