rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Cannes 2013: A mozi jegyében


Cannes 2013: A mozi jegyében

A cannes-i filmfesztivál minden bizonnyal a világ legismertebb filmszemléje, melyet minden év májusában tartanak a francia Riviérán. A 2013-as fesztivál szokás szerint illusztris zsűrit vonultat fel: az elnök az amerikai filmrendező Steven Spielberg lesz, a zsűriben pedig olyan művészek kaptak helyet, mint Nicole Kidman, Daniel Auteuil francia és Cristoph Waltz osztrák színészek, Ang Lee és Lynne Ramsay rendezők, illetve az indiai filmgyártás központjának, Bollywoodnak az egyik legismertebb színésznője, Vydia Balan, aki az idén egy évszázados fennállását ünneplő indiai filmipart képviseli a fesztiválon. A nyitó- és záróeseményének ceremóniamestere a nem kevésbé ismert francia színésznő, Audrey Tatou lesz.

A szervezők több híres, egykori cannes-i résztvevő előtt is tisztelegnek – többek közt az idén 84 éves Kim Novak, Hitchcock Vertigo című filmjének főszereplője és múzsája; a 87 éves amerikai színész-rendező Jerry Lewis; az 50 éve elhunyt, sokoldalú francia művész, Jean Cocteau; és a külföldön mai napig legismertebb francia színész, Alain Delon kap kiemelt figyelmet. A hivatalos válogatásfilmek ajánló plakátján Paul Newmann és felesége, Joanne Woodward színésznő képe látható A New Kind of Love című, egykori filmjükből. A „film szellemét” tökéletesen megtestesítő pár fekete-fehér képével az öt éve elhunyt színész emlékének és Woodwardnak közösen adóznak – a hírek szerint a színésznő személyesen is tiszteletét teszi a fesztiválon.

Az idei filmek

A döntőbizottságok idén összesen 1858 alkotást néztek végig, hogy kiválasszák közülük a száz legjobb filmet. A fesztiválra végül bekerült 20 nagyjátékfilm listáját április 18-án, a 9 rövidfilmét április 16-án hozták nyilvánosságra. Az Un certain Regard (Nézőpont) és a Cinéfondation (a mozifilmek készítését támogató alapítvány) szekciókba 18-18, míg a versenyen kívülre 8 alkotást hívtak meg, a tematikus vetítéseken pedig további 39 másik filmet is megnézhetnek azok az érdeklődők, akiknek sikerül jegyet szereznie az előadásokra.

A fesztivál gyökerei

A fesztivál ötlete a II. VH árnyékában, az 1938-as Velencei Filmfesztiválon született meg. A velencei fesztiválra, ami addig a legrégebbi és legpatinásabb filmfesztiválnak számított, súlyos teherként nehezedett az erősödő náci Németország és a fasiszta Olaszországrészéről érkező burkolt nyomás, hogy olasz és német propagandafilmeket kell kihozni győztesnek. Az amerikai, brit és francia zsűritagok ezért kivonultak a rendezvényről, majd már hazafelé tartva az egyik francia zsűritag, Philippe Erlanger gondolt először arra, hogy egy „kényszer és kompromisszumok nélküli” fesztivált kéne szervezni, melyen a legjobb filmeket, a legjobb rendezőket, illetve a legjobb alakításokat díjazzák.

Az ötletet a francia oktatási miniszter is támogatta, ám megvalósítására csak a II. Világháború után kerülhetett sor. A választás végül azért esett Cannes városára, mert az felajánlotta, hogy a szervezők rendelkezésére bocsátja éppen felépült kaszinóját, amelynek 1200 főt befogadó nagytermét szánták a vetítésekre.

Bár az évek folyamán a fődíj, az Arany Pálma mellett újabb és újabb díjak emelték Cannes presztízsét, a filmszemle nem csupán a díjak odaítéléséről szól. A benevezett filmek mindig a világ legismertebb rendezőinek legújabb alkotásait vonultatják fel, így a filmkészítőknek és a producereknek van rá módja, hogy forgalmazókat és tv-csatornákat keressenek leendő filmjeik megvalósításához - vagyis a fesztivál az egyik legnagyobb terepe a filmes szponzorok szerzésének is.

A fesztivál nyitófilmje a Baz Luhrmann rendezte, hivatalosan még nem bemutatott A nagy Gatsby című romantikus dráma lesz Leonardo DiCaprio, Carey Mulligan, Isla Fischer és Tobey Maguire főszereplésével; a zárófilm pedig Jérôme Salle, Orlando Bloom és Forest Whitaker thrillerje, a Zulu lesz. Az Arany kameráért, vagyis a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjért 23 film versenyez, ebből hat fiatal rendezőnők alkotása lesz.

Magyar film

A fesztivállal egy időben két nívós esemény is zajlik: az egyik a Kritikusok Hete, a másik a Rendezők Kéthete. Ezeken összesen 50 filmet vetítenek, köztük az idei egyetlen magyar filmet, Nagy Dénes 28 perces, színes kisjátékfilmjét, a Tar Sándor novellájából készült Lágy esőt.

A korábbi évekhez hasonlóan folytatják a restaurált, részben remasterizált, hagyományos vagy digitalizált formátumú klasszikus filmek bemutatását is, többek közt a Kleopátra, a Szép május és A fuvaros című, idén fél évszázados, illetve A nagy zabálás című, idén negyven éves filmeket.

Cannes és a magyarok

Magyar filmek 1947 óta szerepelnek a fesztiválon. Az első alkotás Keleti Márton A tanítónő című filmje volt. Az 1950-es években már egyre több hazai művet neveztek és válogattak be a fesztiválra, Keleti mellett elsősorban Makk Károly és Fábri Zoltán filmjeit. Az első hivatalos elismerésig Páger Antal 1964-es filmjéig, a Pacsirtáig kellett várni. Páger után a hatvanas években díjazták még Banovich Tamás és Kósa Ferenc filmrendezőket, de a fesztivál legismertebb magyar rendezője mégis Jancsó Miklós, aki 1966-os bemutatkozása után szinte minden évben indított filmet a fesztiválon – rendezői munkáját mégis csak 1972-ben ismerték el díjjal. A hivatalos válogatásban szintén Jancsó jár az élen hét beválasztott filmmel, őt Makk Károly követi hat filmjével.


Törőcsik egyik legismertebb, de Cannes-ban sosem díjazott filmje, a Körhinta

Az eddigi legnagyobb elismerést azonban mégsem ők, hanem Mészáros Márta rendezőnő kapta Napló gyermekeimnek című, 1984-es alkotásáért, mellyel elnyerte a válogatásfilmek második díját. Mészáros után talán Szabó István rendező a legeredményesebb magyar, aki a legjobb forgatókönyv és a zsűri különdíja kategóriákban vehetett át díjakat. A színészek között eddig két színésznőnk volt, akit díjaztak Cannes-ban: Törőcsik Mari először Darvas Lilivel együtt kapott elismerést a zsűritől, majd 1971-ben elnyerte a legjobb női alakítás díját is.
Szép eredményeket érnek el a magyar rövidfilmek is: eddig öt magyar alkotás kapott fődíjat, amivel a franciák után a második legeredményesebb nemzet vagyunk.

A rendszerváltás utáni időkben a magyar filmgyártás helyzete nem tette lehetővé filmek indítását a versenyen, így 2007-ig, Tarr Béla A londoni férfi című filmje indításáig kellett várni a következő magyar indulóra.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Beyoncé zöld királynői toalettben

Beyoncé zöld királynői toalettben